Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Súlyos fogyatékkal, világtalanként élő nyugdíjas nehezményezte, hogy a nyugdíjátszámítás nyomán több mint felével, 54 százalékkal csökkent a nyugdíja. Egyetemistaként vakult meg, tanulmányait félbe kellett szakítania, mert a szakmáját ezzel a fogyatékkal nem gyakorolhatta. Átképezte magát, és gyógymasszőrként 23 évet dolgozott, holott az akkori törvény szerint 11 év és 8 hónap szolgálati időre lett volna szüksége a nyugdíjazáshoz. Sok más fogyatékos nyugdíjas társával együtt az új nyugdíjhatározatban szereplő nyugdíj összege igazságtalanul érintette, hiszen egy megszerzett jogától fosztották meg, még akkor is, ha szeptembertől a régi nyugdíját folyósítják. A fogyatékos nyugdíjas személyeket ért méltánytalanság ügyében Csép Éva Andrea parlamenti képviselőt, a képviselőház munkaügyi és szociális bizottságának alelnökét kérdeztük.
– Teljesen korrekt a megállapítás, ugyanis ezek a személyek fogyatékkal dolgoztak, nem ültek otthon és várták az állami támogatást. Kimozdultak, elmentek dolgozni, vállalták az ezzel járó nehézségeket, sőt fogyatékosan hozzájárultak a társadalombiztosításhoz, és befizettek a nyugdíjalapba. A fogyatékkal élő személyeknek a megállapított munkavégzési képesség függvényében, nem a teljes szolgálati éveket kellett teljesíteniük, hanem ennek a töredékét. A teljesen egészséges személyek minimum 35 évet kell ledolgozzanak ahhoz, hogy nyugállományba vonuljanak, míg a fogyatékkal élők számára a fogyatékosság súlyosságának függvényében lecsökken ez az időszak. A súlyosan fogyatékos személyek esetében a teljes szolgálati idő egyharmadára csökken, azaz 11 év és 8 hónapra.
– Az új törvény célja az volt, hogy eltörölje az egyenlőtlenségeket, de a fogyatékkal élő személyek esetében méltánytalanság történt.
– Igen, arra törekedtünk, hogy felszámoljuk az egyenlőtlenségeket, a törvény megadja a pluszpontokat azoknak, akik 25 évnél többet dolgoztak, de a fogyatékosoknál ezt nem tették meg. Ha ezek a személyek a kötelező 11 év 8 hónapnál többet dolgoztak, a pluszévekre bonifikációt kellene kapjanak. Az új nyugdíjtörvény nagy hiányossága, hogy általánosan kezel mindenkit, és nem tér ki arra, hogy adott fogyatékossággal mennyit lehet dolgozni. Nem történt meg az arányosítás. Tudniillik, ha valaki egészségesen teljesítette a 35 évet, a fogyatékkal élő személy pedig ennek az egyharmadát, akkor ezt teljes szolgálati időnek kellene tekinteni.
– Hogyan siklottak át a fogyatékos nyugdíjasok külön kategóriaként kezelésén, hogy nem vették figyelembe ezt a törvényalkotók?
– Nagyon gyorsan fogadták el a törvényt. Mi, az RMDSZ-esek, szóvá tettük, hogy sokkal több időt kell szánni egy ilyen törvény kidolgozására, mint két hét. Az akkori kormány sürgősségi eljárásban tárgyaltatott végig a parlamenttel egy olyan törvényt, amely minden ötödik romániai lakost érint. Két hét alatt ment át a két házon! Ez jelenti a szakmaiatlanságot, hogy nincs józan ész a döntéshozatalban. A józan ész hiánya oda vezet, hogy az új törvényt utólag majd toldjuk-foldjuk. Elmondtuk, nem korrekt, nem így kell csinálni! Több időt szánva, egyeztetve szakmai szervezetekkel, szakszervezetekkel, patronátussal, alkalmazottakkal, nyugdíjasokkal konzultálva lehet a törvényt kidolgozni. Olyan törvényt nem lehet hozni, hogy mindenkinek a legjobb legyen, de a fogyatékos személyekre sokkal jobban oda kell figyelnünk. A fogyatékos nyugdíjasok helyzetét nem gondolták végig. Az előző jogok nem vehetők el tőlük.
– Van-e lehetőség a törvény módosítására?
– Abban az időszakban vagyunk, amikor összesítjük az észrevételeket. Több mozgássérülttel beszélgettem, jelzik a rendellenességeket. Az észrevételek figyelembevételével próbálunk olyan törvénymódosításokat iktatni, amelyekkel a fogyatékosokat segíteni tudjuk. Megengedhetetlen és diszkrimináló, hogy ugyanazokat az elvárásokat kell teljesítenie egy fogyatékos személynek, mint az egészségesnek. Ami fontos, hogy a megszerzett jogot nem veszítik el. Továbbra is azt a nyugdíjat kapják, amit augusztusban kaptak, akkor is, ha az átszámítás után az új határozatban kisebb összeg jött ki. Nem vágnak le a nyugdíjból.
Lehetőségünk annyi van, hogy partnereket keresünk, akikkel iktatjuk a törvénymódosítást, mert fontos, hogy a fogyatékos személyek a ledolgozott éveik után méltányosan megkapják, ami nekik jár.
Nagyon kellemetlen, hogy a következő egy-két hónapban nem fogunk tudni előrehaladni az ügyben, mert jönnek a parlamenti választások. Csak december végén kezd az új parlament, megalakul az új kormány, s akkor ez a kérdés az első intézkedés között kell szerepeljen. Át kell tárgyaljuk a módosítást, hogy ezeknek az idős embereknek nyugalmas éveket biztosítsunk.
Többen jelezték, hogy bírósághoz folyamodnak, perelik a nyugdíjpénztárt, mert nehezményezik, hogy az új nyugdíjhatározatok jogukban sértik őket – fogalmazott Csép Éva Andrea parlamenti képviselő.