Plágiumügyben 2–1
Az oktatási minisztérium kötelékében működő Országos Etikai Tanács csütörtökön közzétett hivatalos állásfoglalása szerint Victor Ponta miniszterelnök 2003-ban megvédett doktori disszertációja megfelel az akkor hatályos törvényeknek és nem minősíthető plágiumnak. Pénteken a Bukaresti Tudományegyetem etikai bizottsága ezzel ellentétes döntést hozott.
Az oktatási minisztérium kötelékében működő Országos Etikai Tanács (CNE) csütörtökön közzétett hivatalos állásfoglalása szerint Victor Ponta miniszterelnök 2003-ban megvédett doktori disszertációja megfelel az akkor hatályos törvényeknek és nem minősíthető plágiumnak. Tegnap a Bukaresti Tudományegyetem etikai bizottsága ezzel ellentétes döntést hozott.
A CNE határozatában megállapítja, hogy Victor Pontának a Nemzetközi Büntetőbíróságról írt doktori dolgozata nem lóg ki a korabeli disszertációk sorából, ami újdonságtartalmát, az elemzések megalapozottságát illeti, és nem állítható, hogy a doktorandusz eltulajdonította volna mások szellemi termékét.
A CNE határozata megemlíti, hogy döntését egy „elismert szaktekintélyekből álló” szakértői bizottság véleményére alapozva hozta meg, de a bizottság összetételét nem ismerteti.
A Mediafax hírügynökség már korábban ismertette a birtokába jutott szakértői jelentést, amely azt is megállapította, hogy Victor Ponta dolgozatában „az egyes fejezeteken belül a források megjelölése hiányos”, a CNE határozata azonban a jelentésnek ezt a részét nem idézi.
A határozat megállapítja, hogy a hatályos törvények szerint – magas rangú közhivatalnokról lévén szó – a CNE az egyedüli hivatalos testület, amely illetékes a miniszterelnököt ért plágiumvád ügyében állást foglalni. A CNE-t egyébként éppen Victor Ponta kérte fel: oszlassa el annak gyanúját, hogy tudományos címét csalással szerezte.
A miniszterelnököt ért plágiumvád ügyében két másik testület hivatalból indított eljárást, de ezek illetékességét Victor Ponta nem ismeri el.
Az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) június végi ülésén arra a következtetésre jutott, hogy Ponta plagizált, tekintettel arra, hogy disszertációjának 85 oldalát szó szerint kimásolta más tudományos munkákból anélkül, hogy szabályosan megjelölte volna az átvett részeket. A CNATDCU-t azonban az ülés megkezdése után, de még a döntés közzététele előtt miniszteri rendelettel átszervezték, határozatát pedig semmisnek nyilvánították.
Plágiumnak minősítette Victor Ponta miniszterelnök 2003-ban megvédett doktori disszertációját a Bukaresti Tudományegyetem etikai bizottsága – jelentette be pénteken Marian Popescu, a bizottság elnöke.
Az etikai bizottság szerint Ponta hosszú szövegrészeket vett át más szerzőktől, amelyeket sajátjaiként tálalt dolgozatában, nem használt idézőjeleket, nem jelölte meg az átvételeket. Ponta ezzel megsértette a tudományos kutatásban érvényes erkölcsi szabályokat, amelyek nem 2003 óta születtek, hanem évszázadok óta közismertek – szögezte le Popescu.
Mircea Dumitru, a Bukaresti Tudományegyetem rektora közölte: jövő héten a tanintézmény szenátusa rendkívüli ülésen elemzi, szükségesek-e adminisztratív lépések is az ügyben. Hozzátette, a doktori címet az egyetem adja ki és vonhatja vissza, de mindkét esetben az oktatási minisztérium jóváhagyására van szükség.
„A Bukaresti Tudományegyetem az akadémiai feddhetetlenség és az intézmény tudományos hírnevének védelmében, az egyetemi autonómia jegyében hivatalból indított etikai vizsgálatot” – magyarázta a rektor.
Az etikai bizottság elnöke nemcsak a testület következtetését, hanem érveit is ismertette a pénteki sajtóértekezleten. Popescu kifejtette: a testület a doktori dolgozat formai, nem tartalmi elemeit tanulmányozta.
„Bármilyen tanult ember meg tudja állapítani, ha egy szöveget más szerzőktől másolnak, anélkül, hogy a forrást idézzék. Azt nevezzük plágiumnak, amikor egy szöveget formai elemeivel együtt lemásolnak, az erre vonatkozó etikai szabályok betartása nélkül. Egyesek szerint nem méltányos egy 2003-as dolgozatot a 2012-es normák szerint megítélni. De azok az erkölcsi szabályok, amelyek alapján a bizottság mérlegelt, már 230 éve léteznek. A viselkedési szabályokat is gyerekként, otthon tanulja az ember, ezeket sem szabályozzák törvények, de attól még elvárható, hogy egy jól nevelt ember betartsa őket” – magyarázta Popescu.
A sajtóértekezleten felmerült, hogy az oktatási minisztériumnak alárendelt Országos Etikai Tanács (CNE) korábban arra figyelmeztette az egyetemet: a magas rangú közhivatalnokok feddhetetlenségével kapcsolatos kételyek esetében csak a CNE illetékes állást foglalni, tehát az egyetem etikai bizottsága nem illetékes a miniszterelnök ügyében. Popescu erre azt mondta, hogy az etikai bizottság nem a mostani kormányfő, hanem korábbi doktorandusza erkölcsi vétségét marasztalta el.
Popescu rámutatott, hogy Ponta dolgozatában hosszú (15 és 12 oldalas), idézőjel nélkül átvett, összefüggő szövegrészek találhatók, amelyeket három másik szerzőtől másolt.
