2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Beszélgetés Mohácsi Jánossal a szilveszteri bemutató előtt

Szombaton, az óév utolsó estéjén a Tompa Miklós Társulat szilveszteri műsorán egy Mohácsi János által rendezett William Shakespeare-átirat szerepel. A Mohácsi testvérek nem ismeretlenek a marosvásárhelyi közönség előtt: az alkotók Az üvegcipő, valamint Az öreg hölgy látogatása után most a Szentivánéji álom című vígjátékot viszik színpadra a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, a premierre december 31-én 19 órától kerül sor a színház nagytermében.


A Szentivánéji álom próbáján: Varga Balázs, Mohácsi János
      Fotó: Bereczky Sándor



„Sehogy se bírunk mi, nők és férfiak – legyünk bárhogyan is összepárosítva – meglenni egymással. Beborul az ég a földön: az embereket irányító, kapuzárási pánikban szenvedő tündérkirály és királynő titkai kiderülnek, és az egymás iránti gyűlöletük mindenkit érint. De nem csak az időjárás romlik el, hanem megőrjítik az embereket is: mindenkinek a nyakába ömlik a tündéristenek fájdalma. Vajon miként javulhat meg egy kapcsolat, hogy béke lehessen földön-égen, és végre kisüssön a nap? Shakespeare legjátszottabb vígjátékán keresztül az ismert, Marosvásárhelyen is kedvelt rendező, Mohácsi János mutatja be a maga érzelmes-humoros módján az elmúlástól való félelmet” – írják az alkotók az előadásról, amelynek rendezőjét az előbemutatót megelőzően kérdeztük a produkcióról.

– A Szentivánéji álom az általatok átírt verzióban kerül a marosvásárhelyi színpadra. Milyen előadásra számíthat a közönség?

– Valóban átírtuk a darabot, több okból is. Ezek egyike, hogy a nyelve elég poros. Még a legújabb fordítások is, mint a Nádasdy Ádámé, kényszerűen visszanyúlnak 4-500 évvel ezelőttre. De nagyvonalakban megmaradt a történet, amelyet egy kicsit bonyolultabbá tettünk, és megpróbáltunk nagyobb hangsúlyt helyezni a szerelmesek szálára. A szerelmes párok képezik a darab egyik fő konfliktusforrását, ám ezeket általában el-el szokták felejteni, kényelmetlennek szokták tartani, és leginkább a mesteremberekre szokták a hangsúlyt fektetni. Mi azt a szálat is megtartottuk, mert az is fontos, de nagyon fontosnak tartjuk a szerelmesekét is. Az alapötletünk az volt – ami a darabnak úgy az egynegyedénél kiderül –, hogy amióta a tündérkirály és tündérkirálynő összevesztek és külön élnek, azóta Athénban elromlott az idő, folyamatosan esik az eső, és nem látták a napot nagyon régen. Az átírás másik oka, hogy minden társulatnak saját nyelve van. Én nagyon szeretem az aktuális társulatra alkalmazni darabokat, és itt az volt a feladatom, hogy a marosvásárhelyi társulattal kell színpadra vinnem a produkciót.

– Tíz évvel ezelőtt a Pécsi Országos Színházi Találkozón díjat nyert az átírt darab alapján a szombathelyi Weöres Sándor Színház társulatával általad színre vitt Szentivánéji álom című előadás. Mennyire lesz hasonló a két rendezés?

– A rendezés nyilván nem lehet ugyanolyan. A történet, a sztori ugyanaz maradt, mint ami akkor volt. Akkor elég jó munkát végeztünk, talán az a díj is mutatja, de az a feladatom ilyenkor, hogy a helyi társulattal együtt dolgozva újraalkossuk az egész előadást.

– És hogyan gondolod, alkotói szempontból hogy sikerült az újraalkotás?

