Megújul a fehéregyházi Petőfi Sándor Múzeum

Alapkőtétel

Vasárnap délelőtt Fehéregyházán, a Petőfi-múzeumkertben ünnepélyesen letették a Haller Lujza által 1898-ban létesített, és azóta többször átépített emlékház új szárnyának otthont adó épület alapkövét. A rendezvényt ezentúl a Maros Megyei Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Petőfi Irodalmi Múzeum és a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület a fehéregyházi csata és Petőfi Sándor halálának 175. évfordulójára, valamint a Kiskunfélegyházáról hozott, az emlékhelyen levő egész alakos Petőfi-szobor felállításának 20. évfordulójára is szervezték. 

A megemlékezés az ispán-kúti koszorúzással kezdődött, ahol a fehéregyházi református és unitárius lelkipásztorok felolvastak egy-egy rövid igét, majd az esemény a múzeumkertben folytatódott. A vendégeket Szabó József, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke köszönitötte, majd az egyesületek, intézmények jelen levő képviselői koszorúkat helyeztek el a turulmadaras emlékoszlop alatt, és egy perc néma csenddel adóztak a segesvári csatában elhunytak emlékének. 

Először Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Az elnök elmondta, ahogy személyes életünknek is vannak olyan mozzanatai, amelyek örökre az emlékezetünkbe vésődtek, úgy a magyar történelemnek is vannak olyan eseményei, amelyek a közösségi emlékezet részeivé váltak, és minden magyar ember szívét megérintik. Ha egy magyar ember meghallja a Fehéregyháza nevet, mindenekelőtt Petőfi Sándor jut eszébe. Neve összeforrt a település nevével, hogy az idők végezetéig jelezze: magyar földön állunk, amelyért világhírű költőnk az életét áldozta. Petőfi Sándor kultusza rendkívül erős Erdélyben. Életútjának, példamutatásának, hősiességének erőteljes üzenete van számunkra, erdélyi magyarok számára ma is. Hozzátette: nekünk, erdélyi magyaroknak ma is harcolnunk kell azért, hogy megmaradhassunk büszke magyarnak egy olyan közegben, amely a nemzetek homogenizálására törekszik. Ezért fontos számunkra, hogy gondozzuk a nagy költő emlékét. Az elmúlt időben nagyon sok segítséget kapott az erdélyi magyar közösség, szintén a magyar kormány támogatásával válik valóra az emlékhely új épülete. Ennek egyik első lépése volt, hogy tavaly a Maros Megyei Múzeum átvette a Petőfi-emlékhely adminisztrálását. Idén pedig már el is kezdődik a fehéregyházi Petőfi Sándor Múzeum fejlesztése, és ha minden jól alakul, jövőre megnyithatják az új múzeumot, amiért három intézmény, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum, a Maros Megyei Múzeum és a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület munkatársai közös erővel dolgoznak. 

A következő felszólaló Török Petra, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója volt, aki arról beszélt, hogy Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából a magyar kormány támogatásával a Nemzeti Kulturális Alap által meghirdetett pályázat keretében tucatnyi Petőfi-emlékhely megújítása vált lehetővé. A felújított épületekben új kiállítások nyíltak és nyílnak, többek között Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán, Koltón és Aszódon. Az emlékhelyek közül jelentőségében és a munka léptékét tekintve is kiemelkedő a fehéregyházi Petőfi Sándor Múzeum fejlesztése. Az emlékház teljes körű felújítása után itt kap majd helyet a jegypénztár és a múzeumi bolt. A látogatók közvetlen átjárással juthatnak a több mint 100 négyzetméteres kiállítást befogadó új épületbe. Az emlékhely megújítása során a kert is átalakul, a növényzet megújul, pihenőhelyeket, emlékpontokat alakítanak ki – tudtuk meg a főigazgatótól. A projekt értéke 7,4 millió lej, aminek nagy részét a Magyar Kormány Nemzeti Kulturális Alap Petőfi 200 projekt keretében támogatják a Maros Megyei Tanács önrészével. 

A Petőfi-múzeum gyűjteménye legutóbb 1999-ben újult meg a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársainak segítségével, a kiállítás szerkesztői, szervezői Birck Edit irodalmi muzeológus, dr. Kerényi Ferenc irodalomtörténész és dr. Hermann Róbert történész voltak. Dr. Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos parancsnokhelyettese ezúttal is eljött. Felszólalásában érdekes epizódokat tárt fel az 1849. július 31-i segesvári csatáról és Petőfi Sándor halálának feltételezett körülményeiről, cáfolta az elhíresült barguzini kutatás eredményeit. A történelemleckét követően Tóth Gyuláné Emília, az Országos Petőfi Társaság elnökségi tagja szólalt fel, aki az akkori Petőfi-emlékbizottság ügyvezető elnökeként elkísérte a szobrot Kiskunfélegyházáról Fehéregyházáig. Az elnök asszony ma is meghatódva beszélt arról az útról, amelyet az emlékhelyen álló szobor megtett, és a nagy költő szülőföldjéről hozott földdel szórta meg a feltételezett sírhelyét, majd Domonyi László, Kiskőrös polgármestere szólt az egybegyűltekhez. Végül Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója elmondta, igazgatóvá való kinevezése óta ez az első kulturális projekt, amiben részt vesz. Nagy kihívás volt, hiszen rengeteg adminisztratív munkával járt, amíg eljutottak a tervezésig, majd az alapkőtételig, ami egy úgy korszakot nyithat meg az emlékhely történetében, hiszen teljesen új épület várja majd az idelátogatókat, amit összekapcsolnak a régivel. A kiállítás anyaga a legutóbbi csatatérkutatás után felszínre hozott tárgyakkal bővül ki. 

Megtudtuk, hogy az épületet a marosvásárhelyi MIKA Design Stúdió Kft. tervezte, az új kiállítást pedig a gyergyószentmiklósi MANIERART rendezi be, amelynek kurátorai Kalla Zsuzsa, Owaimer Oliver (MNMKK – Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest) és Sárándi Tamás (Maros Megyei Múzeum, Marosvásárhely) lesznek, Szabó Józseffel, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnökével, aki ezáltal a munkatársuk is lesz. A projektet az MNMKK – Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete nevében Szilágyi Judit koordinálja. 

A felszólalásokat követően Török Petra megbízott főigazgató és Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke elhelyezték az alapkövet, amelyet Ötvös József nyugalmazott lelkipásztor áldott meg. 

Az eseményt ünnepélyesebbé tette a Kövecsi Csaba vezette fehéregyházi fúvószenekar, Tóth Péter Lóránt tanár, versvándor és Balázs Zsófia fehéregyházi diáklány szavalataival, valamint dr. Tóth Ákos tárogatójátékával. A műsort Szabó József, a fehéregyházi Petőfi egyesület elnöke vezette.