Sikeres forgatásról tért vissza a Xantus-forgatócsoport
Sikeres expedíciós forgatás után érkezett vissza a Tűzföldről és a Déli-sarkvidékről az a kolozsvári forgatócsoport, amelynek tagjai Xantus Gábor rendező, Xantus Áron filmoperatőr és Cristian Lascu kutató.
Sikeres expedíciós forgatás után érkezett vissza a Tűzföldről és a Déli-sarkvidékről az a kolozsvári forgatócsoport, amelynek tagjai Xantus Gábor rendező, Xantus Áron filmoperatőr és Cristian Lascu kutató.
A dokumentumfilmes csoport tagjai – a Xantusfilm Documentaries két filmese, illetve a National Geographic Románia főszerkesztője, a film tudományos tanácsadója – februárban keltek útra azzal a céllal, hogy behajózzák a híres Belgica-expedíció (1897-1899) egykori útvonalát. A stáb egész estés dokumentumfilmet készít az Antarktisz-kutatás és a szpeleológia (barlangtan) egyik úttörőjeként számon tartott Emil Racoviţă (1868-1947) tudományos életművéről. A film producere a bukaresti Vizuális Művészetek Alapítvány (Fundaţia Arte Vizuale).
A filmes expedíció 13 partraszállást hajtott végre az Antarktiszon, egyebek mellett a Cuverville-, a George Point- és a Ronge-szigeten, áthajóztak a Ferguson és a Lamaire csatornán. A forgatások végpontja a Cobalcescu-szigetcsoport volt, ahol fóka- és madárkolóniákat, geológiai képződményeket filmeztek. A 115 évvel ezelőtti expedíció partraszállási koordinátáit a Belgica nevű hajó fedélzetén íródott egykori naplójegyzetek nyomán azonosították.
A dokumentumfilm még hátramaradt forgatási helyszínei között szerepel a hajó roncsainak lefilmezése. A Belgica a norvégiai Harstad kikötőjének közelében, 22 méteres tengermélységben elsüllyesztve fekszik.
Racoviţă, a híres Belgica-expedíció (1897-1899) természettudósa és fotográfusa a világon elsőként alapozta meg és dolgozta ki a bioszpeológiát, azaz a barlangok élővilágát kutató tudományágat. Kolozsvárott létrehozta a világ első, ma is működő barlangkutató intézetét, és 110 éve készített háromdimenziós tudományos fényképfelvételei máig fennmaradtak – közölte a társproducer Terra Incognita Egyesület szerdán az MTI-vel.
A háromárbocos Belgica nevű vitorlás öt nemzet fiait vitte az akkor még teljesen ismeretlen antarktiszi vizekre, hogy ott több tudományágra kiterjedő kutatásokat végezzenek. Közöttük volt a híres sarkkutató, Roald Amundsen is. Belgák, norvégok, egy amerikai, két lengyel és egy romániai tudós két évet töltött a fagyos kontinensen, miközben hajójuk közel egy évet vesztegelt a jég fogságában. Elsőként teleltek át a Déli-sarkvidéken, és visszatérve rendkívül értékes tudományos anyaggal gazdagították az egyetemes tudomány tárházát.
