Párkapcsolat vagy a poklok pokla?

Nagyobb biztonságot nyújtanak az áldozatoknak az elektronikus nyomkövetők

Országszerte több tízezres nagyságrendű a bejelentett, családon belüli erőszaknak minősülő esetek száma, és a hatékonyabb hatósági fellépés ellenére sajnos még mindig nem érzik biztonságban magukat az áldozatok, hiszen az utóbbi években számtalanszor fordult elő, hogy távoltartási végzéssel a zsebükben tört az életükre, vagy ki is oltotta életüket az, akiket egykor társul választottak. És ha az áldozatokkal dolgozó szervezetek szerint a jelentett esetszám csupán a jéghegy csúcsa, csak elképzelni tudjuk, hányan élnek úgy, hogy a családi fészek nem biztonságot jelent számukra, hanem a poklok poklát, ahol mindennaposak a porig alázó megjegyzések, ahol bármelyik pillanatban elcsattanhat egy újabb pofon, vagy a tettlegesség ennél sokkal durvább formái sem ismeretlenek.

Az idei év első nyolc hónapjában országszerte több mint 36 ezer családon belüli erőszaknak minősülő esetet jegyeztek, ami 13,3 százalékos növekedést jelent 2021 hasonló időszakához képest – közölte nemrég Mihai Venea, a Román Rendőrség közrendvédelmi osztályának a vezetője, aki szerint egyre többen vannak azok, akik merik jelenteni az őket ért bántalmazásokat. Idén már 7331 távoltartási végzést adtak ki a bíróságok, ezek áthágása miatt pedig már több mint 2 ezer bűnvádi eljárást indítottak. A bántalmazás helyszínére kiszálló rendőrök az első nyolc hónapban ugyanakkor 8765 ideiglenes távoltartási parancsot bocsátottak ki, 1644-gyel többet, mint tavaly ebben az időszakban. Ezek közül 3469-et erősített meg a bíróság távoltartási végzéssel. Az ideiglenes rendeletek megszegése miatt 579 eljárást indítottak – ismertette az országos adatokat a rendőrtiszt. A Maros megyei rendőr-felügyelőség adatai szerint megyénkben az idei év első nyolc hónapjában 269 ideiglenes távoltartási rendeletet bocsátottak ki a rendőrök, ezek közül 109-ből lett bírósági távoltartási végzés. A bántalmazók 28 esetben szegték meg a távoltartási rendeletet, mindenik esetben bűnügyi eljárás indult ellenük.

Miután országszerte, de Maros megyében is többször előfordult, hogy távoltartási végzéssel a zsebükben késeltek meg, illetve gyilkoltak meg áldozatokat bántalmazóik, végre jelentős előrelépés történt ezen a téren azáltal, hogy többszöri halasztás után október elsejétől életbe lépett az elektronikus nyomkövető karkötők alkalmazását előíró rendelet. A kísérleti programot, amely lehetővé teszi, hogy hatékonyabban kövessék a távoltartási rendeletek betartását, egyelőre Bukarestben, valamint Maros, Iaşi és Vrancea megyékben ültették életbe, majd az elkövetkező években az ország többi megyéjére is kiterjesztik. Alig ültették gyakorlatba a nyomkövető rendszert, a héten érkezett a hír, hogy bűnügyi eljárás indult egy 55 éves marosludasi férfi ellen, aki, miután bántalmazta a feleségét, és távoltartási végzést állítottak ki a nevére, illetve elektronikus nyomkövetőt is kapott, megszegte a végzést, illetve megpróbálta eltávolítani magáról a szerkezetet, kárt téve benne. Tette miatt 24 órára őrizetbe vették.

