A mezőgazdasági haszonbérleti szerződés az új polgári törvénykönyv szerint
Ahogy már említettük több alkalommal, a 2011. évi 71-es törvény előírásai szerint Románia új polgári törvénykönyve 2011. október 1-jén lépett hatályba.
Ahogy már említettük több alkalommal, a 2011. évi 71-es törvény előírásai szerint Románia új polgári törvénykönyve 2011. október 1-jén lépett hatályba.
Az új polgári törvénykönyv (a következőkben Ptk.) érvénybe lépésekor a mezőgazdasági haszonbérleti szerződést szabályozó 1994. évi 16-os törvény hatályon kívül kerül. Ez alkalommal az új Ptk-ban előírt rendelkezéseket fogjuk bemutatni, a mezőgazdasági haszonbérleti szerződésre nézve, kihangsúlyozva az ezt illető fontosabb változásokat.
A mezőgazdasági haszonbérleti szerződés (románul contract de arendare) egy olyan polgárjogi egyezmény, mely értelmében az egyik fél, a haszonbérlő, mezőgazdasági jellegű javakat kap használatba a másik féltől, a haszonbérbe adótól, egy meghatározott haszonbér ellenében.
Ezt a szerződéstípust 2011. október 1-jéig az 1994. évi 16-os törvény szabályozta.
Mezőgazdasági haszonbérleti szerződést magánszemélyek és jogi személyek egyaránt köthetnek, állampolgárságtól illetve nemzetiségtől függetlenül. Az új szabályozás nem tartalmaz külön előírásokat azzal kapcsolatosan, hogy a haszonbérlő magánszemély mezőgazdasági (elméleti vagy gyakorlati) szakképzettséggel kell rendelkezzék. Ugyanakkor nem tartalmazza azt a kitételt is, mely szerint a haszonbérlő jogi személyek tevékenységi tárgyát mezőgazdasági javak használata és termelése kell képezze.
Az új Ptk. előírásai értelmében a bérlő átadhatja a szerződést a termelési tevékenységben részt vevő házastársnak.
Ellenben továbbra is tilos a szerződés tárgyát képző javak úgymond további bérbeadása, pontosabban a haszonbérlő nem köthet az ő használatában lévő javakkal kapcsolatosan mezőgazdasági haszonbérleti szerződést más személyekkel. Ennek a tilalomnak a megszegése az utóbbi szerződés semmisségét vonja maga után.
Formai szempontból az új rendelkezések szerint az írásban meg nem között haszonbérleti szerződés semmis. A haszonbérlő köteles a szerződést a bérbe adott javak szerinti területileg illetékes helyi tanácsnál beiktatni. Amennyiben ennek a kötelességnek nem tesz eleget, a bíróság polgári pénzbírságot szabhat meg minden egyes késési napra. Ezzel a szabályozással csak egyetlenegy probléma van, mégpedig az, hogy nem szabja meg a szerződés beiktatásának határidejét úgy, ahogy az eddigi előírás tette (15 nap).
Az eddigi szabályozásoknak a szerződés kötelező kitételeire és elemeire néző része az új Ptk.-ban nem található meg.
Mivelhogy a gyakorlatban ilyen esetek is előfordultak, az új szabályozás azt is előírja, hogy mindazokban az esetekben, amikor a haszonbérbe adott jószág (például földterület) több helyi tanács területén fekszik, egy-egy szerződést mindegyiknél be kell iktatni.
A mezőgazdasági haszonbérleti szerződés tárgyát gyakorlatilag két tényező képzi: a mezőgazdasági jellegű javak és a haszonbér.
A javak lehetnek ingatlanok (mezőgazdasági telek vagy akár építkezések, amelyek a mezőgazdasági kitermelést szolgálják) vagy ingóságok egyaránt (mint például állatok, mezőgazdasági gépezetek stb.).
A haszonbért képezheti pénzösszeg is, de ez lehet ugyanakkor termés is. Amennyiben a haszonbért termésben szabják meg, a bérlő köteles a haszonbért a termés begyűjtésekor átadni, a bérbeadó pedig köteles azt átvenni.
A bérlő köteles a mezőgazdasági javakat illetve állatokat természeti csapások ellen biztosítani, még akkor is, ha ez a kötelezettség a szerződésben nincsen előírva.
Az új szabályozás eddig meg nem szabott rendelkezéseket tartalmaz a haszonbér lecsökkentésének lehetőségéről, a termés elvesztésének esetéről és annak következményeiről illetve más elemekkel kapcsolatosan is.
Az új törvénykezés szerint mindazokban az esetekben, amikor a termés teljes egészében vagy annak legalább fele egy idegen tényező miatt megsemmisül, a bérlő kérheti a bérbeadótól a haszonbér lecsökkentését, amennyiben az egy megszabott vagy megszabható mennyiségű termésben, illetve a termés mennyiségéhez mért árban volt megállapítva. Ez a lehetőség nincsen megengedve annak a bérlőnek, akinek a termése a begyűjtés után semmisült meg, ugyanakkor abban az esetben sem, amikor a szerződés megkötésekor a kár oka már ismert volt.
Ha a haszonbért a termés egy részében, illetve a termés egy bizonyos részének értékében szabták meg, és az egy külső okból részben megsemmisült, egyik fél sem kérhet kártérítést a másiktól. Ilyenkor a megmaradt termést a megegyezés szerinti mértékben, arányosan osztják el.
A haszonbérleti szerződés automatikusan meghosszabbítódik a szerződéses időtartammal, amennyiben egyik fél sem tudatja a másikkal írásos felszólításban, szerződés-megszüntetési szándékát. A felszólítás 6 hónappal a szerződés lejárta előtt kell történjen (a mezőgazdasági területek esetében 1 év).
Utolsó érdekességként azt említenénk meg, hogy miután 2005-ben eltörölték, az új Ptk. újra bevezette a haszonbérlő elővásárlási jogát a bérbe adott javakra nézve. Ez azt jelenti, hogy a haszonbérlőnek elsőbbsége van azok megvásárlására.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
Megjegyzés: jelen cikk a romániai törvénykezésre alapul és csakis arra vonatkozik.
Moldován-Horváth István
