Nicolăescu szerint „fejetlenül” decentralizálták a kórházakat
2013-01-14 14:43:32
- Antalfi Imola
Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter szombati sajtótájékoztatóján Marosvásárhelyen kijelentette: új alapelvekre kell helyezni a kórházi decentralizációt, hiszen az egészségügyi intézetek átengedése a megyei, illetve városi önkormányzatok ügykezelésébe „fejetlenül, logikátlanul és átgondolatlanul” történt.
Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter szombati sajtótájékoztatóján Marosvásárhelyen kijelentette: új alapelvekre kell helyezni a kórházi decentralizációt, hiszen az egészségügyi intézetek átengedése a megyei, illetve városi önkormányzatok ügykezelésébe „fejetlenül, logikátlanul és átgondolatlanul” történt. A miniszter hangsúlyozta: a sürgősségi ellátásnak, a regionális kórházaknak mindenképpen a szaktárcánál kell maradniuk.
Eugen Nicolăescu nyilatkozatával, miszerint a sürgősségi ellátásnak, mentőszolgálatoknak, regionális sürgősségi kórházaknak a szaktárca hatáskörében, irányítása alatt kell maradniuk, kizárta e szolgáltatóknak a privatizációját, ami tavaly országos botrányt kavart. „A sürgősségi ellátást mindenképpen állami keretek között kell megszervezni, ez az állam alkotmányos felelőssége. Ugyanakkor új alapelvek szerint kell átszervezni a fekvőbeteg-ellátást, hiszen egy-két megyei önkormányzat kivételével, amelyek jelentős mértékben támogatták a decentralizációval ügykezelésükbe került kórházakat, sehol sem jutott pénz a komoly fejlesztésekre” – tette hozzá a tárcavezető, hangsúlyozva, év közepéig a megyei önkormányzati vezetőkkel, polgármesterekkel egyeztetve döntik el, szükséges-e újabb kórházakat bezárni vagy újraindítani azokat, amelyeket az előző kormányciklusban indokolatlanul zártak be. „Irányt kell szabnunk az egészségügyben, a valóságra kell építenünk a stratégiákat. Két alapvető kérdésben kell politikai konszenzusra jutnunk: egyrészt az egészségügyi alapcsomagot illetően, másrészt a rendszer finanszírozásával kapcsolatosan” – jelentette ki a miniszter.
Egészségügyi magán-biztosítások rendszere – csak az alapcsomag után!
Nicolăescu szerint az egészségügyben jelenleg is folyik a pazarlás, ezért elengedhetetlen, hogy átláthatóvá tegyék a közpénz felhasználását. Hogy erre, illetve a korrupció leküzdésére milyen elképzelése van a szaktárca vezetőjének, a sajtó képviselői nem kaptak választ, Nicolăescu sejtelmesen közölte: minden kérdés megvitatására, elemzésére még nem jutott ideje, de hamarosan kidolgozzák azokat a törvénymódosító javaslatokat, amelyek elfogadása eredményeképpen visszaszorítható lesz a korrupció a rendszerben. „A kórházakat besorolásuk szerint finanszírozzuk, a menedzsmentnek pedig be kell illeszkednie a költségvetésbe” – tette hozzá. A miniszter szerint egyelőre nem kerül sor vezetőcserékre a kórházaknál. A Népújság kérdésére elmondta, a szaktárca célja idén módosítani a 2006. évi 95-ös egészségügyi reformtörvényt, azok a kórházigazgatók, akiknek menedzsmentszerződéseik érvényben vannak, továbbra is állásukban maradnak, akik esetében a szerződés lejár, ideiglenes jelleggel vezetik az intézeteket mindaddig, míg a szaktárca pályázatot hirdet az új törvénykezés alapján. Nicolăescu prioritásnak nevezte az egészségügyi alapcsomag kidolgozását, a járóbeteg-ellátás megerősítését és kiemelt – az eddigihez képest 50 százalékkal megnövelt – finanszírozását. „Jelenleg senki nem tudja, milyen szolgáltatásokat fedez az egészségbiztosítási járulék, a pénz nem elég mindenkinek a teljes körű egészségügyi ellátására. A biztosítótársaságok sem hajlandók árajánlatokat kidolgozni mindaddig, míg nem tudják, mit tartalmaz az egészségügyi alapcsomag” – jelentette ki a miniszter, hangsúlyozva, a magán-egészségbiztosítások kérdéskörét csupán az alapcsomag elfogadása után vitatják meg a szaktárca illetékesei. A bizonytalanságok sorában a Nemzetközi Valutaalappal történő egyeztetések, a költségvetéssel, finanszírozástípusokkal kapcsolatos szempontok, az elektronikus receptek, az egészségügyi személyzet, a rezidens orvosok bérezésére vonatkozó kérdések szerepeltek, ezekre a sajtó nem kapott kielégítő válaszokat, csak ígéretet, hogy szeptemberig „objektív kritériumok, megalapozott számítások” alapján kidolgozzák a vonatkozó jogszabályi keretet, 2014 pedig a gyakorlati alkalmazás éve lesz.
