Retschétől a reicsai fogadóig
2015-06-30 15:43:29
- Ötvös József
Egyszerű kíváncsiság és őszinte érdeklődés indította el a gondolatmenetet: mi is a repülőtér mellett felépült román település magyar neve? Kellemes meglepetéssel tapasztaltam, másokat is érdekel mindez, hiszen utánanéztek, és ismeretüket azonnal megosztották velünk is.
Egyszerű kíváncsiság és őszinte érdeklődés indította el a gondolatmenetet: mi is a repülőtér mellett felépült román település magyar neve? Kellemes meglepetéssel tapasztaltam, másokat is érdekel mindez, hiszen utánanéztek, és ismeretüket azonnal megosztották velünk is. Zsigmond Irma, a Teleki Téka volt könyvtárosa már másnap hasznos kiegészítést közölt a Népújságban. Ugyanabban az időben személyesen megkeresett Varga Boldizsár, aki általam nem – talán mások által sem – ismert adatokkal egészítette ki a repülőtér mellett felépült, most már különálló faluként szereplő település történetét. Úgy érzem, megérdemli a szó szerinti leírás.
Kiegészítő adatok a Népújság június 8-án megjelent Hol van Recsa?, illetve június 9-én Reicsa, Récse, Recsa című cikkeihez.
1.) A Habsburg-birodalom I. katonai felmérésén (1763–1785) megjelent elnevezések:
– Retscher (fogadó)
– Fontina Retsche (a domboldalon ma is létező hideg forrás)
2.) A második katonai felmérésen (1806–1869):
– Reicsa fogadó, és a mellette felépült néhány lakóház.
3.) A harmadik katonai felmérésen (1869–1887), ahogyan azt Zsigmond Irma is említi:
– Reicsa fogadó
– Reicsa tanyanév, dombelnevezés.
4.) A megjelent negyedik katonai felmérés (II.W.W.) a második világháború idejéből:
– fogadó a mellette levő lakóházakkal
– „F” betű, a forrás megjelölése
5.) Saját megjegyzéseim:
1968 előtt Recea Vidrátszeg tanyája volt, Vidrátszeg községhez tartozott – Magyar Autonóm Tartomány, majd Maros Magyar Autonóm Tartomány, Marosvásárhely rajon. 1968 után Recea mint falu Nyárádtő községhez tartozik Maros megyében.
1969-ben készült területrendezési tervem idejében Receának román ajkú lakosai voltak (145), itt létezett Vidrátszeg temetője, ortodox temploma és vegyesüzlete kocsmával. Vidrátszegnek 915 lakója volt, kb. 60%-a román és 40%-a cigány.
1970 után, a repülőtér felépülésével, végleg elszakadt a két település.
Az 1992-es népszámlálás alapján Vidrátszeg 819 lakójából 517 (60%) román, négy magyar és 295 cigány. Recea 147 lakójából hat magyar ajkú. 1990 után a felépült kolostorral még 45-50 apácával bővült a falu lakossága
6.) Az utóbbi években felépült „hagymakupolás templomocska” nem más, mint egy ortodox férfikolostor, szebben hangzóan a Centrul Missionar Mureş, Recea épületkomplexum egy része, melynek az alapja már meg van öntve. Ez az épületegyüttes a megye és a repülőtér vezetőségének megkérdezése, tudta nélkül létesült, Gyulafehérváron tervezték, Bukarestben jóváhagyták. Azért nem lett magasabb a templom, mert a reptér biztonsági repülőkónusza nem engedi meg.
7.) Mivel a vidrátszegi repülőtér Receán van (Recea urbanisztikai belterületén), e furcsa hely-zet után joggal nevezhetnénk magyarul „Repülőtérfalvának”. Van még ilyen furcsa eset megyénkben, mint például Zoltán – Mihai Viteazu, Mezőbodon – Papiu Ilarian, Disznajó – Vălenii de Mureş stb.
Varga Boldizsár
nyugdíjas urbanisztikus, Marosvásárhely
(2015. június 14).
E szakszerű leírás mellé csak egy szerény megjegyzést fűzök. A Habsburg-birodalmi térképen szereplő Retscher (fogadó) fonetikus kiejtés = Récse, pontos jelentése = récsei. Az én fülemnek jobban hangzik, mint Recsa. Sőt, hangzásában hasonlít a Nagyenyed mellett fekvő (Maros)Décse vagy a Beszterce-Naszód megyei (Magyar)Décse elnevezésekhez, amelyek az utolsó magyar fejedelemről, Gézáról kapták nevüket.
Mindezek után teljesen tanácstalanul állok a Maros megyei kis falu magyar nevének meghatározásánál. Nem is tudom, ki illetékes egy olyan erdélyi település magyar nevének eldöntésében, amely a terület Romániához való tartozásának idején nőtte ki magát tanyából faluvá, és román néven vált ismertté. Úgy gondolom, most kellene mindezeket szakszerűen tisztázni, ismertetni és közhírré tenni, mert fekvése szerint egyre többet hallhatunk majd a faluról, s jó lenne magyar nevét egységesen használni.
Én nagyon hálás vagyok Varga Boldizsárnak a közölt adatokért, s ha minden marad a régiben, úgyis megérte.
