Minden megváltozik, a diákok maradnak
2022-06-14 15:18:12
- Bodolai Gyöngyi
Ígérete szerint „fenekestül felforgatja” az oktatásügyet Sorin Cîmpeanu, a tisztségben lévő közoktatási miniszter. Már lassan kiszámíthatatlan, hogy hányadik reformnak vagyunk a tanúi, nem is beszélve a megvalósítatlan elképzelésekről, mint amilyen az Ecaterina Andronescu miniszter asszonyé volt, aminek ismertetésével bejárta az országot. A jelenlegi tárcavezető a népszerűsítő körutak helyett állandóan új ötletekkel bombázza a közvéleményt.
Az újabb változtatásokkal nyilatkozatai szerint két célt szeretne elérni: az iskolaelhagyás – ami valóban ijesztő méreteket öltött – felszámolását, valamint a funkcionális analfabetizmus, az értő olvasás hiányának a kiküszöbölését. Ezért tartja fontosnak, hogy minél hamarabb törvénycikkelyekbe foglalja az államfő Művelt Románia programjának az előírásait, amelyeket majd közvitára bocsát.
Ami biztos: megváltozik a tanév szerkezete, ami szeptember 5-én kezdődik, és öt oktatási egységből, modulból fog állni. Az első október 24-ig tart, és következik az első szünidő október 30-ig. Ennek nem örül túlságosan sem a pedagógusok, sem a diákok egy része, mert mire a nyári vakáció után „belejönnek a tanulásba”, meg is szakad az első oktatási időszak. December 23. – január 8. között lesz a téli szünidő, majd egy újabb tanulási egységet szakít meg februárban a sívakáció. Ennek időpontját minden tanfelügyelőség önállóan dönthette el. A megyék többségében, szám szerint 30-ban (köztük Marosban is) február utolsó hetére szavaztak, tíz megyében a hónap második hetére. A februári mozgó szünidő után folytatódik a tanítás április 7-ig. Ekkor kezdődik a tavaszi szünidő, ami április 18-án ér véget. Április 19-től június 16-ig tart az utolsó tanítási időszak, amit a nyári szünidő követ. Kivételt képeznek az általános iskolák VIII. osztályának végzősei, akik június 9-én zárják a tanévet, a XII-XIII. osztályosok pedig június 2-án, a szakoktatásban részt vevő diákok június 23-án.
Az is biztos már, hogy elmaradnak a félévi dolgozatírások, és a diákoknak egyetlen általánosuk lesz a tanév végén. Év közben a tanárok felmérőket írathatnak, és valamennyi tantárgyból az órák száma plusz három jegye kell hogy legyen minden tanulónak. A végső jegyet az év végi országosan egységes felmérőre kapott átlag fogja eldönteni. Felmérőt írnak a diákok a tanév elején is. A miniszter szerint a kettő együtt lényeges segítség lehet a pedagógusok számára, hogy pontos képet kapjanak a diákok képességeiről és felkészültségéről, és az eredmények függvényében személyre szabottan tudják meghatározni a teendőket. Ugyanakkor az egységes felmérés kiküszöböli azt a korábban hangoztatott kifogást, miszerint a fővárosban adott 10-es nem minden esetben egyenlő egy vidéki iskolában kapott maximális jeggyel – magyarázta a miniszter. Az egységesített felméréseket megyénként hat központban fogják megszervezni, köztük a pedagógusképző iskolákban.
Gyakori televíziós nyilatkozataiban Sorin Cîmpeanu kifejtette, hogy a tananyag túlságosan sok és nehéz, a tantárgyak egyes fejezetei nem lényegesek, és tele vannak olyan ismeretekkel, amelyek elsajátítása már nem fontos a diákok számára, amire egy mértanból vett fejezetet hozott fel példának. Hibáztatta elődeit, hogy nem tettek többet azért, hogy nemcsak formaságból, hanem valóságosan is szellősítsék a tantervet. Sajnos korábbi ígéretei ellenére ő is meghátrált, és a 2024-es tanévre tolta ki a határidőt.
Ezt előkészítendő, május 30. és június 10-e között százezer I-XI.-es diák vett részt az egységesített digitális felmérésen román nyelvből, matematikából és történelemből a saját vagy az iskolák által a rendelkezésükre bocsátott eszközökön. A felmérést jövőtől kiegészítik a többi tantárgyból is, az eredmények pedig jelezni fogják a teendőket a pedagógusoknak és az iskoláknak egyaránt. A miniszter szerint megkönnyítik az új, szellősebb tantervek kidolgozását, hogy a most hetedik osztályt végzett diák tudását már az új elvárások szerint mérjék az érettségi vizsgán. A pedagógusok pedig tudni fogják, hogy hol vannak a gyenge pontok, hol kell beavatkozni az osztályoknál vagy az egyes diákoknál – hangsúlyozta több alkalommal is. A nevelésügyi szakértők pedig az általános tennivalókat látják majd világosabban.
Sorin Cîmpeanu szerint az új tantervek lehetőséget biztosítanak a középiskoláknak, hogy bizonyos tantárgyak nagyobb súlyt kapjanak az adott tanintézményben, és a diákok 30 százalékban olyan tantárgyakat választhassanak, amelyekből úgy gondolják, hogy nagyobb teljesítményre képesek – válogattunk a tárcavezető ígéretei közül. Kíváncsian várjuk, hogy ezekből mennyi teljesül, és milyen eredménnyel.
