Megbomlik az ész, megmarad a lélek (2.)

Hasznos kiadvány a demenciával élők és hozzátartozóik számára

Mi a demencia? Melyek az előjelei? Milyen a lefolyása? Mit tehet egy demenciával küszködő személy, aki nincs tudatában a betegségének? Hogyan segíthet rajta hozzátartozója úgy, hogy közben megőrizze saját egészségét? Erről nyújt tartalmas tájékoztatást a Megbomlik az ész, megmarad a lélek című kiadvány, amelyet a Gyulafehérvári Caritas munkatársai a marosvásárhelyi Teréz Anya Idősek Nappali Foglalkoztató Központjának szakembereivel közösen készítettek. A kiadvány szövegének az első részét két héttel ezelőtti Harmónia mellékletünkben közöltük, a teljes tartalom a szervezet www.caritas-ab.ro honlapján is elérhető.

Milyen változásokra kell számítania a demens betegnek?

Emlékezetkiesés: Előfordulhat, hogy nem jut eszébe valakinek a neve, de később beugrik. Megtörténhet, hogy beszélgetés közben a mondat közepén elfelejti, miről is volt szó.

Kommunikációs problémák: Megeshet, hogy mondani szeretne valamit, de nem jut eszébe a szó, vagy használni akar egy szót, de helyette egy másikat mond ki. 

Nehézségek a mindennapi feladatok elvégzésében: Nehezen boldogulhat olyan feladatokkal, amelyeket korábban könnyűszerrel elvégzett, például egy recept követése, barkácsszerszámok használata, a tűzhelyen a megfelelő láng használata, a napi pénzügyek követése.

A térben és időben való tájékozódóképesség elvesztése: Vannak, akik összezavarodnak, például egy órával korábban mennek el a templomba. Mások nehezen tájékozódnak, nem mernek buszra szállni attól való félelmükben, hogy rossz helyen szállnak le.

Nehezen ismeri fel a látottakat: Előfordulhat, hogy néz egy tárgyat, de nem ismeri fel. Például nehezen különíti el a különböző bankjegyeket.

A távolságokat nehezen méri fel: Nehézséget okoz a lépcsőn le-fel járás, mivel problémát okoz a fokok magasságának vagy távolságának a megítélése. 

Csökkent ítélőképesség: Előfordulhat, hogy nem az időjárásnak megfelelő ruhát választ, vagy nem tudja felmérni, miért nem alkalmas a továbbiakban jármű vezetésére.

Változások a kedélyállapotban, viselkedésben: Teljesen normális, ha időnként ideges, ingerlékeny, lehangolt az ember. Egyesek a személyiségükben is tapasztalnak változást.

Változások a fizikai képességekben: Az Alzheimer-kór befolyásolhatja a mozgáskoordinációt is, például nem talál bele a ruha ujjába.

Hogyan alkalmazkodjon a változásokhoz?

 – Beszélgetés közben készítsen jegyzeteket egy füzetbe. Készíthet hangjegyzetet is a telefonján.

 – Használjon emlékeztető cetliket, állítson be emlékeztetőket a telefonján.

 – Egyszerre csak egy dolgot csináljon.

 – Használjon hangosan jelző időzítőt, ha valamit feltesz a tűzhelyre.

 – Nem kell kapkodnia, és a többieket is intse türelemre.

 – Kérjen segítséget.

 – Foglalja le magát olyasmivel, amit szívesen csinál.

 – Ha már nem élvezi az olvasást, próbálkozzon hangoskönyvvel, hallgasson CD-t, nézzen DVD-t.

– Csatlakozzon segítő csoportokhoz, így kevésbé fog elszigetelődni.

Lépések a demenciabarát otthon kialakításához

1. Legyen megfelelő az otthona világítása – a jó fény segít abban, hogy tisztán lásson mindent, és meg tudja állapítani, hogy hol van. Az is fontos azonban, hogy a hálószobája éjszaka megfelelően sötét legyen, ami segíti az elalvást.

2. Győződjön meg arról, hogy biztonságos a padló – távolítson el mindent, amiben meg lehet botlani. Szabaduljon meg a szőnyegektől, küszöböktől, lábtörlőktől, és figyeljen a kábelekre is.

