Mezőbodon

*Fotók: Nagy Tibor

Közelebb a megyeközponthoz 

Régen nem jártunk a Mezőség festőien szép környezetben fekvő, tiszta levegőjű településén, Mezőbodonban. (A község ma szülöttjének, Papiu Ilariannak a nevét viseli). Bár Ludason át Szengyel érintésével könnyebb megközelíteni, úgy döntöttünk, hogy a Mezőgerebenesnél letérő utat választjuk, amely a tájra jellemző „földhullámok” egyikének a hátán vezet Bodonra. 

Gerebenesről kifelé tartva örömmel vettük tudomásul, hogy sok év után a főúton, a letérőnél jól látható módon jelzik a szomszédos község nevét, a faluban lévő útelágazásnál viszont jelzés hiányában könnyű eltévedni. Reményeink szerint Mezőgerebenes van olyan tehetős település, hogy egy útjelző táblácska kitétele nem jelent gondot, ugyanis ez a feladat már nem a megyei útügyre tartozik. 

Miután megtaláltuk a helyes irányt, rövid kövezett szakasz után az aszfaltos úton haladva már csak a táj szépségében gyönyörködtünk, Bodonba érve pedig egymást érték a meglepetések. Először is, megvalósult az internet-összeköttetés a Digi szolgáltató révén, ami nagy szó a helybelieknek, és nemsokára a községhez tartozó tanyák lakói is használhatják a mobiltelefont, kettőnél ugyanis a térerő kiépítésén dolgoznak – tájékoztat a művelődési ház emeletén lévő hivatalban Varó Levente polgármester, akit a nyolcadik ciklusban választottak meg újra a község élére. 

Érdeklődésünkre elmondja: – Arra törekedtem, hogy ebben a kis mezőségi községben tudjunk célokat elérni, és amennyiben lehet, használjuk ki a pályázati lehetőségeket. Amióta utoljára jártak itt, az egyik fontos teljesítmény, hogy az Anghel Saligny programon keresztül sikerült a Gerebenessel összekötő utat 5,3 kilométer hosszúságban leaszfaltozni. A szomszédos község is pályázott a hozzá tartozó szakaszra, de sajnos késtek, és nem volt meg minden engedélyük, időközben pedig a pályázatot felfüggesztették, és 2,80 kilométernyi út kövezetten maradt. Nekünk nagyszerű teljesítmény lett volna, mivel a megyeközpontból Ludas felől 64 kilométert megtéve érünk el Mezőbodonba, a mezőségi úton 38 kilométernyivel rövidebb a táv. Viszont a jelenlegi helyzet is nagy könnyebbséget jelent a település lakóinak, mivel többségük a mezőgazdaságban dolgozik, és a munkagépeknek könnyebb az aszfaltos úton közlekedni. 

Bővül az idősek otthona

– Fontos tervünk az idősek otthonának a kibővítése egy új épületrésszel, mert a nyolc éve működő otthonban már nem tudják teljesíteni azoknak a kérését, akik szeretnének bekerülni a Székely Elemér vezette intézetbe. Bár kezdetben a községbeliek nem örvendtek az otthonnak, öten már a lakói lettek. 34 személyt látunk el, és a várólistán körülbelül 17-en szerepelnek. Az otthon megnyitásával 15 munkahelyet létesítettünk, a 40–45 év közötti helybéli nők öntudatosan végzik munkájukat. A bentlakók hozzájárulása 3.500 lej, egyike a 

legalacsonyabbaknak. Köszönet illeti a képviselőket, amiért kiharcolták, hogy a költségek 30 százalékát a kormány fedezze, mivel a lakók hozzájárulása már nem elegendő – tájékoztat a polgármester.

