Méhészgondok – Egyesületi választások

Március 28-án tartották  Bukarestben az Országos Méhészegyesület tisztújító közgyűlését, amelyen az ország összes megyéjében létező fiókegységek képviseltették magukat. 104 küldött újabb négy évre megválasztotta a korábbi elnököt, a nagyváradi Ioan Fetea mérnököt. Erről Bota Vasile, a Maros megyei szervezet elnöke számolt be, akit február végén a marosvásárhelyi, marosludasi, dicsőszentmártoni, segesvári és szászrégeni körök szintén megerősítettek funkciójában. 

Bota Vasile elmondta, az újraválasztott elnök ellen Adrian Siceanu indult, de alulmaradt, azonban a „két tábor” éles vitát váltott ki a méhészek körében. Egyesek felrótták, hogy az egyesület nem tett semmit, hogy növelje a méz és a méztermékek exportját. A külkereskedelmi forgalom csökkenését azzal magyarázzák, hogy az ukrán háború miatt az unió eltörölt bizonyos illetékeket és vámot, így a Romániával szomszédos országból nagy mennyiségben került méz a német piacra, és ez jelentős konkurenciát jelent, mivel a miénkhez hasonló, jó minőségű mézet állítanak elő Ukrajnában. (Sz. m.: a feltételek is megegyeznek,  a legtöbben a nálunk is honos kárpáti méhfajtával gyűjtetik be a mézet.) Az EU országaiban éles versenyhelyzetet hoz létre a Kínából és Argentínából  behozott méz is, így elég szűk rés marad a piacon a román termelőknek. 

A vitán felmerült az is, hogy a múlt évben nagyon sok méhcsalád elpusztult. Ez az ún. CCD-jelenség, amelynek egyelőre keresik az okát. Magyarországon az agrárakadémia szakbizottságot hozott létre ennek érdekében. Nálunk is tapasztalják a méhészek, de hivatalosan még senki sem vizsgálja az okát. Egyrészt azzal magyarázzák, hogy 2016 nyara száraz, csapadékmentes volt, majd ezt követően egy intenzív esős időszak következett. A méhek nem tudtak megfelelő mennyiségű virágport begyűjteni, raktározni,  legyengülten teleltek át és emiatt is pusztultak el. Egy másik elmélet szerint a Föld mágneses hullámainak megváltozása, hatása okozza, többen pedig az elővigyázatlanul alkalmazott vegyszerezést okolják, ugyanis a mézbegyűjtési időszakban vegykezelt növényekről begyűjtött virágpor károsan hat a méhekre. Ezért is jó, ha nem keresztezik a méheket, mert a hazai feltételekhez szokott kárpáti méh sokkal ellenállóbb, mint a keresztezett faj. Erről is szó volt a közgyűlésén. 

Egy másik téma, ami felmerült, az a – lapunkban  már említett – kártérítés. A méhészegyesületek jelezték a kormánynak, hogy tavaly a kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb méz termett, és  kérték, hogy a méhészetnek nyújtott országos támogatási keretből fizessék ki a kárt. 

A Maros Megyei Méhészegyesület a prefektúra közvetítésével juttatta el beadványát a szaktárcához. Március 3-án a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium a következőket válaszolta: 

A méhészek az országos méhészeti programon keresztül hároméves időszakra megszabott  támogatásban részesülnek. A pénzkeretet, valamint a szabályzatot az Európai Bizottság határozza meg, és mind a 28 tagállam számára kötelező. A következőket támogatják: a méhészek és/vagy a méhészegyesületek műszaki segítsége, a különböző betegségek, fertőzések leküzdése, a vándorméhészet „racionalizálása”, a laboratóriumok felszerelése, az újrapopuláció, az együttműködés szakintézményekkel, kutatóállomásokkal, kutatóprogramok, piackutatás, a ter- mékek minőségének javítása. 

2017-2019-re a bizottság összesen 21.508.480 euró támogatást hagyott jóvá, ebből 2017-re 7.169.494 eurót. Az országos programban a támogatásból többek között gyógyszereket, kaptárakat, kiegészítőket, mézvizsgáló berendezéseket, anyaméheket és/vagy családokat, centrifugákat lehet vásárolni. A kedvezőtlen 2016-os időjárás  miatti kár megtérítéséért a minisztérium felkérte az érintett megyék prefektúráit, a mezőgazdasági igazgatóságokat és az országos meteorológiai szolgálatot, hogy tájékoztassa a szaktárcát, hogy melyik időszakban megyénként hány méhcsalád volt érintett. Tekintettel arra, hogy sem a méhészek, sem az egyesület nem készített kimutatást, nem tudták meghatározni a kártérítés összegét.  

Az átiratban még az áll, hogy a méhészek a szakágnak szánt szubvenció mellett részesülnek üzemanyag-támogatásban, ugyanakkor a fiatal gazdák a farmfejlesztésre és a mezőgazdasági egységek fejlesztésére szánt beruházásokra, valamint a termékek feldolgozására is támogatást igényelhetnek az országos vidékfejlesztési pályázati kiírásokon keresztül (6.1-es, 6.3-as, 4.1-es, 4.2-es kiírás).