Nyári versajándék Sebestyén Mihálytól

Magányos böngészéseim közben akadtam e kis darabra. Szerzője Harsányi Zsolt, akiről az elektronikus mindentudó azt fecsegi, hogy 1887-ben született és 1943-ban halt meg Budapesten. Író volt (regények, versek, színdarabok) és újságíró, műfordító, no meg színigazgató. A két világháború közötti korszakban a szórakoztató irodalom népszerű szerzője. Kodály Zoltán Háry Jánosának szövegét társszerzőként ő írta. A film körül is szorgoskodott, Kolozsváron Incze Sándorral színházi lapot (a Színházi Élet elődjét) szerkesztett. A kis dal egy letűnt kor régi emléke. 1920-ban jelent meg nyomtatásban a szerző Féltékeny költő c. kötetében. Egykor dallam is járult hozzá.

 

Hallatlan eset

Az apró Fittyfirittyről kell mesélnem

Egy hátborzongató történetet.

Mamájával lakott a József-téren,

És éppen ablakot törölgetett.

Az isten tudja, egyszer csak kibillent,

És mint a kő zuhant a föld felé,

Négy emeletnyi mélység! No de ilyent!

Esett, esett és a hideg lelé.

De mit tesz isten: éppen arra flangált

Egy fess műbirkozó a ház előtt,

A lányt megkapta szépen, mint a labdát

És egyszerüen földre tette őt.

Hallatlan, direkt hallatlan.

 

Kis Fittyfiritty kacéran megköszönte

A birkozónak ifjú életét.

„Direkt belé tudnék szeretni önbe 

Az életemnek megmentéseért.”

Nos így történt, hogy összeköltözének,

Imádták egymást, mint ez már szokás,

S egy hónap múlva fordulathoz értek:

Megjött az első nagy pofozkodás.

Egy új ruhát akart a lányka és hát

E célra nem kaphatván semmi pénzt,

Vadul pofozni kezdte, mint a répát,

Szerelmesét, a jó erőművészt.

Hallatlan, direkt hallatlan.

 

Hiába volt szegény fiú egy mázsa,

Hiába volt erős, mint egy bivaly.

Kis Fittyfiritty pofozta, tépte, rázta.

A birkozónak sok volt ennyi baj.

Egy szép nap gondolt egyet bús kedvében,

Sétálni vitte drága kedvesét,

És vitte, vitte, sétáltatta szépen, 

Amíg a József-téri házhoz ért.

A régi ablakot ott megkereste,

A nőt felkapta, mint egy tökmagot,

Feldobta a negyedik emeletre,

És boldogan, nyugodtan távozott.

Hallatlan, direkt hallatlan.