Mese és nevelés

Gyermekprogramokkal, Kádár Annamária Mesepszichológia 2. (Kulcslyuk Kiadó, 2014) című kötetének a bemutatójával ünnepelték meg szeptember 30-án délután Marosvásárhelyen a magyar népmese napját.

Gyermekprogramokkal, Kádár Annamária Mesepszichológia 2. (Kulcslyuk Kiadó, 2014) című kötetének a bemutatójával ünnepelték meg szeptember 30-án délután Marosvásárhelyen a magyar népmese napját. Az édesanyák Védem Egyesületének felhívására a Bod Péter Diakóniai Központ nagytermét zsúfolásig megtöltötték a kisgyermekükkel részt vevő szülők. A szervezők a Lurkó Kuckó játszóházzal és a Kulcslyuk könyvesbolttal közösen gazdag programot ígértek. Az est meseolvasással kezdődött, ezt követően a gyermekeknek ki kellett állniuk a mesebeli hét próbát, majd táncházzal ért véget a rendezvény.

Dr. Kádár Annamária pszichológust, egyetemi adjunktust Badics Petra, a Pszichotrillák szerkesztője kérdezte új kötetéről, Moldován Mária keramikusművészt, a könyv illusztrátorát a gyermekfantáziát megmozgató szép színes festményekről, a szerzővel való találkozásról és a közös munkáról faggatta. A kötetben közölt mesékből Benő Kinga színművésznő olvasott fel.

A nevelés is egy mese – állította a szerző, aki első kötetében a mesének az érzelmi intelligencia fejlesztésében játszott szerepére, a gyermek életkorának megfelelő meseválasztásra összpontosított.

Új kötetében kényes nevelési helyzetek megoldásához nyújt útravalót. A bevezető mondatra visszatérve Kádár Annamária utalt arra, hogy a mese nem csupán a népmesét jelenti, ami fontos, de nem elég. Szükség van a szülők saját életmeséjére is, ami önmagukról, gyökereikről, életcéljaikról, álmaikról, kudarcaikról, sikereikről stb. szól, s amit szavakkal, viselkedésükkel, a világhoz és gyermekeikhez való viszonyulásukkal, illetve gesztusaikkal is folyamatosan mondanak. E mese lényege, hogy a gyermekben az maradjon meg, hogy a világ jó, érdemes beleszületni, s bár vannak problémák, „a mi családunk mindig kibogozza magát” – hangsúlyozta a szerző. Egy-egy nevelési probléma során a gyermek viselkedésére figyel a szülő, holott ezek a problémák arra hívják fel a figyelmet, hogy a szülőknek miben kell változniuk – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva Kádár Annamária elmondta: könyvében azokat a nevelési kérdéseket dolgozta fel, amelyekkel kapcsolatosan a leggyakrabban kértek tőle tanácsot az elmúlt évek során. Ilyen téma a bennünk élő csodagyermek, ami felnőtt éveinkben is a legfontosabb erőforrásunk, ebből ered spontaneitásunk, kreativitásunk és humorunk is. A szülők gyakori kérdése a testvérféltékenységre vonatkozik, amit nem kell és nem is lehet megelőzni, mivel a gyermek életében fontos neveléslélektani állomást jelent. Minél kevésbé akar beavatkozni a szülő, annál könnyebben szelídül, oldódik meg – mondta a szerző, majd hozzátette, hogy nem szabad címkéket ragasztani a gyermekre, hisz akit szépnek mondanak, az később okos szeretne lenni, és fordítva is így történik. A második téma az 1 és 3 éves kor közötti dackorszak, amelyre megoldást, akárcsak a vezetéselméletben, a helyzetfüggő nevelés jelenthet. Ennek megfelelőnek kell találékonynak, engedékenynek vagy tekintélyelvűnek lenni a gyermekkel szemben, akit hagyni kell néha, hogy megtapasztalja viselkedésének kellemetlen következményeit is – hangzott el a párbeszéd során. Ahogy azt is, hogy nem lehet önálló felnőtt abból a gyermekből, aki nem éli át, nem tapasztalja meg a dackorszakot. A negyedik téma a gyásszal, a veszteségekkel való szembenézés lehetőségeinek a számbavétele volt. Ezzel kapcsolatosan a szerző azt hangsúlyozta, hogy nem jár jó következményekkel, ha eltitkolják a gyermektől a számára kedves családtag elhunytát.

A nevelési tanácsok tíz érzelmi intelligenciát fejlesztő mesével egészülnek ki a 4-10 éves gyermekek számára Lilla és Tündérbogyó főszereplésével.

A beszélgetés során elhangzott, hogy a szép, színes mesebeli illusztrációk jórészt Kanadában készültek, amikor kitelepedni készült, de aztán mégis hazatért a Moldován család. Mindkét szerző gyermeknevelés közben dolgozott, ami egy idő után ihlető tényezőt jelentett számukra.

A bemutató végén hosszú sor várakozott, hogy a szerző dedikálja a Mesepszichológia 2. kötetét.