A senki kutyái, macskái is valamikor valakiké voltak. Valakiké, akik felelősek kellett volna legyenek értük.
A senki kutyái, macskái is valamikor valakiké voltak. Valakiké, akik felelősek kellett volna legyenek értük. Valakik utcára tették őket, akár sok kilométerre születési helyüktől. Teherré váltak, szabadultak tőlük. Egyre több a kidobott, megcsonkított, magára hagyott, gyakran válogatott kínzásoknak alávetett állat. Fotóik, videóik elárasztják a közösségi médiát. Tíz bejegyzés közül legalább egy biztosan arról szól, hogy kóborol a kutya/macska, hogy bántalmazzák, hogy emberi ésszel felfoghatatlan körülmények között tartják az állatot. Otthon, vidéken, menhelyeken. Hetek óta olvasunk például a mezőcsávási menhely kapcsán írt bejegyzésekről, fotókat is feltöltenek. Olvashatunk arról, hogy állítólag önkormányzatokkal működnek együtt, kevésbé készségesek az állatvédőkkel stb. Mint ahogy arról is, hogy feljelentéseket tettek le ellenük az állategészségügyhöz és egyéb hivatalos intézményekhez. Az egyre inkább „habosodó” menhelyügyben eddig még az érintett cég képviselői nem szólaltak meg, miközben a közösségi médiában sorozatosan arról írnak, hogy felháborító, elfogadhatatlan, az érvényben levő jogszabályokra fittyet hányva tartják a befogott állatokat. Immár odáig jutott a dolog, hogy volt köztisztségviselőkhöz kötik a „kutyabizniszt”, így akár politikai színezetűvé is válhat a dolog. Ebben a vonatkozásban a hatóságok által végzendő ellenőrzések – talán – fényt deríthetnek arra, hogy kik, milyen pénzből és jogszerűen végzik-e ezt a tevékenységet.
Azért a talán, mert az ilyen ügyek kivizsgálásában a hatóságok eddig nem nagyon remekeltek. Igaz, az emberek sem árasztják el hivatalosan panasszal az illetékeseket. A közösségi média az a terep, ahol az eseteket kibeszélik. Pedig ennek megvan az eljárásmódja. Az állatvédők sokéves munkája, az európai értékekhez (az állatvédelem, környezetvédelem is ide tartozik) való felzárkózás jegyében Romániában is megszületett az állatvédelmi törvény. Állatvédők szerint nem elég szigorú, de úgy gondolom, már az is nagy előrelépést jelentene, ha az érvényben levőt betartanák. Tetszik, nem tetszik, a hatóságok előbb-utóbb el kell járjanak minden, a szóban forgó törvényt sértő esetben, feltéve, ha tettek le panaszt. Kezdve a menhelyek működtetésére vonatkozó, kimondottan szigorú szabályok betartásától (telephely, közművesítés, személyzet, élelmezés, közegészségügyi feltételek, engedélyek beszerzése, a bevételek-kiadások követhetősége stb.) egészen az egyéni állatkínzási esetekig. Az állatvédelmi rendőrség nem díszből van, hanem hogy a jogszabályt betartassa. Hogy ez még nem az elvárásoknak megfelelően történik, nem kellő átláthatósággal? Nem csodálkozunk. Az állatvédelem az a terület, amin ma még mindig sokan csak gúnyolódnak, vagy-vagy kérdést csinálnak belőle, semmibe veszik. Márpedig sokat elárul ez a társadalom kulturális szintjéről.
