Növényvédelem – petúnia

Aki kertészkedéssel foglalkozik, tudja, hogy már javában zajlanak a növényvédelmi munkálatok, azaz a permetezés. Azt tapasztalatom, hogy ezeket a feladatokat nem végezzük elég tudatosan, ezért a következőkben három kérdésre keressük a választ. 

Mi ellen védekezzünk?

Azzal tisztában kell lennünk, hogy a kertünk is egy tápláléklánc része, és bármilyen beavatkozás következményekkel jár. Fontos tudni, hogy mi ellen szeretnénk védekezni. Az adott problémát rovar okozza? Esetleg gombás betegség? Vagy talán baktérium vagy vírus? Ennek a megállapításához szükséges a szaktudás és a tapasztalat, de nem lehetetlen az elsajátítása. Először is vizsgáljuk meg a növényt, hogy van-e rajta elváltozás, esetleg vannak-e rajta rovarok. Abban az esetben, ha nem tudjuk megállapítani, hogy mi a probléma okozója, szedjünk le egy érintett növényi részt, és azzal menjünk a növényvédelmi üzletbe, valószínű, hogy ezáltal célzott védelmet tudunk biztosítani, így a kertünkben fölösleges pusztítást nem kell végeznünk. Hogy ez miért fontos? Ahogy fennebb is említettem, a kertünk egy életközösség része. Ha minden kártevőt és jótékony hatású rovart elpusztítunk egy kezelés során, az azért nagy probléma, mert a számunkra káros rovarok sokkal gyorsabban el fognak szaporodni, és már nem lesz természetes ellenségük, amely a teljes pusztítástól visszafogja őket. Két példával szeretném érthetővé tenni, hogy mire hívom fel a kertészkedő olvasó figyelmét. A katicabogár napi több száz levéltetvet fogyaszt el, nemcsak kifejlett korában, hanem már lárvaként is. Ekkor még nem úgy néz ki, mint ahogy megszoktuk, kinézete alapján kártevőnek gondolhatjuk, és beavatkozunk ellene. 

Ezáltal a katicaállomány elpusztul, de a levéltetvek, ha el is pusztulnak, nagyon hamar elszaporodnak, és nagy kárt okoznak. A másik példa távoli eset, de nagyon jól mutatja, milyen következményekkel jár a nem megfelelő beavatkozás.

Az 1950-es években a kínai vezetés hadat üzent a verebeknek, mivel ezeket a nép ellenségének és gabonatolvajnak tartották. Pár év alatt a propaganda és a jutalmazás hatására annyira sikeres lett a verébirtás, hogy szinte teljesen kipusztultak. Ebből következett a probléma: a gabonát károsító rovarok úgy elszaporodtak, hogy hatalmas károkat szenvedett a termés, és a lakosság számára a gabonahiány nagy gondot okozott.

Mikor védekezzünk?

Erre a kérdésre nagyon egyszerű a válasz: amikor gazdaságilag és a kártevők, kórokozók szempontjából is elér a probléma egy olyan pontra, hogy szükséges a beavatkozás. Ha az a betegség vagy rovar egy bizonyos szinten jelen van, de nem okoz terméskiesést, és nem befolyásolja negatív irányban a növényünk egészségi állapotát, nem kell beavatkozni.

Mi a következménye a permetezésnek?

Fontos, hogy ne okozzunk több kárt, mint hasznot. A másik lényeges és nagyon keveset említett dolog, hogy a növényvédő szereknek van élelmezés- és munkaügyi várakozási idejük. Az élelmezésügyi várakozási idő azt jelenti, hogy mennyi idő alatt bomlik le a szer, amit a növényre juttattunk úgy. Nagyon fontos, hogy permetezés után általánosan 7–14 napig nem szabad fogyasztani a kertben lévő növényekből (minden vegyszeren fel van tüntetve ez az időtartam, növénykultúrára lebontva).

A petúnia 

A következőkben a népszerű petúniáiról írok. Ezt a növényt nagyon sokan kedvelik a dús virágzatáért, és az sem elhanyagolható szempont, hogy egyszerű a gondozása, nem nagy igényű a környezeti feltételeket illetően. Az egyik fontos dolog, hogy a már elnyílt virágokat ki kell csípni, ha ezt nem végezzük el, magot érlel, és nem lesz olyan dús a virágzás. A másik, hogy megfelelőképpen pótoljuk az elfogyó tápanyagot. Ha ezekre odafigyelünk, egész szezonban gyönyörű lesz a növényünk.

Ne feledjék: kertészkedni a kiskertben és a tömbházban egyformán öröm!