Az elnökválasztási kampány utolsó hete sem hozott pozitív változást, tovább folyik a sárdobálás – ha lehet, még elkeseredettebben –, és állítólag Soros György is „belépett”: Elena Lasconit, az USR elnökét akarja elnöknek, Ilie Bolojant, a Bihar Megyei Tanács elnökét kormányfőnek.
Az USR azzal vádolja a liberálisokat, hogy álhírekkel mocskolják be Elena Lasconi elnökválasztási kampányát, és hogy a közösségi oldalakon 8000 lej ellenében reklámozott hamis klipekkel becsmérelték jelöltjüket.
Cristina Prună USR-s képviselő nem feledkezik meg a PSD-ről sem. Szerinte „a PSD egy újabb szintet esett lejjebb a gyávaság skáláján”: Marcel Ciolacu és a „nagy PSD-s család” 35 éve megalázta és megalázza ezt az országot, és nem érti, miért dolgozik Elena Lasconi ügyvéd férje az USR parlamenti képviselője számára… „Megtöltötték a kormányt, a parlamentet és szinte az egész román államot olyan emberekkel, akik nem rendelkeztek megfelelő képzettséggel” – írta Cristina Prună a közösségi oldalán.
Ilie Bolojan, akinek mind a szociáldemokraták, mind a liberálisok „udvarolnak”, és választási győzelem esetén mindegyikük őt nevezné ki miniszterelnöknek, felhívást intézett mind Nicolae Ciucăhoz, mind Mircea Geoanăhoz és Elena Lasconihoz, hogy kettő közülük lépjen vissza a jelöléstől „bár az utolsó órában”, és támogassák együtt a harmadik jelöltet. Sőt Emil Boc is üzent a „román jobboldalnak”. Persze, egyik jelölt sem lépne vissza, inkább egymásra mutogatnak. Így elesik a nagy jobboldali összeborulás is.
A 2024-es elnök- és parlamenti választási kampány „mentes volt” a legégetőbb témáktól és az ezekről szóló vitáktól. Az első fordulóban jelöltek becsült százalékos arányának töredezettsége, ebből adódóan a második fordulóba kerülő elnökjelöltek névsorát illető bizonytalanság is ennek az elnökválasztási kampánynak a sajátossága.
Ezen túlmenően ez a sajátosság késztette arra a PSD kampánystratégiáját, hogy már jóval a kampány előtt támogassa jelöltjét, hogy ily módon minimalizálja Mircea Geoană esélyét, aki 2024 első felében még a legjobb helyzetben volt.
A kampány vége felé, egy héttel az első kör előtt, amikor úgy tűnt, hogy Geoană már nem favoritja a második körbe való bejutásnak, a PSD figyelme is más jelöltek felé irányult.
A kampány másik sajátossága, hogy az ellenjelöltek minimalizálására irányuló, nagyobb érzelmi potenciállal teli támadások a választási kampányon kívül indultak.
Ez lehet az elnökválasztási kampány utolsó napjainak röntgenképe.
Még nem szóltunk a legfontosabbról. A román pártok marakodásaitól távol, az RMDSZ is indít elnökjelöltet a jövő vasárnapi államelnök-választáson. Mennyivel könnyebb a magyar választó dolga! Nem kell sok rossz jelölt közül a kisebbik rosszat választania. Nem kell lemondásra vagy visszalépésre szólítania senkit, nincs szükség politikai zsarolásra.
Az erdélyi és romániai magyarságnak egyetlen jelöltje van, aki minden fórumon az általa képviselt közösség érdekeit tartja szem előtt, hiszen a román jelöltek egyike sem beszél rólunk, a kisebbségek képviseletét egyik sem vállalja fel. Kelemen Hunornak ellenben van elképzelése az ország jövőjéről, arról, hogy milyen legyen ez az ország 10 vagy 20 év múlva.
Mindent egybevetve, az RMDSZ-elnök kampányának célja a közösség erejének felmutatása. Azért is szükség volt magyar jelöltre, mert amit ebben a kampányban mond, azt meghallja az ország.
A magyarok üzenetét pedig CSAK a magyar jelölt mondja el, más nem.
Emellett az RMDSZ jelöltje arról is beszél, hogy vissza kell állnia a rendnek polgár és állam viszonyában: a polgárnak legyen állama, és ne az államnak polgára.
Az RMDSZ és a jelöltje azt képviselik, hogy „többet kapjon a polgár: több lehetőséget, több tiszteletet. És jusson kevesebb az államnak: kevesebb pöffeszkedés, kisebb bürokrácia”.
Ez az óriási különbség a román pártok jelöltjei és az RMDSZ jelöltje között. Ezért kell elmenni november 24-én és december 1-jén szavazni.
