A menyasszonyi ruháról

– Az ünnepi öltözetek közül a legemlékezetesebb, hiszen maga az esemény is különleges, amikor felvesszük. Szerinted honnan ered örök varázsa, amit igazából a modern kornak sem sikerült a lényeges elemeket illetően átrajzolnia? – kérdeztem Bandi Kati iparművésztől.

– Minden kislány királykisasszony akar lenni, de legalábbis menyasszony. Ösztönös megfogalmazódása ez a koncentrált szépségnek! A szép anyagok és díszítmények halmozását a szimbolika tudorai azzal magyarázzák, hogy azok távol tartanák az ártó, negatív energiákat a menyasszonytól. Ezzel indokolják a menyasszonyi ruha fehér színét is.

Modern korunk modern menyasszonyai is szívesen viselik a fodros-bodros-csipkés, gyöngyökkel hímzett ruhakölteményeket, de egyre gyakrabban érzik szükségét az újításoknak is.

– Melyek ezek?

– Ez a bizonyos „újítás” sokszor a még régebbihez való visszanyúlást jelenti: ősmagyar öltözékben kelnek egybe a párok (megfelelő szerepjátékkal körítve) egy nagy jurtában például. Más esetben középkori vár úrhölgye lép frigyre lovagjával sima vonalú, bő és nagyon hosszú ujjú ruhájában. Nem ritka az antik görögök puritán, redőzött viselete sem. Sorolhatnánk itt a különböző korok és izmusok hatását (nekem pl. a hippi nagyon szimpatikus). A személyes hobbi is meghatározó lehet: motorkerékpározás, biciklizés, ejtőernyőzés, íjászkodás stb.

Az újítások másik módja a színes menyasszonyi ruhák térhódítása.

Mivel a ruhakölcsönzők és az esküvőbiznisz kiállításai megszámlálhatatlan gyönyörűséges tündérmenyasszonyi ruhával szolgálnak, én most inkább azon magyar arákhoz fordulnék, akik a díszmagyarból inspirálódnának.

– Tudom, hogy gazdag képanyagod gyűlt ilyen típusú ruhákból össze, melyek a fő jellemzői a „menyasszonyosított” díszmagyarnak?

– Gazdag díszítménye jellegzetesen az öltözék meghatározott részeit emeli ki. Leghagyományosabb az óarany (skófium) hímzés vagy zsinórozás, mellényrésze sujtással, vitézkötéssel, szalagos fűzéssel vagy sűrű gombolással záródik. Nem ritka, hogy a ruha mellényrészének színe nem azonos a szoknyáéval, de legalább anyagában mindenképpen különbözik. Így történik, hogy a díszmagyar ruha már a felhasznált anyagok változatosságától is alkotássá válik: brokát szoknya, díszes bársony mellény, selyem vagy csipke ingváll és minderre arany sújtás. A pluszszínnek köszönhetően a menyegző után majd báli ruhaként is újra élvezhetjük viselését, mint ahogy a párunk is megtarthatja ünneplőnek a vőlegényi „bocskait”.

 – Végül beszéljünk az egészen új elképzelésekről!

 – Az újítások közé sorolhatnánk a vászon jellegű anyagokból készült menyasszonyi ruhákat, amilyeneket a manapság dívó szabadtéri nyári esküvőkön szívesen visel a kényelem jegyében minden fő- és mellékszereplő is.