3. Tegye egyszerűbbé az evést és ivást – az egészsége szempontjából nagyon lényeges, hogy jól egyen és igyon. Használjon olyan tányérokat, poharakat, bögréket és asztalterítőket, amelyek kontrasztosak az étellel. Az ételtárolást átlátszó műanyag edényekben célszerű megoldani, hogy jól lássa, mi van benne.

4. Szerezzen be jól látható bútorokat – a demencia a színek megkülönböztetésének képességét is érinti. Kerülje a csíkos és erős mintás darabokat, ezek ugyanis megzavarhatják.

5. Emlékeztesse magát ara, hogy mi merre található – tegyen képeket vagy jeleket a szekrényekre és fiókokra, hogy tudja, mi van bennük. Próbálja meg az olyan dolgokat, mint a kulcs, pénztárca és mobiltelefon mindig ugyanazon a helyen tartani.

6. Legyen egyszerű a fürdőszobája – érdemes megfontolnunk, hogy eltávolítsuk a vécé fedelét, ha úgy könnyebb azt felismernünk. Az is segít, ha a fal színétől elütnek a törülközők és a vécépapír. A nem rendszeresen használt tárgyakat tegye el.

7. Számolja fel a rendetlenséget – a káosz összezavarhatja és elterelheti a figyelmét. Szabaduljon meg minden felesleges, rendetlenséget növelő tényezőtől, és tartsa tisztán és átláthatóan a szekrényeket és fiókokat. Kapcsolja ki a tévét és rádiót, amikor nem nézi vagy hallgatja őket, mert a zaj később megzavarhatja.

8. Használjon biztonsági eszközöket – szereljen fel kapaszkodókat, amelyekre rátámaszkodhat, ha elesne vagy elszédülne. Jó ötlet füstjelzőket és szénmonoxid- mérőket beüzemelni. A szenzorok is segítségére lehetnek.

9. Legyen aktív és foglalja el magát – az életminősége szempontjából elengedhetetlen, hogy folytassa azokat a dolgokat, amiket addig is élvezett. Akasszon fel egy nagy kijelzőjű órát és naptárat a falra, hogy tisztában legyen azzal, milyen nap van, mennyi az idő, és mikor mit kell csinálnia. Sokan hasznosnak találják, ha van egy letörölhető tábla a lakásukban, ahová felírhatnak maguknak mindenféle emlékeztetőt.

10. Menjen ki a szabadba – ragadjon meg minden lehetőséget, hogy szabad levegőn legyen. Ellenőrizze, hogy kintről könnyen felismeri-e bejárati ajtaját. Ha van kertje, mindenképp legyen ott egy pad, vagy bármilyen ülőalkalmatosság, amelyen megpihenhet, amikor szüksége van rá.

Most mit tegyünk?

1. Legyen tudatában, hogy számos érzelmi változáson megy keresztül. Lehet mérges, zavart, frusztrált, érezhet félelmet vagy szomorúságot. Az érzelmek és érzelmi változások a betegség természetes velejárói.

2. Beszéljen az önt körülvevő emberekkel. Csak így válhatnak nehézségei érthetővé környezete számára.

3. Szerezzen információkat az Alzheimer-kórról. Tudjon meg minél többet a betegségről, annak lefolyásáról. Ismerkedjen meg mindazokkal a javaslatokkal és módszerekkel, amelyek segíthetik mindennapi életét.

4. Ismerje meg a kezelési lehetőségeket. Bár az Alzheimer-kór nem gyógyítható, a gyógyszerek segíthetnek egyes tünetek enyhítésében.

5. Nézze a dolgok jó oldalát. Fontos, hogy amennyire lehet, tisztában legyen azzal, hogy a betegsége hatással lesz a képességeire. Arra összpontosítson, amit meg tud tenni, és ne arra, amit nem. Találja meg azokat a lehetőségeket, amelyek segítenek megbirkózni a változásokkal.