– Nagyon szeretek itt dolgozni, hogy hogyan sikerült, az akkor fog kiderülni, amikor a produkció a közönség elé kerül. Alkotói szempontból szerintem elkészült az előadás, azt hiszem, hogy izgalmas este vár a közönségre. Meg talán szép is.

– Milyen volt a munkafolyamat a marosvásárhelyi társulattal?

– Nekem harmonikus a munkafolyamatom, most is nagyon jól éreztem magam, remélem, hogy a társulat is jól érezte magát. Nem tartozom a gyilkos rendezők közé, szeretek együtt kacarászni és együtt sírni a színészekkel, szeretem meghallgatni azt, amit mondanak, mert nagyon sokat tudnak hozzátenni az előadáshoz. És ha rossz hangulatban zajlik egy próba, akkor azt lehet érezni az előadáson is. Én szeretek nagyon oldott hangulatban és békésen próbálni.

– Nagyon szakmaiatlan a kérdés, de rendezési szempontból milyen jellegű produkciót láthat a marosvásárhelyi közönség?

– Mai előadást. A díszlet nagyon egyszerű, de nagyon szép, a jelmezeket pedig hozzáigazítottuk az említett rossz időhöz, tehát valóban esni fog az eső, és minden értelmes ember meg minden értelmes tündér ilyenkor esőkabátot vesz fel. Ebbe az irányba mentünk el, és nem afelé, hogy historizáljunk olyan dolgokkal, amelyekkel maga Shakespeare sem historizált. Ő az Erzsébet-korra írta ezt az ókori görög környezetbe helyezett történetet, így mi hűek maradunk Shakespeare-hez, amikor mainak tűnő, de ugyanakkor talán időtlen jelmezek láthatók a színpadon.


Az előadás szereposztása: Theseus, Athén ura – Korpos András; Hyppolyta, amazonkirálynő, Theseus menyasszonya – Varga Andrea; Egéus, Hermia atyja – Meszesi Oszkár; Philostratus, Heléna atyja, athéni protokollintendáns – Ördög Miklós Levente; Lysander, szerelmes Hermiába – Rózsa László; Demetrius, szerelmes Hermiába – Csíki Szabolcs; Heléna, Philostratus lánya, szerelmes Demetriusba – Simon Boglárka-Katalin; Hermia, Egéus lánya, szerelmes Lysanderbe – Kiss Bora; Oberon, tündérkirály – László Csaba; Titánia, tündérkirályné – Berekméri Katalin; Pukk, avagy Pukkermukker, szabadúszó tündér – Kilyén László; Boáz, váltott gyerek – Németh B. Kristóf; Werkner Irén diszpécser, a színjáték rendezője – Gecse Ramóna; Hornung Gáspár parkolóellenőr, Oroszlán – Tollas Gábor; Trevisán Béla szappan- és pálinkafőző, Pyramus – Varga Balázs; Memlauer Iván részecskegyorsító, Thisbe – Galló Ernő; Tordasi Barna pillanatfényképész, Holdfény – Henn János; Faragó Imre ombudsman, Fal – Németh B. Kristóf; Gerde Lídia röntgenasszisztens – Kádár Noémi; Rittich Kálmán forgalomszámláló – Ördög Miklós Levente; Fogaskerék, tündérleány – Renczés Viktória. Más tündérleányok és tündérfiúk, az athéni nép és más léhűtők. Zenészek: Kostyák Márton (bőgő, ütők, kalimba), Makkai István (klarinétok, ütők, kalimba), Vilhelem András (cselló, ütők). Rendezőasszisztens: Fülöp Bea; dramaturg: Mohácsi István; díszlettervező: Mohácsi András; jelmeztervező: Remete Kriszta; jelmeztervező-asszisztens: Szakács Ágnes; zeneszerző: Kovács Márton.




A 12 éven felülieknek ajánlott, román felirattal követhető előadást a bemutatót követően január 3-án, 4-én, 5-én, 6-án, 22-én, valamint 27-én is műsorra tűzi a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.






Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató