2024. december 26., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Marton Erzsébet, azaz Matyó néni régóta szövetséget kötött a virágokkal. Nyaranta finom gyógyszerujjai közé simulnak a kert és mező lakói, őszire pedig új életet ad nekik. 


Marton Erzsébet, azaz Matyó néni régóta szövetséget kötött a virágokkal. Nyaranta finom gyógyszerujjai közé simulnak a kert és mező lakói, őszire pedig új életet ad nekik. Pillangó, szív, karcsú kisasszony lesz a lepréselt, egymásra találó szirmokból, szárakból, levelekből, és a szebbnél szebb kompozíciók heteken keresztül gyönyörködtetik a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Házba betérőket. Itt lelnek otthonra legtöbbször Matyó néni alkotásai, és legújabb kiállítása, a Még nyílnak a völgyben... című is itt nyílt meg múlt szombaton.
A megnyitón Vasile Mureşan szobrász- és festőművész méltatta elsőként a tárlat látványvilágát. 
– A virág Isten ajándéka. A földben születik és felfelé néz, így föld és ég között teremt kapcsolatot – mondta a művész, majd azt is kiemelte, hogy Matyó néni munkáin a szirmok megőrzik eredeti színüket. A továbbiakban a méltató az árnyalatok játékáról, a színek összhangjáról, kromatikus finomságáról szólt, a kompozíciók kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy minden képen – akárcsak egy zenekarban – van egy vibráló háttér és egy szólista.
– Számomra ezek élő virágok, csak azt várom, hogy illatozzanak – jegyezte meg Vasile Mureşan.
Oláh Dénes főesperes azt hangsúlyozta, hogy a virágok beszélik a legszebb, legőszintébb nyelvet. A tárlat üzenetét így foglalta össze a főesperes:
– Bár Matyó mama azt mondta, nem szánt különösebb mondanivalót alkotásainak, ha megállunk egy kép előtt, az a maga egyszerűségével, tisztaságával sok gondolatot felébreszt bennünk. Arra tanítanak ezek a képek, hogy próbáljunk szépen szeretni, élni, hiszen szépre szomjas lélekkel áldattunk meg. A szépség pedig belülről fakad, a derűlátásból, az életbe vetett hitből, mindabból, ami Matyó mama művészetét jellemzi.
A megnyitó végén az alkotó jól ismert szerénységével, érzékenységével köszönte meg az elhangzottakat, majd így zárta az eseményt:
– Nézzük a képeket, azok jobban beszélnek, mint én.
Amíg az egybegyűltek körbejárták a tárlatot, Matyó nénit kérdezgettük. 
– Ismert Petőfi-vers a tárlat címe. Mi adta ehhez az ötletet?
– A most látható képeim nagy része ezen a nyáron született. Egy bizonyos számú kép után úgy éreztem, elég lesz, eljött a pihenés ideje. De szeptember végén még nyíltak a virágaim… Innen a cím.
– Van-e kedvenc a legújabb alkotások között?
– Az a kettő, ami a plakáton is látható. Sötét háttérből tör elő rajtuk a napsugár, és annyi fényt, annyi szeretetet áraszt...
Marton Erzsébet préseltvirág-kiállítása a továbbiakban is megtekinthető a Deus Providebit Tanulmányi Házban.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató