Mesterséges intelligencia mint legjobb barát

Elveszíthetjük a szocializálódási képességet

A mesterséges intelligencia (MI vagy AI) egyre inkább behálózza az életünket, sőt már olyan történeteket is lehet hallani, hogy egy fiatalnak a legjobb barátja lett az AI, mivel az mindig elérhető, azzal tud beszélgetni, és az említett szoftver válaszol minden kérdésére, mondta Pöltl Ákos digitálisönvédelem-szakértő.

Látni kell, hogy minden oldal és így minden közösségi médiás felület mögött is ott van a mesterséges intelligencia, aminek két feladata van: adatgyűjtés és a felhasználók ott-tartása az oldalon. Utóbbi hatványozottan igaz a közösségi médiás oldalra, illetve minél több időt tölt ott el egy felhasználó, annál nagyobb reklámbevételt tud generálni az adott felület, így érthető, hogy mindenki azt szeretné, ha minél több időt töltene el egy felhasználó az ő platformján, továbbá az összegyűjtött adatok alapján tudnak ajánlásokat adni a hirdetőknek, hogy milyen célcsoportoknak és mit tudnak hirdetni – mondta a szakember. A mesterséges intelligencia a közösségi média szempontjából így működik, gyűjti és rendszerezi az adatokat, illetve elérhetővé teszi ezt a hirdetők számára.

De a vállalatoknál is hasznát veszik az AI-nak, például marketingügynökségeknél már több éve bevett szokás, hogy a hirdetések szövegeit vagy legalábbis azok egy részét a mesterséges intelligencia készíti el. De a Google-nél is működik a mesterséges intelligencia, hiszen, ha beírunk egy kérdést a keresőbe, a válaszok között meg fog jelenni egy felső sor, amely egy összefüggő szöveggel ad választ a kérdésünkre – emelte ki Pöltl Ákos.

A mesterséges intelligencia fejlesztőire is komoly nyomás nehezedik, hiszen az ő feladatuk az, hogy az AI segítsen minket, felhasználókat egy keresés alkalmával, és ne a gazdasági manipuláció, a figyelem elvonása legyen a cél. Ott vannak többek között a fordító szoftverek, amelyek egyre inkább mesterséges intelligencia alapon működnek, és nagyon hasznosak tudnak lenni több felhasználó számára, ezekre kellene fektetni a nagyobb hangsúlyt – vélekedett a szakember.

Vannak azonban nagyon szomorú példák is. Több fiatal napjainkban már azt vallja, hogy neki a ChatGPT a legjobb barátja. 

– Magam is hallottam olyan történetet, hogy az iskolás gyermek hazamegy, és órákon át beszélget a mesterséges intelligenciával, hiszen az van mindig ott van, mindig válaszol, sosem fáradt, tisztában van a kérdéssel és azzal, hogy mit kell válaszoljon, így egy vonzó „barát” alternatíva lett – mondta Pöltl. Ez a példa is nagyon jól mutatja, hogy az emberi kapcsolatokkal nagy baj van, de ez nem új keletű. Ugyanis nemcsak a mesterséges intelligencia és a vele való beszélgetés vet véget az emberi kapcsolatoknak, hanem a közösségi médiában eltöltött idő, a túl sok videójáték és a kamaszoknál átlagosnak számító napi 8-9 órás képernyőidő is – hívta fel a figyelmet a szakember.

Hiába van valakinek akár több ezer ismerőse a közösségi médiás felületeken, hiába vannak hús-vér játékostársai, akikkel együtt játszik, és közben beszélgetnek, ha közben nem történik semmilyen személyes kapcsolattartás. Nagyon sok kutatás rámutatott arra, hogy az ilyen életvitel egyenes út a depresszió és a szorongás kialakuláshoz, illetve szélsőséges esetekben öngyilkossághoz is vezethet, nyomatékosította Pöltl Ákos. Gyakorlati példa erre, hogy egy tizenéves lány kap egy okostelefont, elkezdi nézegetni a közösségi médiát, valahova el akarja helyezni magát a világban, és találkozik a hírességekkel, akiknek a képei agyon vannak színezve, divatos kifejezéssel élve: szét vannak filterezve. Ezeknek nem lehet megfelelni, ezekben semmi valóság nincs, de mégis ezekhez viszonyítja magát, és mindent, ami fizikai kapcsolatot tudna jelenteni, elhanyagol, továbbá, mivel nem tud megfelelni annak a vonalnak, amit ő kinézett, rosszul fogja érezni magát, és elindul lefele a lejtőn – példázta a digitálisönvédelem-szakértő.

A napjainkban működő technológia és az a szórakoztató, gazdasági és egyben manipulatív jellegű háttér, ami működteti, tökéletesen elvonja a valós emberi kapcsolatokról a fókuszt arról, ami a legfontosabb lenne a kognitív funkciók és az agy normális fejlődésének a szempontjából. Hozzá kell tenni azt is, hogy van ebből kiút. Önfegyelemre, tudatos internethasználatra, önmagunk fejlesztésére van szükség, és mindezeket meg kell próbálni a családban kezelni. Nem egyénileg, hanem többedmagunkkal próbálunk stratégiákat kidolgozni, most legyen szó akár családról, akár iskoláról. Egy gyerek egyedül képtelen ezt a dolgot dűlőre vinni, mert nem elég érett hozzá, nem tart ott, ezért elengedhetetlen a felnőttek bevonása, csak így lehet visszafordítani, normalizálni azokat a negatív irányú változásokat, amelyeknek napjainkban szemtanúi vagyunk – összegezte Pöltl Ákos.