Csökkent a vízszivárgás, de továbbra is fennáll a veszély

A hatóságok titkolóznak

A parajdi sóbánya sorsa nemcsak a helybélieket érinti. Mindamellett, hogy üzemeltetésének szüneteltetése gazdasági gondot jelent, ezáltal a környék turisztikai vonzereje is csökken, így a szovátaiaknak, ugyanakkor a Sóvidék más településein lakóknak sem mindegy, hogy mikor hárul el teljesen a veszély. Érdeklődésünkre mindeddig félmegoldásokról tájékoztattak, mi több, a hatóságok is – jogszabályokra hivatkozva – titkolóznak. S teszik mindezt annak ellenére, hogy vészhelyzet esetén a törvény előírja az azonnali (helyszíni) tájékoztatást. 

Jó hír, hogy az Országos Sóipari Társaság (Salrom) tájékoztatása szerint lényegesen csökkent a vízszivárgás a parajdi sóbányánál. Hargita Megye Tanácsa 400 ezer lej gyorstámogatással segíti a bányát veszélyeztető vízszivárgás megfékezését. A parajdi vészhelyzeti bizottság (CLSU) múlt szerdán 15 napra szóló, helyi szintű veszélyhelyzetet hirdetett. A gondot a Korond-patak heves esőzések következtében hirtelen megnövekedett vízszintje idézte elő. A tűzoltók, a vízügyi igazgatóság és a sóbánya alkalmazottai, valamint helyi és környékbeli önkéntesek azóta is dolgoznak a szivárgás megállításán. Jelenleg betonozzák a Korond-patak medrét azért, hogy biztonságossá tegyék a medret, és újabb vízhozam-növekedés esetén tudják ellenőrzés alatt tartani a helyzetet. Emellett további megoldásként egy elterelő csatornát is építenek – számolt be többek között az Agerpres.

Május 13-án, kedden rendkívüli ülést tartott Hargita Megye Tanácsa, Parajd községnek 400 ezer lejes gyorstámogatást szavaztak meg, amelyet a sóbányát veszélyeztető vízszivárgás megakadályozására használnak fel. A testület sajtóirodájának közleményében emlékeztetett arra, hogy védőgátak építését kezdték el Parajd és Alsósófalva között, amelyek lehetővé teszik egy ellenőrzött elárasztási zóna létrehozását. A kedden megszavazott támogatás egyúttal a Korond-patak ideiglenes mederrendezési munkálatait is segíti a bánya körül, biztosítva a felszíni bányaterület védelmét és stabilitását. 

Az ülés előtt Bíró Barna-Botond, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Petres Sándor Hargita megyei prefektus, valamint Nyágrus László, Parajd polgármestere a helyszínen is tájékozódott a fejleményekről. A polgármester szerint egyelőre nem indokolt a már említett elterelő meder használata és a terület elárasztása, ez azonban továbbra is lehetséges forgatókönyv marad. Elmondta, hogy a sóbánya turisztikai része nem károsodott, de a teljes biztonság érdekében sürgősen meg kell szüntetni a vízbefolyást. Az ülésen részt vett Antal Lóránt RMDSZ-es szenátor is, aki tájékoztatta a testületet az elmúlt napok egyeztetéseinek eredményeiről. Mint mondta, a veszélyhelyzet megszűnése után hossz útávon mederszabályozási munkálatokra és kormánytámogatások bevonására van szükség. – írja az Agerpres. 

Antal Lóránt kifejtette, hogy a katasztrófavédelem, a Salrom és a vízügyi vállalat szakemberei folyamatosan tartották egymással a kapcsolatot, és a helyszínen együtt dolgoztak annak érdekében, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban megoldják a kialakult problémát. Bár a víz egy régi kitermelési zónát érint, és nem került be a  turisztikai területre, a bánya biztonsági okok miatt továbbra is zárva marad. Elmondta, hogy a probléma hosszú távú megoldása a cél, ennek függvényében fognak munkálatokat végezni a szakemberek. A szenátor hangsúlyozta, hogy fontosnak tarja, hogy a helyszíni tevékenységekkel kapcsolatos minden információt első sorban az illetékes szervek, a Salrom és a Vízügyi Hatóság közöljön a lakossággal, hiszen mindenekelőtt a szakemberek feladata hiteles és naprakész információkkal ellátni a közösséget. 

Petres Sándor prefektus elmondta, jelenleg arra koncentrálnak, hogy teljesen megállítsák a víz beszivárgását a bányába. A patakmeder problémás szakaszának egy részén kialakítottak egy biztonságosabb medret, tervben van még egy hasonló létrehozása. Emellett a környékbeli erdőn keresztül is nyitnak egy harmadik mederágat. A szivárgás megállítása után a szakemberek megállapítják, hogy milyen ütemben és hogyan lehet a bányában felgyűlt vizet eltávolítani. A prefektus köszönetet mondott a helyszínen dolgozó katasztrófavédelmi szakembereknek, a vízügy munkatársainak, a sóbányai alkalmazottaknak és az önkénteseknek, akik éjt nappallá téve dolgoztak a szivárgás megfékezésén és a bánya megmentésén. Hangsúlyozta, hogy a törvénynek megfelelően, szakértők bevonásával intézkednek. 

Telefonon, majd személyesen Diana Tőkéshez, a Maros Vízügyi Hatóság szóvivőjéhez fordultunk. Többek között egy hidrológus szakértőt szerettünk volna megkérdezni arról, hogy mi is történt valójában, és miként lehet hatékonyan elhárítani a veszélyt mind a felszínen, mint a bányában. Annak ellenére, hogy vészhelyzet esetén azonnali tájékoztatási kötelezettségük van, a szóvivő azzal hárított el, hogy írásban nyújtsuk be a közintézményhez kérdéseinket, mert csak a vezérigazgató jóváhagyásával nyilatkozhat. Az intézmény Facebook-oldalán közzétett tájékoztatás szerint a következő munkálatokat végezték el: tehermentesítették a patak jobb, majd bal oldali ágát, a problémás szakaszon pedig fóliákkal és betonnal erősítették meg a patakmedret. 

Tegnap délben felvettük a kapcsolatot Sebestyén Józseffel, a parajdi sóbánya igazgatójával, hogy a jelenlegi helyzet felől érdeklődjünk. Az igazgató kérdésünkre elmondta, nem nyilatkozhat közvetlenül a sajtónak, a jelenlegi szabályozás szerint elektronikus formátumban kell hozzájuk eljuttatni a kérdéseket, és csakis bukaresti (szakhatósági) jóváhagyás után válaszolhat kérdéseinkre. E hivatali titkolózást megerősítette Antal Lóránt szenátor is a Hargita Megyei Tanács keddi ülésén, ahol elmondta, hogy az illetékes hivatalok nem tájékoztatták elég hatékonyan a lakosságot, annak ellenére, hogy tapasztalata szerint a hatóságok teljes felelősséggel  végezték a feladatukat, mindent megtéve, és most már a konkrét megoldások is körvonalazódtak, erről nem tájékoztatták megfelelően a közvéleményt. 

Tegyük hozzá még egyszer, a parajdi sóbánya sorsa nemcsak a sóvidékieket érinti…