Megerősítették a testvérkapcsolatot

 Múlt hét végén a magyarországi Kakasd és a nyárádmenti Csíkfalva között a tíz éve fennálló testvértelepülési egyezmény megerősítésére került sor. Megyénkből azonban nem csak ezért utazott az anyaországba két küldöttség is.

 Múlt szombaton este „telt ház” előtt került sor az ünnepélyes aktusra az impozáns kakasdi Faluházban: a két község aláírással is megerősítette közös akaratát a települések között fennálló baráti kapcsolat elmélyítésére, a partnerkapcsolatok fejlesztésére. Schellné Simcsik Orsolya kakasdi polgármester asszony szerint ennek a barátságnak az alapja, hogy összeköti a két közösséget a magyar nemzethez való tartozás, a közös anyanyelv és kultúra. Ez a partnerkapcsolat a személyes viszonyokban is gyökerezik – tette hozzá az elöljáró, felemlítve néhai Bányai Károly volt kakasdi és Balogh István volt csíkfalvi polgármestereket, a kapcsolat létrehozóit. „Ez az évforduló nemcsak a hosszú távú együttműködésünket ünnepli, hanem a közös céljaink és értékeink iránti elkötelezettségünket is” – nyomatékosította Varga Ervin csíkfalvi alpolgármester, aki szerint azért is újították meg ezt a kapcsolatot tíz év után, „mert testvérek szeretnének maradni szívükben a világ végezetéig”. A hosszas tapssal kísért aláírást követően a kakasdiakat köszöntötte németországi testvértelepülésük, Radibor polgármestere, Madeleine Rentsch, és üdvözletét hozta Vinzenz Baberscke, a szorb lakosságú város volt polgármestere, aki jelenlegi tartományi képviselőként Bautzen megye zászlaját adományozta Kakasdnak. Az ünnepi eseményen részt vettek az ugyancsak Maros megyei Székelykakasd, valamint a felvidéki Deáki testvértelepülés küldöttségei is.

Az eseménynek a 23. kakasdi disznóvágás nevű rendezvény adott keretet. A 2001-ben kezdeményezett rendezvényen kezdetben a helyi svábok sürögtek-forogtak, később a helyi bukovinai székelyeket, majd a felvidékieket is bevonták: a leölt disznókat feldolgozták, majd az egész falu közösen fogyasztotta el. Az idén két állat „esett áldozatul”, az volt a bűnük, hogy „disznó módjára élték eddigi életüket”. Az európai követelmények szerint leölt sertéseket sváb és székely hagyományok szerint dolgozták fel és ízesítették. Este a Faluházban több száz személy ült asztalhoz, akik elé a rizses májas hurka felvidéki, a krumplis kolbász német, a káposztás gombóc és „galuska” (töltött káposzta) székely ízesítéssel került. A disznótort követően a Német Nemzetiségi Kórus, a Csillagösvény Székely Népdalkör dalokkal szórakoztatta a közönséget; meglepetésműsorral készült a Kakasdi Csalogányok csapata és a székelykakasdi református énekkar, de a kakasdi Sebestyén István ének- és mesemondó előadóművész, a népművészet mestere énekeinek is tapsolhatott a közönség. A lakomát bállal folytatták a Tolna megyei település lakói és határon túli testvéreik.