Pályáznak napelemek beszerzésére is, hogy a fűtési, világítási költségeket csökkentsék. Az épülő szárnyban 24 újabb hely lesz – számolt be Varó Levente, majd az otthon lakóival, a 95 éves F. Katalinnal és a 81 éves R. Máriával beszélgettünk el a régi karácsonyokra való készülődésről, a disznóvágástól a kántálásig. Ezt ma is gyakorolják a községben és a tanyákon. Amíg beszélgettünk, a társalgó hamar megtelt a bentlakókkal, akik a 74 éves I. Péterrel az élen elégedetten nyilatkoztak az ellátásról és a személyzetről. 

Énekszó és meleg ebéd 

A polgármester jelentős megvalósításnak tartja az óvoda és az iskola épületének teljes felújítását, ahova 72 kisebb és nagyobb gyermek jár. 

45 gyermeket két iskolabusz vesz fel reggelente, egyik a tanyákról (Urszajatelep, Dobratanya, Mező), másik a községközpont távolabbi helyszíneiről szállítja a gyermekeket a szépen felújított két épületbe, ahol az óvodai csoportok és az általános iskolai osztályok működnek. Ottjártunkkor a kisebbek a meleg ebédet fogyasztották, ügyesen használva az evőeszközöket, a villát és a kést is. 

Az iskolaelhagyás megszüntetésére vonatkozó program keretében élhetnek ezzel a lehetőséggel, ugyanakkor a tej-kifli programmal, és akik megérdemlik, ösztöndíjban is részesülnek.

A főépületre, ahova az V–VIII. osztályosok járnak, rá sem lehet ismerni. Az új bútorzat, a számítógépek, az okostábla a PNRR-alapokból nyert pályázat eredménye. A folyosón és az osztályokban feldíszített fenyőfák, és az egyik osztályteremből kiszűrődő énekszó jelzi, hogy az ünnepre készülnek, és ennek keretében a másnapi kántálásra a megyei tanfelügyelőségen, a pályázatíró cégnél, az idősek otthonában és a polgármesteri hivatalban – tájékoztat Máté Ibolya igazgatónő és kolléganői, Tóth Anita és Jenei Erzsébet. 

Mivel kevés a gyermek, mert kiöregedett a község, a cél az, hogy az iskolát is minél vonzóbbá tegyék azok számára, akik vissza akarnának költözni – mondja Varó Levente. 

Pályázatok 

Egy pályázat megnyerésével traktort és munkagépeket vásároltak. Három garázst építettek a gépeknek, és az idén egy markológéppel bővült a géppark, ami fontos, mert havazás esetén magukra vannak utalva. Az idén kérdés, hogy szükségük lesz-e rá. 

Szintén a PNRR program keretében 34 házat sikerült a községben felújítani, ajtókat, ablakokat cseréltek, szigetelték a falakat, és napelem került minden felújított és korszerűsített ingatlanra. 

Az idei forró nyár után, amikor Marosludasról és Szengyelből ciszternákkal kellett hordani az ivóvizet, mert a kutak vize a felére csökkent, és salétromot tartalmaz, pályázat készül az ivóvíz bevezetésének a támogatására úgy, hogy a fővezetékre Szengyelen csatlakoznának. 

– Arra törekedtem, hogy a tanyákon minden házhoz bevezessük a villanyt, és ahol több lakás van, az utcai világítást is. A kövezett utakat évente megpróbáljuk kijavítani Mezőn és Dobratanyán is, Urszajatelepen aszfaltozva vannak a mellékutak is. Megkértem a megyei tanács vezetőségét, hogy az összekötő utat Urszajatelep és Ikland között (153 GDJ ) körülbelül 2,3 kilométeren aszfaltozza le. Ebből 870 méternyi út van Mezőbodon területén, aminek a leaszfaltozását egyik oldalon sem sikerült évek óta elérni, holott megkönnyítené a községközpont elérhetőségét. 

Ami a mezőgazdaságot illeti, a földeket 99 százalékban megdolgozták, de a terményekkel gond van. Mivel nincsenek gabonatárolók, a termést alacsony áron lehet eladni, egy kiló kukorica például 67 bani, ami nagyon olcsónak számít. Aki learatta az esős időszak előtt, az jobban járt.