Amit látunk a statisztikákban, az csupán a jéghegy csúcsa

Bár a hivatalos adatok szerint több a bejelentett esetek száma, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy elterjedtebb a jelenség. Kétféle módon értelmezhető: egyrészt, hogy az áldozatok jobban bíznak a hatóságokban, és merik kérni a segítségüket, a másik pedig, hogy tényleg több eset van. De azzal is tisztában kell lenni, hogy amiről tudunk, amit jelentenek, az csupán a jéghegy csúcsa, sok eset nem is jut a hatóságok tudomására – hangsúlyozta Csép Éva Andrea, Maros megyei parlamenti képviselő, aki az elmúlt években oroszlánrészt vállalt abban, hogy az áldozatok védelmét szolgáló törvénymódosítások napvilágot lássanak. Az elektronikus nyomkövető rendszer kapcsán a képviselő elmondta, fontos tudni, hogy nem minden bántalmazó kap majd lábbilincset – ezt a szerkezetet ugyanis kimondottan a bokára helyezik –, mivel hiába bocsátja ki a helyszínen a rendőr az azonnali távoltartási rendeletet, és javasolja az elektronikus nyomkövető alkalmazását, amennyiben az áldozat nem vállalja, nem szerelik fel. A rendszer ugyanis úgy működik, hogy az áldozatnál is kell legyen egy kis mobil eszköz, amely hangjelzéssel adja tudtára, ha az agresszor a közelben tartózkodik, ugyanakkor automatikusan jelez a rendőrségnek is; a rendőrség mindkét féllel azonnal felveszi a kapcsolatot. Tudni kell ugyanakkor, hogy ez a rendszer azokon a helyeken használható, ahol van térerő, illetve elektromos áramhoz való hozzáférés, és sajnos Romániában ma is vannak olyan helyek, ahol nincs áram.

Csép Éva Andrea szerint az elektronikus nyomkövető rendszer mindenképp hatékonyabb eszköz a hatóságok kezében, hogy fellépjenek az áldozatok védelmében, ezért kérni kell minden esetben, amikor a bántalmazott fél úgy érzi, veszélyben van az élete.

Maros megyében immár két védett otthon működik

Mivel az ország több megyéjében sokáig nem volt védett ház, ahol sürgősségi úton elszállásolhatják a családon belüli erőszak áldozatait, az országos gyermekvédelmi és szociális hatóság által kezdeményezett Venus – Együtt a biztonságos életért program keretében az utóbbi két-három évben minden megyében létre kellett hozni egy 3–8, de legtöbb 10 férőhelyes védett házat, amire anyagi támogatást kaptak a megyei önkormányzatok. A program részeként a Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság is létrehozott egy hat férőhelyes védett otthont, amelynek a helyszíne titkos, és ahol az áldozatok egy évig maradhatnak, de indokolt esetben ez az időszak meghosszabbítható. Ugyanakkor ottlétük alatt pszichológiai és szakmai tanácsadásban is részesülnek – tudtuk meg Doru Constantintól, az igazgatóság sajtószóvivőjétől, aki szerint a legutóbbi adataik szerint 5 felnőtt és 3 gyerek volt elszállásolva a menedékhelyen.

A védett házak terén Maros megye kedvezőbb helyzetben van, mint az ország sok megyéje, ugyanis a gyermekvédelmi igazgatóság által nemrég kialakított otthon mellett a Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Intézet már több mint másfél évtizede működtet tanácsadó központot, valamint egy titkos helyszínű védett otthont, ahol ideiglenesen menedéket nyújtanak az áldozatoknak és azok gyerekeinek. Az intézetben szakembercsoport karolja fel a családon belüli erőszak áldozatait, az otthonukból menekülni kényszerülő nőket, a pszichológus lelki támaszt nyújt számukra, a jogász jogi útbaigazítást biztosít, a szociális munkás pedig segít nekik sínre tenni az életüket, és amennyiben szükséges, albérletet vagy akár munkahelyet találni.

