Nemzedékek üzenetei – fényképekről

Néhány esztendeje, 2013-ban az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Országos Elnöksége díszes oklevelet adományozott Both Gyula fotóművésznek, a Marosvásárhelyi Fotóklub elnökének. Az indoklásban ez állt: „az egyesület tagjai által elért sikerek méltatásaképpen, identitásmegőrző és kulturális értékeket közvetítő kiállítások szervezése iránti elismerésül”. Abban az évben az országban Marosvásárhelyen elsőként alakult, helyi és nemzetközi szinten is elismert fotóklub fennállásának hatvan esztendejét ünnepelte. Ebből az alkalomból a marosvásárhelyi fotóművészek közössége a kezdeményező mester tiszteletére a Marx József Fotóklub nevet vette fel. A fotóklub mintegy negyven tagja sajátos művelődési értéket közvetít, hiszen a fotóművészet éppúgy része a kultúrának, a közművelődésnek, mint a zene, tánc, néprajz, színház, verselés, festészet, szobrászat, alkotóművészet. 

A fotóklub egészére kiterjedő méltatás kiemelten érvényes annak irányítójára, Both Gyulára, a cselekvési lázban égő, segítőkész Gyuszira. Aki egy személyben országhatárokon túl is méltatott fotóművész, sokszorosan díjazott alkotó, közösségszervező, kiállításmenedzser, fotóalbum kiadója, pályázatok lebonyolítója, fényképésztársak felkarolója, megélhetési fotós és filmes. Ízig-vérig a fénykép szerelmese. Mivel ő maga is elérkezett élete egyik állomásához, 55. születésnapjához, fényképkiállítással és fotóalbummal örvendezteti meg önmagát, és voltaképpen ő ajándékozza meg a fotóművészet iránt érdeklődőket. Változatos témakörökből válogatta ki a bő félszáznyi művészi alkotást, szívéhez növőket, éppen időszerűeket, örökérvényűeket. Erdélyi hangulatok, szokások, vallási és kulturális értékek, emberarcok közvetítésére vállalkozik. Általuk fejezi ki alkotói kreativitását, kifinomult látásmódját, művészi ráérzését. 

Múlt és jelen, ünnepi alkalmak és mindennapok, különböző nemzedékek üzenetei elevenednek meg a fényképeken. Mi magunk is együtt örvendezünk a népviseletbe öltözött, vidáman éneklő fiatal lányokkal, gyönyörködünk a katrincában és a széki népviseletben, a kalotaszegi vetett ágyas szoba lenyűgöző látványában, a székely lányok mellett sorakozó haris-nyás-kalapos legényekben, a farsangtemetés maskarásain. Az ünnepi öltözeten és kinézeten túl a fényképek zöme mégis a hétköznapokból merít. A templomi padra támaszkodó öreg néni, a zsoltárt éneklő asszonyok számára a mindennapok tartozéka az imádságoskönyv és a rózsafüzér. Aztán felsorakoznak az élet olyan falusi tartozékai, mint az orsó, ekevas, kasza, falvédő, vetett ágy, rokka, fakapu, farakás, törökbúza, tulipán, birkanyáj, lovak, tehenek, tyúkok. A mindennapoknak még nagyobb nyomatékot, egyúttal sajátságos hangulatot adnak a fekete-fehér képek, amelyek a puritánság kifejezői: tapasztott vályogház, meszelt falak, egyszerű bútorzat és szobabelső, főzőkályha, fafaragás-motívumok, egyéb használati tárgyak. Miközben olyan régi mesterségek, elemi foglalatosságok elevenednek meg, mint a szövés, seprűkészítés, bőrszíj-megmunkálás, lópatkolás, tűzifa- és rőzsehordás. Kitűnő portrék társaságában: a büszkén feltekintő cigánykovács, a könnyező cigánylány jó időben exponált arckifejezéseitől a kopaszságukat szalmakalappal elfedő férfiak bámészkodásáig. Ráncos arcú, fekete kendős idősek életútjával ismerkedhetünk, igen gyakori témája a fotósnak. Köztük a szekérrúdon megpihenő, görnyedt hátú vízhordó, gombaszedő asszonnyal. Vagy nemrég a téli tárlaton kiállított és sokunk által megismert szénégető fiúnak és családtagjainak a portréival.

Érdekes színfolt a művészfotók között a Bözödhöz hasonlóan elárasztott falu vízből dacosan kikandikáló templomtornya, vagy a jellegzetes mokányvidéki szalmatetejű házak sajátossága. Bizonyára a művész sejtésének a műve, hogy egy-egy fotón látványos naplementében, illetve székely őrtűzben is gyönyörködhetünk. Hiszen ezáltal összességében elmondható az elénk tárt képekről, hogy az ősi elemekből merítkezve (víz, tűz, föld, levegő) elemi életérzéseket sugároznak egyedi esztétikai és emberi üzeneteik által. A múlt tiszteletére intenek, miközben a jövő biztatása is felsejlik bennük. 

Ábrám Zoltán