Ott leszek, mert ott kell lennem…

• 2024-05-27 13:00:00

• Székely Ferenc

Az olvasó írja

Örömmel olvastam a Népújság május 14-i számában id. Szász-Köpeczi István székelyudvarhelyi úriember írását (Az erdélyi magyarság jövője), amelyben a közelgő romániai választásokon való részvétel fontosságáról értekezik.

Valóban el kell mennünk, és félre kell tennünk minden vélt vagy valós sérelmet, amit az utóbbi időkben elszenvedtünk vagy aminek részesei voltunk. Sőt: a tömegkommunikáció, a média, az okostelefonos platformok tele vannak olyan információáradattal, amely emberi mivoltunkba gázol bele, évezredes ittlétünket megkérdőjelezi, múltunk értékeinek felfedése nélkül igyekszik megfesteni és „átrajzolni” egy történelmi régió létezését. 

Mintha minden, ami minket körülvesz, tegnap-tegnapelőtt született volna…

 Olyan hangok terjednek, hogy magyar fiatalok tömegesen akarnak az „aranyos” pártra szavazni, mert az megígérte, hogy megmutatja az emberi boldogság felé vezető „csodálatos” utat... Melyik utat? Hát nem hiszem el, hogy egyetlen magyar fiatal is ilyen naivnak szülessen, hogy ne a nemzetiségi alapon létrejött érdekképviseleti pártjában, hanem egy merő szélsőséges pártban lássa a saját és gyermekei/unokái boldogságát és jövőjét. Egyébként nem hallottam arról, hogy ez a párt programjában felvállalja a hazai magyar oktatás fejlesztését, az identitásmegőrzést, épített örökségünk rehabilitációját, amivel minden fejlett európai – és nem csak európai – államban foglalkoznak. (Zárójelben mondom: ahol nem igényelték vissza az épített örökséget, ott a helyi önkormányzatok kell kézbe vegyék ezek sorsát, hogy egyetlen udvarház, kastély vagy vár se vesszen kárba, hanem kerüljön feljavításra és megőrzésre.)

Tudatában kell lennünk annak, hogy aki június 9-én és a következő alkalmakkor nem megy el szavazni, az kétszeresen veszít, azaz: a „másik” szavaz helyette is… Érthető, ugye? Elmarad az én szavazatom, de a másik ott lesz, ő leadja, és így lesz 0-2 az eredmény. 

Tudom, hogy sok helyütt talpraesett, biztos befutók indulnak a helyhatósági választáson, akiknek nincs is kihívójuk, egyedül méretkeznek meg. Ők a biztos nyertesek! De, ha oda sem megyek – kényelemből, elfoglaltság miatt stb. –, akkor elmarad az én szavazatom/választási lehetőségem a megyei és az európai parlamenti vonalon is. Pedig ez is épp olyan fontos, hogy ne csak falusi, községi, városi szinten legyen megfelelő, rátermett vezetés, hanem megyei és brüsszeli szinten is – utóbbi, sajnos, egyre kevesebbet gondol és tesz a nemzetiségek fennmaradása érdekében. Ha Európa porondjáról eltűnnek a nemzetiségek, lesz egy gyökértelen fa, amiről azt sem tudni, hogy milyen fa, akkor kár, hogy egyszer volt egy Mohács, egy Nándorfehérvár, egy Piski, egy Fehéregyháza – és még sorolhatnám – sok-sok áldozattal, akik nemzetünkből vétettek. 

Tehát arról, amit őseink ezer éven át megvédtek – és tegyem oda: átadtak nekünk –, most mondjunk le?...

Próbáljunk elgondolkodni ezen!

Megéri.