Romániának bőven van még tennivalója
Bőven van még tennivalója Romániának, hogy eleget tegyen az Európai Bizottság ajánlásainak az igazságszolgáltatás, a korrupció elleni küzdelem és a médiaszabályozás területén – állapítja meg szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében a brüsszeli testület.
Bőven van még tennivalója Romániának, hogy eleget tegyen az Európai Bizottság ajánlásainak az igazságszolgáltatás, a korrupció elleni küzdelem és a médiaszabályozás területén – állapítja meg szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében a brüsszeli testület.
A bizottság jelentésében leszögezi, hogy Románia több olyan ajánlásnak eleget tett, amelyek célja a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása, de korántsem az összesnek. A testület megállapítja, hogy bár a román alkotmány előírásait és az alkotmánybíróság döntéseit az elmúlt hónapokban tiszteletben tartották Romániában, az igazságszolgáltatás függetlenségével és a feddhetetlenséggel kapcsolatos kételyek felmerülése esetén vállalt kötelezettségek nem teljesültek maradéktalanul.
A dokumentum emlékeztet, hogy a nyáron világos bizonyítékok láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogy az igazságszolgáltatási szervekre nyomást gyakorolnak, azok függetlenségét nem tartják tiszteletben.
„Ez továbbra is komoly aggodalomra ad okot” – áll a jelentésben, amely ismerteti, hogy a bizottsághoz számos olyan panasz érkezett az igazságszolgáltatásban vagy a korrupció ellen küzdő tisztségviselőktől, hogy a médián keresztül zaklatják őket, vagy próbálnak meg rájuk nyomást gyakorolni. Bírákat és családjaikat személyesen megfenyegettek, vagy zaklatással felérő médiakampány folyt ellenük – fogalmaz a bizottsági jelentés.
A dokumentum szerint az is „a jogállamiság tiszteletének hiányára utal”, ha közhivatalt betöltő személyek nem mondanak le, ha feddhetetlenségükkel kapcsolatban aggályok merülnek fel. A bizottság rámutat például arra, hogy novemberben a romániai Nemzeti Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) több magas rangú tisztségviselő és miniszter feddhetetlenségét kétségbe vonta, azok mégsem mondtak le hivatalukról. A dokumentum egyértelműen kijelenti: „a kormány megerősítette, hogy fellép a korrupció ellen, ennek dacára az új miniszterek közül három ellen folyik jelenleg is büntetőeljárás korrupciós ügyben”.
A bizottság által megfogalmazott ajánlások szerint Romániának „bőven van még tennivalója” annak érdekében, hogy a bizottság korábbi javaslatainak eleget tegyen. Brüsszel szerint felül kell vizsgálni a jelenlegi szabályokat, hogy a média szabad és sokszínű legyen.
Kifogásokat fogalmaz meg a bizottság a közbeszerzéseknél tapasztalható korrupció miatt is. A dokumentum szerint az ilyen ügyekben kiszabott pénzbüntetések többnyire „nagyon alacsonyak”, ráadásul a bizottságnak azzal kapcsolatban is komoly aggályai vannak, hogy az ügyészség kellő hatékonysággal kezeli-e ezeket az ügyeket.
Mark Gray újságírói kérdésre arra is kitért, hogy az Európai Bizottság számára az országjelentések nem állnak összefüggésben Románia csatlakozásával a schengeni övezethez. A kérdésről döntő miniszterek tanácsában viszont Hollandia korábban világossá tette, csak akkor járul hozzá Románia schengeni csatlakozásához, ha két egymást követő országjelentés mérlege pozitív lesz. Gray szerint ezek a jelentések mindössze azt foglalják össze a bizottság szempontjából, hogy Románia hogyan tesz eleget a csatlakozáskor vállalt kötelezettségeinek.
Ponta vitatja az Európai Bizottság bírálatait
Victor Ponta miniszterelnök szerint tévedéseket tartalmaz az Európai Bizottság szerdán közzétett jelentése, amely azt állítja, hogy Romániában sérül a jogállamiság, és az országnak többet kell tennie az igazságszolgáltatás függetlenségének szavatolása érdekében.
Az EB az ország csatlakozása óta figyelemmel követi a román igazságszolgáltatás reformját az úgynevezett Együttműködési és Értékelési Mechanizmus (CVM) keretében.
A kormányfő szerint a szerdán közzétett jelentés csak az „értékelési”, nem pedig az „együttműködési” mechanizmus működőképességét tanúsítja, különben nem kerültek volna bele tévedésen alapuló bírálatok.
Ponta szerint nem igaz például, hogy semmi sem történt a tisztséghalmozáson ért kormánytagok ügyében: mint mondta, négy miniszterét „áldozta fel” összeférhetetlenség miatt.
A miniszterelnök a kabinet szerdai ülése elején kifejtette: kormánya teljesítette vállalt kötelezettségeit, de arra számít, egyes uniós tagországoknak a CVM-jelentésben megfogalmazott bírálatok ürügyül fognak szolgálni arra, hogy megakasszák Románia belépését a határellenőrzés nélküli övezetbe.
„Az EB szóvivője is megerősítette, amit régóta mondunk: Románia felkészült a schengeni csatlakozásra. A probléma az, hogy különböző tagországokban választások lesznek: látják mi történik Nagy-Britanniában a munkaerőpiac megnyitása kapcsán (...), így majd csak akkor léphetünk be, ha a többi tagország is felkészül Románia befogadására” – mondta Victor Ponta.
Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök, a jobbközép ellenzék egyik vezéralakja úgy értékelte: jogos az EB bírálata, amely szerint a román parlament semmibe veszi az igazságszolgáltatás határozatait, hiszen a bukaresti törvényhozás tucatnyi korrupcióért beperelt vagy összeférhetetlenségi helyzetben lévő politikust „bújtat el” a felelősségre vonás elől a mentelmi jogra hivatkozva.
