Nem hanyagságról, hanem jogi értelmezésről van szó

Van pénz a bósi haranglábra is

 Október 1-jén a Corunca.info nevű közösségi felületen román nyelvű, névtelen bejegyzés jelent meg, amelyben valaki arról számol be, hogy a helyi tanács ülésén (amelynek dátumát ugyancsak nem jegyezte oda – a szerző megjegyzése) kínos eset történt, éspedig harminc évvel az 1989-es forradalom után is vannak olyanok, akik intoleranciát mutatnak egy vallási közösség iránt.

  A bejegyzés szerzője arról értesíti az érdeklődőket, hogy bár a polgármester kedvezően terjesztette elő, egyesek megpróbálták megakadályozni azt, hogy a székelybósi görögkatolikus harangláb felújítására is támogatást nyújtsanak a helyi költségvetésből.

 Az eset hátterében az áll, hogy a koronkai önkormányzat évente 100 ezer lejnyi támogatást juttathat a községbeli, államilag elismert felekezetek számára a helyi költségvetésből, a hívek számarányát figyelembe véve. Az augusztusi tanácsülésen négy kérés támogatásáról született határozat, az igényelt 116.706 lej helyett a képviselők 80 ezer lejt szavaztak meg: a koronkai református egyház 30 ezret kap a templom javítására, az ortodox ugyanennyit a templomhoz vezető lépcsők és járdák javítására, míg a székelybósi református templom javítására 10 ezer lejt, ugyanezen a településen a katolikus templom számára is ugyanennyit hagytak jóvá. Az október 1-jei internetes bejegyzés szerzője azt sérelmezte, hogy a székelybósi görögkatolikus harangláb felújítására, megerősítésére igényelt 5 ezer lejes támogatás ügyében egyesek megkérdőjelezték a harangláb felekezeti hátterét. Eme sérelem felemlegetése mellett a bejegyzés szerzője hozzáteszi: „A kastély siralmas állapota, a harangláb mellett, bizonyítja a hatóságok Koronka község történelmi öröksége iránti érdektelenségét.”

  Nincs bizonyító okirat 

 Takács Szabolcs István polgármester nem ismeri a bejegyzés tartalmát, de érdeklődésünkre kifejtette: az augusztusi pénzelosztáskor maradt meg egy bizonyos összeg, ebből kért ötezer lejes támogatást a marosvásárhelyi görögkatolikus esperesi hivatal a bósi harangláb felújítására, és a szeptember 30-i ülésen a testület meg is szavazta a támogatást. A szóban forgó kérdéseket az idézhette elő, hogy a görögkatolikus egyház fizikailag nincs jelen a községben. Az igaz, hogy a székelybósiak tudatában az áll, hogy a szóban forgó harangláb a görögkatolikusoké volt, de a református templom melletti terület, amelyen a faépítmény áll, közterületnek számít, a görögkatolikus egyháznak nincs sem telekkönyve, sem egyéb bizonyító okirata a tulajdonra. Ennek ellenére a helyi tanács megszavazta a támogatási kérelmet (amelyet még tavaly decemberben nyújtott be a vásárhelyi esperes, konkrét összeg megjelölése nélkül), ezzel is bizonyítva jóhiszeműségét, illetve azt, hogy nincs szó intoleranciáról. A megítélt támogatásból (miután a görögkatolikus egyház még benyújt néhány dokumentumot), a Székelybósért Egyesület és a görögkatolikus esperesi hivatal együtt fogja felújítani a rossz állapotba került, düledező haranglábat. 

Hamarosan átvehetik a kastélyt

 Ami a kastély sorsát illeti, a polgármester elmondta: az idén tanácsi határozat született arról is, hogy az önkormányzat megvásárolja a koronkai kastélyból megmaradt épületet a hozzá tartozó mintegy 45 ár területtel, megvan rá a meghatározott 100 ezer eurós összeg is, de mindaddig nem tudnak lépni a tulajdon átvétele érdekében, amíg nem kapnak választ a kulturális minisztériumból, amelynek elővásárlási joga lenne az ingatlanra. Amennyiben a minisztérium ismét kifejti azon álláspontját, hogy nem kíván élni az elővásárlási joggal, az önkormányzat elindíthatja a tulajdon átíratását. 

 Az viszont még kérdés, hogy mikor és mit tud majd kezdeni az önkormányzat az épülettel, hiszen arról nem tehet, hogy az elmúlt évtizedekben milyen állapotba jutott az államosított, majd magántulajdonba került kastély. A helyi költségvetésből képtelenség volna akkora összeget előteremteni, amelyből helyreállítható lenne, más kérdés, hogy rengeteg engedélyt is be kell majd szerezni, mielőtt bármihez hozzányúlnának, hiszen A kategóriás műemlékről van szó. Egyelőre csak előtanulmányok, tervek elkészítését tudná a polgármesteri hivatal fedezni. Számos lehetőséget megfontoltak, így bármilyen közösségi célt hajlandóak volnának támogatni a kastélyban, akár kulturális, akár szociális rendeltetést szánnának neki. Ez nagyban függ attól is, hogy találnak-e olyan európai pályázati lehetőséget, amely támogatást is nyújtana az épület felújítására, és annak keretében egyben egy konkrét rendeltetést is biztosítanának az épületnek – fejtette ki a Népújságnak a polgármester.