Egyre több vidéki áldozat mer segítséget kérni

Teodora Baba, az intézet pszichológusa több mint másfél évtizede dolgozik a családi erőszak áldozataival, munkássága során hátborzongató esetekkel szembesült, de ugyanakkor kedvező végkicsengésű élettörténeteknek is tanúja volt, amikor egykor brutálisan bántalmazott nőknek sikerült kiszabadulniuk a poklok poklából, és gyerekeikkel együtt új életet kezdtek. Teodora Baba kiemelte, Maros megye igen szerencsés helyzetben van, ugyanis a megyei, valamint a marosvásárhelyi önkormányzat több mint 15 éve támogatja őket a védett otthon üzemeltetésében. Az intézet által működtetett védett otthonban 18 hely áll a menekülni kényszerülő áldozatok és gyerekeik számára, ami a pszichológus szerint elegendő, ugyanis kiválóan együttműködnek a megyei szociális ellátási és gyermekvédelmi igazgatósággal, valamint a Materna anyaközponttal, segítik egymást az áldozatok ellátása terén.

A védett otthonban idén július 1. – szeptember 30. között összesen 48 veszélyhelyzetben lévő személyt szállásoltak el, 20 felnőttet 28 kiskorú gyerekkel, az intézet tanácsadó központjában pedig ebben az időszakban 30 áldozattal dolgoztak.

Idén például a sürgősségi befogadó központban elszállásolt esetek nagy többségében védelmi rendelet volt kibocsátva, ennek ellenére az áldozatok féltették a saját és gyerekeik életét.

A szakember szerint változó a hozzájuk segítségért folyamodó áldozatok száma, ám örvendetes az, hogy míg régebben elsősorban a városon élők jöttek el, az utóbbi időben nőtt a vidékről érkező áldozatok száma – annak köszönhetően, hogy kiválóan együttműködnek a rendőrséggel, a SMURD-dal, a polgármesteri hivatalokban dolgozó szociális asszisztensekkel, és ezek tudják, hová kell küldeni őket. 

– Az utóbbi években a hozzánk fordulók mintegy fele vidékről érkezik. Sok esetben a vidéki rendőrőrs dolgozói vagy a szociális asszisztensek irányítják ide, vagy akár ők maguk hozzák el hozzánk az áldozatokat. Ez jó hír, hiszen végre kezd változni a főként vidékre jellemző mentalitás, miszerint az erőszak a családi élet része, illetve hogy ez csak a családra tartozik, a kívülállóknak nincs beleszólása. Ugyanakkor sajnos az is jellemző, hogy az utóbbi években több a súlyosabbnak minősülő eset, amikor az áldozat orvosi ellátásra szorul vágás, szúrás miatt. Valószínűleg ebben a járvány alatti fokozott összezártság, elszigetelődés is közrejátszik – mutatott rá.

Nemcsak a verés számít erőszaknak

A pszichológus fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nem csak az minősül családon belüli erőszaknak, amikor tettlegességre kerül sor, az esetek nagy részében ugyanis az erőszaknak több formája van egyszerre jelen, sok esetben még a tettlegességnél is ártóbb a lelki terror, amikor az agresszor teljesen lerombolja az áldozat önbecsülését, és elszigeteli őt a környezetétől.

Az intézethez fordulók szinte százszázalékosan jelen van a pszichológiai bántalmazás, azaz a lelki terror, illetve a fizikai bántalmazás is. De gyakori a szociális erőszaknak minősülő jelenség, amikor az agresszor teljes kontroll alatt tartja az áldozatát, elszigeteli őt másoktól, megtiltja, hogy szakmailag előrelépjen, tanuljon, eltávolítja a közeléből a barátnőket, de akár a családtagokat is, akiktől esetleg segítséget remélhetne a bántalmazott.

Teodora Baba szerint elég gyakori, hogy a bántalmazó pénzügyileg is kontrollálja a partnerét, teljes ellenőrzés alatt tartja az áldozat saját bevételeit, a hátrányos helyzetű családokból származó áldozatok sokszor számolnak be arról, hogy a bántalmazó nevére jön a gyerekpénz, ő veszi át a szociális segélyt. De a tehetősebb, értelmiségi rétegből származó áldozatok is beszámolnak arról, hogy az agresszor kezeli a fizetésüket, tudja a bankkártyájuk kódját, előfordult, hogy több mint kétezer eurós havi jövedelme volt a családnak és a nő heti 50 lejt kapott, hogy abból boldoguljon négy gyerekkel, és minden baniról, amit elköltött, be kellett számolnia.

