Mit kell tudni a lúdtalpról?

A csípőficammal és a lúdtalppal kapcsolatos tudnivalókat osztotta meg a hallgatósággal dr. Incze Bartha Zsuzsánna ortopéd szakorvos a Védem Egyesület által szervezett rendezvényen.  Az előadó, aki maga is a második gyermekét várja, képekkel és kisbabákon mutatta be, hogy mit kell észrevennie egy édesanyának a rendkívül fontos megelőzés és a rendellenességek időben történő kezelése érdekében. 

 

Lábunk váza 26 csontból áll. Ezek egy hosszanti és egy haránt irányú boltozatot alkotnak, amelyek a gördülékeny, rugalmas s ugyanakkor sima járást teszik lehetővé. A boltozat fenntartását a szalagos összeköttetések és az izmok aktív működése biztosítja – ismertette a láb anatómiai felépítését az előadó, aki megnyugtatta az édesanyákat, hogy minden kisbaba telitalpú. A láb boltozatai később a felállás és a járás során a lábra ható izmok munkája nyomán alakulnak ki. Ez a folyamat 1-2 éves korban kezdődik, és normális fejlődés esetén 4-5 éves korban zárul.

A hosszboltozat-süllyedés gyakori a gyermekeknél, ami az esetek túlnyomó többségében kezelés nélkül magától korrigálódik, a láb növekedése során az ízületek és a szalagok feszesebbé válnak, és normál helyzetben stabilizálják a lábat.

Súlyosabb esetekben, amikor a láb hosszboltozatának ellapulása olyan fokú, hogy járáskor már a belboka is terhelődik és a sarokcsont befelé billen, kezelésre van szükség. 

A leghatékonyabb terápiás eljárás a gyógytorna, amelynek célja a boltozatos szerkezetet létrehozó izmok erősítése. Ha szükséges, a láb helyzetét korrigáló belső emelésű cipő viselését ajánlják.

Ha ez nem történik meg, tinédzser- és felnőttkorra a lúdtalp többnyire esztétikai problémát jelent, ha nem jár fájdalommal. 

Gyakran együtt jár viszont az ún. X-láb-deformitással, és sok esetben a lúdtalp korrigálásával javul az X-láb is. 

Ha nem sikerül megelőzni a talp ellaposodását, csökken az állóképesség, fáradékonyság jelentkezik, s a járás 

„csámpássá” válik.

Időskorban a lábcsontok megváltozott helyzete fájdalmas ízületi kopásokat, a  boltozatok süllyedése talpi bőrkeményedést okoz, a harántboltozat eltűnése miatt pedig „bütyök” alakul ki.

A szülőknek adott tanácsok között szerepelt, hogy nem kell erőltetni a kisbabát, meg kell várni, hogy magától kezdjen állni és járni. Fontos, hogy minél többet mozogjon,  járjon mezítláb és lábujjhegyen is. Afrikában, ahol mezítláb járnak a gyermekek, ritkán fordul elő a lúdtalp. Ha négy-öt éves korra nem alakul ki a láb boltozata, akkor betétet kell rendelni. Korábban nem ajánlott betétes cipőt vásárolni a kisgyermeknek, de biztosítani kell számára a kényelmes lábbelit, amelyben könnyen tud járni és szaladni is. 

Ha a családban előfordul a lúdtalp, és a kisgyermeken is látszik, hogy hajlamos rá, dr. Incze Bartha Zsuzsánna játékos gyakorlatokat ajánlott a szülőknek. Makacs esetekben 10-12 éves korban a műtéti kezelés is szóba jöhet, amellyel korrigálni lehet a lúdtalpat. Felnőtteknek a tornát, a talpbetétet és a kényelmes cipőt ajánlotta. 

Az alábbiakban a lábboltozatok erősítésére bemutatott gyakorlatokat közöljük:

– a gyermeket lábujjhegyre állítjuk 30-40 alkalommal;

– a földre helyezünk egy zoknit, majd arra biztatjuk, hogy ülve a lábujjaival fogja meg a zokni két végét, emelje fel és húzogassa szét;

– a földön ülve fogjon egy labdát a két talpa közé;

– a földön ülve egyik lábujjával markoljon meg egy ceruzát, emelje fel, és próbálja a másik lába ujjaival átvenni;

– állva mindkét lába ujjaival egy-egy kis golyót markoljon meg, s a golyókat fogva néhány lépést sétáljon a talpán;

– apróra tépett, földre szórt papírdarabkákat egyenként szedegessen fel a lábujjaival.

Ha van türelme a szülőnek ezt a gyakorlatsort rendszeresen elvégeztetni a kisgyermekkel, az előadó szerint sokat segíthet a megfelelő talpboltozat kialakításában.