Bár az újkoronavírus-járvány kitörése óta nem tanácsos külföldre utazni, vannak, akik erre kényszerülnek, másoktól a munkahelyen kérik, hogy bizonyos időszakokban elvégeztessék a koronavírustesztet. Sokan félnek ettől a lépéstől, arra gondolva, hogy tesztelés közben esetleg megfertőződhetnek, ezért a vizsgálatok mibenlétéről érdeklődtek.
Mielőtt erre rátérnénk, a CoViD-19-ről ismételjük el, hogy másik két súlyos légzőszervi betegséget okozó elődjét, a SARS-CoV-ot és a MERS-CoV-ot követte, mind a két vírus heveny légzőszervi betegséggel járó járványt okozott főleg Kína és a Közel-Kelet országaiban. Utódjuk, a CoViD-19 a betegség angol nevének, a Corona Virus Desease, azaz koronavírus betegség rövidítése, a 19 pedig a megjelenés évét jelzi. A betegséget okozó vírus neve, a SARS-CoV-2, ugyancsak az angol nyelvű szavak rövidítéséből származik, súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó 2. koronavírus jelentéssel.
Mivel beléptünk az őszbe, és nemsokára hideg napok várnak ránk, a szokásos influenzajárványok is megjelenhetnek. Bár vannak hasonló tüneteik, fontos felismerni, hogy melyikről van szó. A cseppfertőzéssel a levegőben vagy a széklettel is terjedő koronavírus az emberek többségénél enyhe légúti fertőzéssel jár, és vannak tünetmentes vírushordozók is. A súlyosabb esetekre a hirtelen felszökő magas láz, száraz, majd hurutos köhögés, a szaglási és ízérzék elveszítése, étvágytalanság, légszomj jellemző, és súlyos tünetként a tüdőgyulladás. Esetenként izomfájdalom és hasmenés is felléphet. Lappangási ideje néhány naptól két hétig tarthat. Tízből egy betegnél fordulnak elő fel súlyosabb tünetek, százból egy-két személy életét nem tudják megmenteni. Általában idős, de ritkábban fiatal krónikus betegség(ek)ben szenvedő páciensekről van szó, ám kivételek is előfordultak.
A biztos diagnózis kimutatására alkalmas PCR-teszt (polimeráz láncreakció) már az első napokban igazolja a fertőzést. A mintát a garat nyálkahártyájából veszik, és molekuláris mikrobiológiai laboratóriumban dolgozzák fel. A pozitív eredmény biztos fertőzöttséget jelent. Ha a fertőzés kezdetén túl kevés még a vírus a szervezetben, negatív lesz az eredmény. Ezért kérnek két, 48 óra különbséggel elvégzett negatív tesztet, ami biztos diagnózisnak számít, és mentesíti az adott személyt a járványügyi megfigyelés és a karantén alól. A mintavételre éhgyomorral kell jelentkezni, hat órával előtte nem szabad fogat mosni, dohányozni, rágógumit rágni.
A magas érzékenységű szerológiai vizsgálat pontosan kimutatja, hogy az egyén fertőzött-e, átesett-e már a fertőzésen, és azt is, hogy van-e már védettsége. A vizsgálatot vénából vett vérből végzik ELISA vagy IFA (immunfluoreszcens) módszerrel, amelyekhez komoly laboratóriumi berendezés szükséges. Ezzel a teszttel az immunrendszer által termelt ellenanyagok – Ig (immunoglobulinok) – és a hosszú távú védelmet biztosító memória-immunsejtek (IgG) mennyiségét mérik. Az immunanyagok termelődése már a fertőzést követő negyedik napon elkezdődik, és mennyiségük egy hét után mérhetővé válik. A fertőzést követő tizedik nap kezdődik el a hosszú távú (egy-három éves) védettséget biztosító IgG-ellenanyag termelődése, de ez egyénenként változhat.
A koronavírus-IgG-ellenanyagteszttel a hosszú távú védettséget jelentő ellenanyag mennyisége mérhető. Ezt a betegség gyanújának a felmerülése után egy hónappal érdemes elvégeztetni, egyrészt, mert kiderül, hogy az esetlegesen enyhe tünetekkel járó állapot valóban koronavírus-fertőzés volt, továbbá a szervezet immunválaszának az erőssége is. (