Talán megváltozik… Vagy mégsem?

A pszichológus rámutatott: a tapasztalat az, hogy az áldozatok krízishelyzetekben kérnek segítséget, közben pedig reménykednek, hogy helyreállnak a dolgok, hogy megváltozik a bántalmazó, hogy együtt marad a család, és sok időbe telik, amíg rádöbbennek, hogy ez nem csak rajtuk múlik. 

– Mi tudatosítjuk bennük, hogy nálunk nyitott ajtó várja őket, akárhányszor szükségük van segítségre. Nagyon sok áldozattal találkoztunk, akik, miután elhagyták a menedékhelyet, visszatértek a partnerükhöz, de idővel ismét visszakerültek a védett otthonba. Voltak nők, akiket négyszer-ötször fogadtunk be néhány év leforgása alatt. Amikor először viselkedik agresszíven a partnerük, általában megmagyarázza, elnézést kér, és kibékülnek. Aztán jön a második erőszakos incidens, egy ideig újra sajnálja, ez tipikus a családon belüli erőszak esetében. Tudni kell, hogy az áldozatokat nem bántalmazzák nap mint nap, a gyakoriság változó, a kapcsolat elején nagy szünetek vannak két bántalmazás között, általában félévente vagy akár évente egyszer fordul elő. A pszichológiai terror és a szociális elszigetelés állandó, de tettlegességre nem kerül sor egy ideig. Az áldozat pedig ilyenkor hajlamos azt hinni, hogy társa megváltozott. Aztán egy idő után a helyzet ciklikussá válik, ha valami éppen nem tetszik a bántalmazónak, erőszakossá válik, ezért a bántalmazott nők állandó félelemben élnek, hiszen, bár igyekeznek a partner kedvében járni, sosem tudhatják, hogy melyik lépésük milyen reakciót vált majd ki belőle. Sajnos sok esetben az agresszor így vezeti le a benne felgyűlt feszültséget, például, ha rossz napja volt a munkahelyen, hazamegy és a legapróbb, legjelentéktelenebb dolog, ami éppen nem tetszik neki, például, hogy poros a vécé fedele, szikra lehet ahhoz, hogy kitörjön a konfliktus. Ezek azonban olcsó kifogások, amelyek nem mentségek az effajta viselkedésre – hangsúlyozta a szakember, aki szerint sajnos az is gyakori, hogy az áldozatot hibáztatják, mondván, biztos tett valamit, amivel „rászolgált” az agresszor viselkedésére. 

A mindennapokban nagyobb biztonságot jelentenek a nyomkövetők

Teodora Baba egyértelműen úgy látja, hogy az október 1-től Maros megyében üzembe helyezett elektronikus nyomkövető karkötőknek köszönhetően nagyobb biztonságban lesznek az életükért rettegő áldozatok. Mint mondta, már maga a védelmi rendelet is sokak számára elrettentő intézkedés, hiszen ha megszegik, akár börtönbe is kerülhetnek. Ennek ellenére sajnos sokan megszegik, ezért a nyomkövetők nagy segítséget jelentenek, hiszen gyorsan közbeléphetnek a rendőrök. Voltak helyzetek, amikor kibocsátották a védelmi rendeletet, az áldozat a családi otthonban maradt, az agresszort meg eltávolították a lakásból, viszont megtalálta a módját, hogy bemenjen a házba, és elvegye az áldozat telefonját, hogy ne tudja hívni a rendőrséget, amikor közel megy hozzá. Ezt a nyomkövető karkötővel már nem tehetné meg. Ugyanakkor olyan eset is előfordult, amikor a ház előtt különféle jeleket, üzeneteket hagyott, hogy pszichikai nyomást gyakoroljon az áldozatra, a nyomkövető rendszerrel azonban ezek a közeledések is kiküszöbölhetővé válnak – hozott fel néhány példát a pszichológus.