6. Forduljon segítőszolgálathoz. Keresse a kapcsolatot a lakókörnyezetében fellelhető hivatalos segítő szervezetekkel.

7. Kérjen segítséget. Forduljon azokhoz az emberekhez, akikkel bensőséges kapcsolatot ápol, ossza meg velük érzéseit.

Nagyon sok tévhit veszi körül a demenciát, közülük néhányat említünk. A tévhitekkel való szembenézés elősegítheti a betegség valós lefolyásának megismerését.

Tévhit: Amennyiben valamelyik családtagom demenciában szenved, én is demens leszek.

Valóság: Bár a genetikai tényezők szerepet játszanak a demencia számos formájának kialakulásában, az esetek többségében nem bizonyított az összefüggés.

Tévhit: A demencia kizárólag idősebb embereket érint.

Valóság: Annak ellenére, hogy a demenciában szenvedő betegek többsége 65 év feletti, kisebb számban ugyan, de a 40-es, 50-es életévekben is elindulhat a folyamat. Az emberek többségénél az életkor előrehaladtával egyáltalán nem alakul ki demencia, azaz a demencia nem az öregedés nyilvánvaló kísérőjelensége.

Tévhit: A demencia gyógyítható.

Valóság: A demencia néhány fajtája visszafordítható, azonban a legtöbb típusa – akárcsak az Alzheimer-kór – jelenleg nem gyógyítható.

Tévhit: Az emlékezetkiesés egyenlő a demenciával.

Valóság: Az emberek természetszerűen felejtenek el időnként dolgokat. Amikor az emlékezetkiesés a mindennapjaink részévé válik, az okok kiderítése érdekében orvoshoz kell fordulni. A demencia számos formájában nem feltétlenül az emlékezetkiesés jelenik meg első tünetként, ezért ha váratlanul következnek be kedélyállapot- és viselkedésbeli változások, illetve a képességek hirtelen beszűkülésekor mindenképpen orvosi vizsgálat szükséges.

Tévhit: A demencia megelőzhető.

Valóság: Az Alzheimer-kór nem előzhető meg. A demenciák mintegy felének hátterében szív- és érrendszeri betegségek és a szélütés áll. Ezen demenciatípusok kialakulásának kockázata egészséges életmóddal csökkenthető; kiemelt szerepet játszik a megfelelő fizikai aktivitás, a helyes táplálkozás, az aktív társas élet, illetve a vérnyomásértékek folyamatos ellenőrzése. A demencia tüneteinek hátterében gyógyszerkölcsönhatások, vitaminhiányok, illetve súlyos depresszió is állhat. 

Tévhit: Vitaminok, táplálékkiegészítők és emlékezetjavítók segítik a demencia megelőzését.

Valóság: Ezek a készítmények a kutatások során hatástalannak bizonyultak a demencia megelőzésében.

Tévhit: A szembesülés a demencia diagnózisával azt jelenti, hogy véget ért az addigi életünk.

Valóság: Számos demenciában szenvedő ember hosszú éveken át tud a számára megszokotthoz hasonló, aktív életet élni. Még arra is találunk példákat a világban, hogy a betegek alkotó energiáikat a demenciával mint betegséggel kapcsolatos társadalmi elfogadottság növelésének a szolgálatába állítják.

Tévhit: Minden demenciában szenvedő beteg előbb-utóbb erőszakossá és agresszívvé válik.

Valóság: A demencia minden egyes emberre különböző módon hat, és egyáltalán nem igaz, hogy minden beteg agresszívvé válik. Az emlékezetkiesés, illetve a külvilággal való kapcsolattartáshoz elengedhetetlen képességek beszűkülése frusztrálhatja a betegeket. Ez megnyilvánulhat a viselkedésformákban is. A nyugodt és megfelelő környezet megteremtésére irányuló lépések számos kellemetlen helyzettől menthetik meg a beteget és a hozzá közel állókat.

Tévhit: A demens betegek nem értik, hogy mi zajlik körülöttük.

Valóság: Ez eltérő lehet betegenként is és a betegség különböző stádiumaiban is. A demencia előrehaladtával beszűkülhetnek a betegek verbális kommunikációs képességei. Ennek ellenére fontos érintkezésbe lépni velük, akár az érzékszerveiken keresztül is, legyen szó érintésről vagy közös zenehallgatásról.