Népvándorlás kori kamarakiállítás nyílik a várban

A Maros Megyei Múzeum Régészeti Osztálya november 16-án, csütörtökön 15 órakor a várban levő épületben nyitja meg Gepidae (Gepidák) címmel azt a kiállítást, amely bemutatja a Maros völgye kora népvándorlás kori leleteit. A kamarakiállítás 2024. június 30-ig látogatható, keddtől péntekig 9 és 16, szombaton és vasárnap 9 és 13 óra között. Kurátorok: dr. Berecki Sándor, dr. Dobos Alpár, dr. Gál Szilárd Sándor, koncepció: dr. Berecki Sándor, dizájn: Karácsony István. A kiállítás anyagáról bővebben dr. Berecki Sándor (fotó) tájékoztatott. 

A régész elmondta, hogy miután a harmadik század végén a római hadsereg kivonult Dacia provinciából, több nép is kisebb-nagyobb időszakra letelepedett ezeken a tájakon, majd továbbvándorolt. A kiállításon a Maros megyében előkerült régészeti leletek segítségével bemutatják a különböző népek kultúrájához kötődő tárgyi hagyatékot. 

A kiállításon láthatók lesznek Marosszentannán kiásott, gótokhoz kötődő leletek, a Maroscsapón, Malomfalván előkerült gepida hagyaték, illetve Mezőbándról felszínre hozott kora avar kori leletek. A kiállítás magját viszont a 2015-ben Nagyernyében, a kerülő út nyomvonalának leletmentésekor feltárt korai, V. századi gepida temető anyaga képezi. Ugyanakkor az ettől nem messze – Marosszentgyörgy határában feltárt – szintén erre a korszakra jellemző, de ázsiai hun jegyeket mutató részleges lovas sír anyaga is látható lesz a kiállításon. 

A nagyernyei gepida temetőben 70 sírt találtak. 69-et valószínű, hogy valamilyen rituális céllal megbolygattak, és a tárgyak nagy részét kivették belőle, azonban egy női sír érintetlenül maradt, így ennek alapján a kiállításon teljes egészében rekonstruálják a sírban találtakat. Ugyanígy a marosszentgyörgyi hun sír mellékletét is kiállítják. A régész kifejtette: sajnos az utóbbi tárgyi leletei is hiányosak, de néhány nagyon szép és jellegzetes korabeli lelet megmaradt, ezeket kiállítják. A marosszentannai, malomfalvi, csapói és mezőbándi leletek a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumból származnak. Ezeknek a segítségével az i. sz. IV–VII. századot is illusztrálják szemelvényesen. A kiállítótér melletti kisebb teremben a gyerekeknek a kiállítás ideje alatt a korhoz is részben kötődő múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak. A tárgyak mellett a falakon levő pannókról tájékozódhatnak e korról a látogatók, ezenkívül minden tárlón egy QR-kód lesz, amelyet mobiltelefonnal beolvasva újabb információk birtokába juthatnak a látogatók. 

Berecki Sándor hangsúlyozta, hogy a népvándorlás kora a korábbi római időszaknál kevésbé ismert, azonban a leletekből kiderül, hogy a rómaiak által barbároknak bélyegzett népek kimagaslóan megmunkált ötvöstárgyakat (aranyat, ezüstöt) hagytak hátra. A sírmellékletek is igazolják, hogy komplex túlvilági hiedelemvilággal rendelkeztek és széles körű kereskedelmi kapcsolatot tartottak fenn a korabeli, igen messzi tájakon élő népekkel, hiszen arany és ezüst ékszereiket a többi között borostyánkővel, üveggel is díszítették. Ezekről győződhetnek meg a kiállításra látogatók. 

A kiállítás a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap Géniusz pályázati kiírásának köszönhetően valósulhatott meg, amelyre a Maros Megyei Múzeum 2021-ben jelentkezett két tárlatprojektjével. Erre az intézmény 8 millió forintot nyert, amiből megjelent a nagyernyei temetőlelet tudományos monográfiája, továbbá szeptemberben Maros-vásárhelyen szerveztek egy nemzetközi tudományos konferenciát, ahol a korszakkal foglalkozó szakértők mutatták be kutatásaikat, illetve megjelent egy katalógus, amely majd megvásárolható lesz a tárlat helyszínén. 

Bár Erdélyben előkerültek korabeli leletek – a legismertebbek közülük az aranyosgyéresi körgyűrűnél felfedezett népvándorlás kori temető, illetve az apahidai gepida vezérsír ékszerekkel –, Maros megyében a korhoz kötődő betervezett temetőfeltárás nincs. Amint a nagyernyei és a marosszentgyörgyi helyszínekről a tudományos kutató-munka kiderítette, kicsi a valószínűsége annak, hogy további leletek kerüljenek elő – mondta lapunknak a régész.