Nevelőszülők kerestetnek

A marosvásárhelyi kórházakban, szülészeteken húsz „ottfelejtett” csecsemőt, kisgyermeket nevelnek, ápolnak és gondoznak.

A marosvásárhelyi kórházakban, szülészeteken húsz „ottfelejtett” csecsemőt, kisgyermeket nevelnek, ápolnak és gondoznak. Szüleik lemondtak róluk. Végérvényesen vagy pillanatnyilag nem kellenek senkinek. Más megoldás nem lévén, a kórházak vezetői – bár nem ez a feladatuk – ideiglenes menedéket biztosítanak a kicsiknek, mindaddig, amíg megoldódik az elhelyezésük. A Maros Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság kampányt indított, mellyel azt szeretnék elérni, hogy ezek az elhagyott kisgyerekek szerető, gondoskodó pótanyákhoz, szülőkhöz kerüljenek, akik vállalják a nevelésüket.

　Közel 500 gyerek van nevelőszülőknél

Arra voltunk kíváncsiak, hogyan koordinálják ezt a kampányt annak érdekében, hogy a gyerekek szerető családokhoz kerüljenek, illetve hogy a gyerekek iránt érdeklődő pótszülők megtalálják a gyerekhez vezető utat. Továbbá milyen tapasztalatokat halmoztak fel a nevelőszülős rendszerben az elmúlt években. Schmidt Lorándot, az illetékes intézmény vezérigazgatóját kérdeztük.

– A nevelőszülős rendszer 13 éve működik, jelenleg megyeszerte 254 alkalmazotti minőséggel rendelkező nevelőszülőt foglalkoztat az igazgatóság, akik 472 gyereket nevelnek. A most meghirdetett kampányunk révén nulla és két év közötti gyerekeket szeretnénk nevelőszülőknél elhelyezni, hiszen ők olyan kicsik, hogy családi típusú ház lakói még nem lehetnek. Más szóval ilyen kicsi babákat nem lehet intézetbe utalni! A gyerekkórházakban 12, más kórházi osztályokon négy, a szülészeten, a fertőzőklinikán és a koraszülött-osztályon két-két otthagyott gyerek van – mondta a vezérigazgató.

Ki lehet nevelőszülő?

A jelentkezőknek kérelmet kell benyújtaniuk, melyben megindokolják, hogy miért szeretnének nevelőszülők lenni. Ennek nyomán a felügyelők felmérést készítenek, amely során megvizsgálják, hogy a jelentkező eleget tesz vagy sem a követelményrendszernek. Sikerrel pályázhat az a magánszemély, aki teljes cselekvő- és ítélőképességgel rendelkezik, a megyén belül állandó, saját tulajdonú lakhelye van – az albérletes lakás nem jöhet szóba – , s olyan anyagi feltételekkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a gyerek vagy gyerekek zökkenőmentes nevelését. Éspedig: megfelelő lakás, gyermekszoba, konyha stb. Ha egy családon belül a feleség jelentkezik nevelőszülőnek, a házastársnak kötelező módon munkahelye kell legyen. Mindketten nem lehetnek nevelőszülők. A nevelőszülőnek továbbá morális garanciákkal kell rendelkeznie, amit a környezetének – a szomszédnak, lelkésznek, ismerősöknek – igazolnia kell. Nem lehetnek büntetett előéletűek. Fontos a megfelelő testi és lelki egészségi állapot. Nagyon sok jelentkező „elbukik” a pszichológiai teszteken. Ugyanis az intézmény pszichológusa „kideríti”, hogy a jelentkező hajlamos-e a depresszióra, az agresszivitásra, paranoiára, skizofréniára. Akik eleget tesznek a felsorolt feltételeknek, jelentkezhetnek a szociális ellátási és gyerekvédelmi vezérigazgatóság képzésén. A képzés egy-két hét, attól függően, hogy egészséges vagy sérült gyerek nevelésére vállalkozik-e a nevelőszülő. A képzés komplex – a gyerekek biológiai fejlődésétől a gyermekvédelmi jogokig mindent ismertetnek a pótszülőkkel –, és vizsgáztatással ér véget. Sikeres vizsga esetén a gyermekvédelmi bizottság tanúsítványt bocsát ki, amely 3 évre szól és tulajdonosát gyermeknevelésre jogosítja fel.

A szerencsén múlik: a gyerek is „lutri”

Környezetünkben általában pozitív példákról hallunk, azonban érdemes lenne tudni, voltak-e súlyos visszaélések, volt-e eset arra, hogy valakitől meg kellett vonni a pótszülői tanúsítványt? – kérdeztük a vezérigazgatót.

– Nem számottevően, de voltak ilyen esetek is. A nevelőszülő nem tudott „felnőni” a feladatokhoz, vissza kellett vonjuk a tanúsítványt, a gyereket más nevelőszülőnél kellett elhelyezzük. Lutri az egész. Van olyan gyerek, aki szépen fejlődik, értelmes, szorgalmas, jól tanul, kevés baj van vele, s van olyan, akivel nem lehet eredményt elérni. Vagy az adott nevelő-szülő nem tud vele bánni. Ilyenkor az a cél, hogy megtaláljuk a megfelelő megoldást, hogy mindenki nyerjen.

Nem mindig pénzforrásként tekintenek a gyermekekre

A nevelőszülőket alkalmazza az igazgatóság. Az alapbér 700 lej, amihez esetenként hozzáadódik a régiségi pótlék, a rendkívüli körülmények miatti 15%-os pótlék, a második nevelt gyerekre szintén egy 15%-os pótlék, a fogyatékkal élő gyerek nevelésére további 25%-os pótlék. Aztán 42 lej gyereknevelési pótlék, 97 lej elhelyezési pótlék, napi 8,3 lej étkezési költség, és évi 200-300 lej ruházati költség jár még. A bérek személyenként változóak, azonban átlagban az összjuttatás 1200-1300 lej körül mozog.

– Az igazgatóság felmérése szerint a nevelőszülők pénzért vagy szeretetből és együttérzésből vállalják az árva vagy elhagyott gyerekeket?

– Nehéz ezt megmondani, azonban legtöbb esetben nagyon jók az eredmények. A negyedévenkénti ellenőrzések alkalmával a nevelőszülők örömmel számolnak be a gyerekek tanulmányi előmeneteléről, s ezt igazolják is! Sőt, dicsekednek! Látható a jó előmenetel. Elmondják, hogy a gyerek néptánccsoportba jár, hogy zenél, hogy szerepel, hogy rajzol és így tovább. Nem úgy tekintenek a gyerekekre, mint pénzforrásra és a gyereknevelést hivatásszerűen, odaadással végzik. Olyan is volt, hogy a sérült gyereket teljesen helyrehozták, aminek következtében a nevelőszülő elveszítette a 25%-os pótlékot – mondta Schmidt Loránd vezérigazgató.

A fentiek alapján, aki úgy érzi, hogy életébe színt, melegséget és kiteljesedést hozhat egy kisgyermek, akit nap mint nap szeretettel tudna ölbe venni, s akit féltő gondoskodással tudna táplálni, mosdatni, altatni, nevelni, s akinek önzetlenül tudna játékot adni a kezébe, mesét olvasni, jelentkezhet a gyerekvédelmi igazgatóságon, Marosvásárhelyen, a Trébely utca 7.szám alatti C épületben. Megéri próbálkozni!