Neves emberek évfordulói 2025-ben
2025-01-28 16:00:00
- Tasnády Ádám
Az idő megállíthatatlanul telik, de bizonyos pillanatok örökké megmaradnak. Az évfordulók jó alkalmat adnak arra, hogy megálljunk egy pillanatra, és emlékezzünk a nagy emberekre, akik valami maradandót alkottak. 2025-ben különösen sok fontos magyar alkotóra és tudósra emlékezhetünk, akiknek munkája hozzájárult ahhoz, hogy kultúránk és tudományunk ma is élő, folyamatosan fejlődő legyen. Legyen szó Apáczai Csere János tudományos munkásságáról, Bolyai Farkas matematikai felfedezéseiről vagy Jókai Mór regényeiről, mindannyian segítettek formálni a magyar örökséget.
Ezek az évfordulók nem csupán dátumok a naptárban, hanem lehetőségek arra, hogy újra felfedezzük életüket és munkásságukat. Az alábbiakban olyan kiváló magyar alkotókra emlékezünk, akik az irodalom, tudomány és művészetek terén maradandó nyomot hagytak történelmünkben.
400 éve született Apáczai Csere János (1625–1659)
A magyar tudományos nyelv megteremtésének úttörője, aki hitt abban, hogy a tudás elérhetővé tétele a nemzet felemelkedését szolgálja. Magyar Encyclopaedia című műve az első magyar nyelvű tudományos enciklopédia; öröksége máig meghatározó.
„A tudományok célja: a világ jobbá tétele.”
250 éve született Bolyai Farkas (1775–1856)
Matematikus és irodalmár, aki hidat épített a tudomány és az érzelmek közé. Fiával, Bolyai Jánossal való szoros kapcsolata és támogatása kiemelkedő szerepet játszott az új geometria megszületésében.
„Nincsen oly kicsiny lélek, mely ne bírna nagy érzésekkel.”
200 éve született Jókai Mór (1825–1904)
A magyar romantikus regény mestere, akinek művei, mint például Az arany ember, generációk szívét nyerték meg. Írásai érzelemgazdagok, humorral átszőttek, és méltán tartoznak a egnagyobb irodalmi művek közé.
„Az élet ott kezdődik, ahol véget ér a félelem.”
150 éve hunyt el Kriza János (1811–1875)
A székely népköltészet legjelentősebb gyűjtője, aki Vadrózsák című gyűjteményével a magyar folklór legszebb darabjait őrizte meg az utókornak.
„Népdalaink a magyar lélek tükrei.”
125 éve született Fekete István (1900–1970)
A természet és az ember kapcsolatának érzékeny ábrázolója, aki olyan regényekkel, mint a Tüskevár és a Vuk, tanította a természet szeretetét.
„Az ember néha többet tanul a csendből, mint a szóból.”
125 éve született Passuth László (1900–1979)
Történelmi regényei, mint az Esőisten siratja Mexikót, részletes kutatásokkal és epikus történetmeséléssel varázsolják el az olvasót.
„A múlt nem csupán emlék, hanem alap is, amelyen a jövőt építjük.”
125 éve született Szabó Lőrinc (1900–1957)
A lírai mélységek és filozófiai gondolatok mestere, akinek Tücsökzene című versciklusa az emberi érzelmek gazdag tárháza.
„Nézd a világot: gyönyörű, s csodálkozz, hogy miért.”
120 éve született József Attila (1905–1937)
A magyar költészet egyik legnagyobb alakja, aki verseiben az értelem és az érzelem egyensúlyát kutatta. Rövid élete ellenére univerzális és időtálló műveket hagyott hátra.
„Hiába fürösztöd önmagadban,/ Csak másban moshatod meg arcodat.”
120 éve született Rejtő Jenő (1905–1943)
A magyar humor és kalandregények mestere, akinek írásai, mint Piszkos Fred történetei, máig szórakoztatják az olvasókat.
„Az ember akkor hal meg, amikor már senki sem gondol rá.”
120 éve született Márai Sándor (1900–1989)
Márai Sándor a polgári lét krónikása, aki regényeivel, esszéivel és naplóival a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjává vált. A gyertyák csonkig égnek című regénye az emberi kapcsolatok finom pszichológiáját ábrázolja. Írásaiban a magyarság, a polgárság és az egyén szabadságának kérdései is központi szerepet kaptak. Az emigrációban töltött évtizedek sem szakították el hazájától, életműve máig páratlan a magyar irodalomban.
„A boldogságot nem lehet ajándékba kapni, csak megérdemelni.”
100 éve született Nagy László (1925–1978)
Nagy László költészete a népi hagyományok és az egyetemes emberi kérdések összefonódását mutatja. Verseiben a szerelem, a szenvedély és az élet értelmének keresése mély érzékenységgel jelenik meg. Kossuth-díjas költőként nemcsak a magyar irodalomban, hanem fordítói munkásságával is jelentős nyomot hagyott. Legismertebb verse, a Ki viszi át a szerelmet, ma is a magyar líra egyik legszebb darabja.
„Csak aki néha néma tud lenni, az tud igazán szólni.”
80 éve hunyt el Szerb Antal (1901–1945)
Az Utas és holdvilág szerzője és irodalomtörténész, aki érzékenyen és mélyrehatóan ábrázolta az emberi lélek bonyolultságát.
„Az emberi szív titkait csak a művészet képes igazán feltárni.”
80 éve született és 10 éve hunyt el Fodor Ákos (1945–2015)
A magyar haikuköltészet úttörője, akinek rövid, mégis mély gondolatai egyszerűségükben rejtenek mélységet.
„Mindig lesz időm/ elmondani, amit kell,/ míg ki nem fogyok.”
75 éve hunyt el Bánffy Miklós (1873–1950)
Az Erdélyi történet szerzője, aki íróként, politikusként és színházi rendezőként is kiemelkedőt alkotott.
„A művészet nem tűri a határokat; az egyetemes emberi értékeket szolgálja.”
Öt éve hunyt el Csukás István (1936–2020)
A gyermekirodalom mestere, akinek Süsü, a sárkány és Pom Pom történetei generációkat varázsoltak el.
„A mesék nemcsak szórakoztatnak, hanem tanítanak is.”
Az évfordulók arra hívnak bennünket, hogy újra felfedezzük e kiemelkedő alkotók műveit, és emlékezzünk az örökségre, amit ránk hagytak. Ezek a jeles napok emlékeztetnek minket arra, hogy a múlt nemcsak történet, hanem egy folytatható örökség is, amely tovább él bennünk. Olvassuk el újra műveiket, ismerjük meg őket jobban!
