Novemberi krónika
2023-12-04 14:00:00
- Csíky Csaba
A magam részéről félig-meddig kitérőnek láttam a hangversenyműsor olvasásakor a zongoraverseny megjelenését, a Zürichi Művészeti Egyetem Zenei Karának érkezését, de végül is György Levente intelligenciájáról és zenei érzékéről tanúskodott a remekül összeállított műsor, amellyel a Filharmónia hangversenyzenekara a Silvestri fesztivál után közönsége elé lépett.
A tavaly, ifj. Csíky Boldizsár zongoraművész elnökletével elindított, fiatal pályakezdőknek szánt zongoraversenyre hat országból 13 jelentkező mérette meg magát. A három forduló után a gálakoncerten Radu Postăvaru, a Ploieşti-i Állami Filharmónia karmestere, a díjak sorrendjében három résztvevő, Ivan Shemchuk (Ukrajna), Cadmiel Boţac és Inya Cutova (mindketten hazai résztvevők) fellépését vezényelte. Különdíjakat is kiosztottak. A verseny és a díjazottak hangversenye ünnep volt a szakmának és a közönségnek egyaránt.
A Zürichi Művészeti Egyetem Zenei Karának idei bemutatkozó hangversenye csak emelte a hangulatot. Marc Kissóczy karmester vezényléséből áradt a biztonság és a technikai tökéletesség, amire szükség is volt a rövid próbalehetőség miatt. A szólisták: Filippo Jakova (hegedű), Kinga Wojdalska (brácsa) és Seif El Din Sherif (zongora). Műsoron: R. Schumann: C-dúr hegedűfantázia op. 131, Rózsa Miklós: Brácsaverseny op. 37 (országos bemutató), C. Debussy: Kis szvit, L. van Beethoven: 1. C-dúr zongoraverseny.
Filippo Jakova több nemzetközi verseny díjazottja. A Master of Arts in Music Performance szakon Klaidi Sahatçi mester irányítása alatt tanult.
Schumann Hegedűfantáziája (op. 131.) 1853-ban íródott, a 22 éves Joseph Joachim megbízásából, aki hegedűművészként lelkesen áldását adta az első kiadásra. Az eredetileg hegedű-zongorára írt mű Kreisler/Kogan átiratában került zenekari kísérettel előadásra. Így ihletéből veszített, virtuozitásában nyert.
Rózsa Miklós Budapesten született 1907. április 18-án, 1940-től élt az Egyesült Államokban, ahol 1995. július 27-én hunyt el. Darabjainak sorában az op. 1-es jelzettet 1927-es darabja, a Serenade kapta, s csaknem hat évtizeddel későbbi az op. 40-es hegedű-szólószonáta, az 1979-es Brácsaverseny (op. 37) Rózsa egyik legutolsó műve volt, melyet eredetileg Pinchas Zukerman brácsaművész számára írt. A magyar származású alkotó rendkívül nagy népszerűségre és ismertségre tett szert az egész világon. Korai zenei fejlődésére döntő hatást gyakorolt Bartók és Kodály munkássága, maga is gyűjtött népdalokat. Zenei anyanyelve mindig is magyar maradt, fiatalon szerzett élményanyaga a magyar népzene dallamvilágából és ritmusképleteiből táplálkozó, rendkívül karakteres és invenciózus muzsika kiindulópontja lett. A lengyelországi születésű Kinga Wojdalska brácsaművész a londoni Royal College of Music hallgatójaként, majd a Zürichi Művészeti Főiskola mesterképzésén kezdte meg tanulmányait. Egyik alapítója a Kameralna N-Harmonia együttesnek, a Hattori Foundation ösztöndíjasa. A muzsikusok versenyzőtípusához tartozik, hatalmas, lebírhatatlan hangja van, mintha nem is brácsán, hanem valamiféle tenorhegedűn játszana. Habár a hangszer maga még csupán az első lépéseket tette meg az emancipálódás utján, a zenét jól érti, játékának technikai funkciói is helyükön vannak. Hangja éppen ezért telt, szárnyaló és tiszta, mindezeken felül még változékony is.
C. Debussy: Kis szvit. Finomság, precizitás, gazdag és kifinomult kontrasztok.
Beethoven-monográfiájában Szabolcsi Bence hívja fel a figyelmet, hogy az 1794 és 1798 közötti időszakban komponált két zongoraverseny kevésbé érett, kevésbé egyéni hangú, mint az ugyanekkor írt zongoraszonáták (op. 2, 7, 10). A C-dúr zongoraversenyen Mozart hatása érződik leginkább, bár a mű némely részlete kétségkívül már a beethoveni szimfonizmus tágasságát vetíti előre. Az Egyiptomban, Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, Svájcban, USA-ban, Angliában és Hollandiában fellépő zongoraművész, Seif El Din Sherif az igen aktív szólista és kamarazenész életét éli. Beethoven-játéka kiváló értelmezés. Szeretem az egyenletes tempót. Nagyon jó zongorista. Bravó!
Mindenkinek!