Műemlék templom műemlék orgonával

Aszfaltozott mellékúton kanyarodunk fel a mezőbodoni református templomhoz és parókiához, amelynek kertjében reggelente őzikék szoktak legelni, és a környékbeli különleges, ritka madárkáknak is tele az etetője. A műemlék épületben lévő orgona a negyedik a Bodor Péter által készített orgonák közül, amely restaurálását követően a legjobb állapotban van. A templom rendezett udvarban áll, régi harangját, amelyet kicseréltek, a templombejárat közelében állították ki.

Advent idején, ha beesteledik, immár kilenc éve egy herrnhuti adventi csillag világít a templom tornya mellett, mutatva a helyes utat. Az A kategóriás műemlék templom felújításának előkészületei 1993-ban kezdődtek, de mivel a telekkönyv nem volt rendben, az uniós pályázat kútba hullott – idézi fel a múltat Szántó János református lelkész, aki hozzáteszi, hogy 2018-ban az Orbán-kormánytól kaptak támogatást, de 2021-ig kellett várni a fővárosi jóváhagyásokra. Egy év alatt újult meg az épület, és a helyi asszonyok szorgalmát és hozzáértését dicsérik a templombelsőt és bibliákat díszítő írásos kézimunkák. Mivel a gyülekezetben sok az idős, nehezen járó személy, és mozgásképtelenek is vannak közöttük, többen pedig külföldön dolgoznak, megszervezték, hogy az istentiszteleteket a gyülekezet Facebook-csoportjában egyenes adásban közvetítsék, ami egy hasznos és kedves megtartó erő. 

A templom udvarán lévő házat a múlt évben bővítették a lelkészi irodával, a felújított gyülekezeti teremmel és mellékhelyiséggel, az emeleten három vendégszobával. Szerencsés helyzet, hogy a lelkész szintén lelkész felesége Szántó Tünde okleveles kántori diplomával is rendelkezik, így gyermek- és felnőttkórust is vezet. 

Még sok minden szóba kerül, de fogy az időnk, és talán máskor folytatjuk a beszélgetést. Addig is a lelkész tanácsára  így karácsony előtt, érdemes Szilágyi Domokos sorait megszívlelni: az ember azért született, hogy szeressen, és őt is szeressék. 

Karácsonyi szokások a tanyán 

Utunkat Urszaján, Adorján Ferenc alpolgármester portáján fejezzük be, ahol számba vesszük az alpolgármester teendőit is. Majd a feleségét, Ibolyát kérdezem az urszajai tanyán megőrzött szokásokról. Amint elmondja, a készülődés a nagytakarítással kezdődik. Azután levágják a 300 kilós sertést, és récét is vágnak sültnek karácsony szombatjára. Sokan ülik körül az asztalt, hiszen hét gyermeküket és hét unokájukat várják az ünnepre, sajnos a nyolcadik fiuk balesetben elhunyt, a nyolcadik unoka májusra érkezik. A perecet, kalácsot, házi kenyeret a lányok sütik. Karácsony első napján töltött káposzta szerepel az étrendben, másodnapján laskaleves sirített házilaskából, sült, rántott krumpli és szósz. A fenyőfát sportiskolás fiuk viszi Vásárhelyről, és a fiúk díszítik fel. Karácsony esetéjén a templomba mennek, első napján úrvacsorát vesznek. Másodnapján a lelkész kimegy a tanyára, az öregek összegyűlnek az istentiszteletre. Az ajándék a fa alatt általában házicipő, pizsama, blúzok, a kicsi unokának játék. A gyermekek összepótolnak, és a szülők nagyobb ajándékot kapnak, mint például a kávéfőző, tv-készülék…

A kántálókat pereccel kínálják meg. Mi pedig köszönetet mondunk Bodonnak a szíves fogadásért.