Másokhoz viszonyítva…
Romániában egy törvényhozót 36.400 lakos tart majd el, vagyis feleannyi, mint Franciaországban, Olaszországban vagy Lengyelországban, ahol több mint 64 ezer lakosra jut egy képviselő.
Romániában egy törvényhozót 36.400 lakos tart majd el, vagyis feleannyi, mint Franciaországban, Olaszországban vagy Lengyelországban, ahol több mint 64 ezer lakosra jut egy képviselő.
Romániában 117 hellyel nőtt meg a törvényhozók száma a vasárnapi parlamenti választások nyomán amiatt, hogy a sajátos választási rendszer ezt lehetővé teszi abban az esetben, ha egy párt „túlnyeri” magát olyan mértékben, mint ahogyan a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) tette, amely megszerezte a voksok 60 százalékát, s a mandátumok megoszlása szerint így kétharmados többségre tett szert.
Az új kétkamarás parlament 588 tagú lesz az előző 471 főshöz képest, ami azt jelenti, hogy Románia 19 milliós lakosságát alapul véve 36.400 állampolgár tart el egy törvényhozót, miközben eddig 44 ezer lakosra jutott egy.
Franciaországban, ahol szintén kétkamarás a törvényhozói testület, 72 ezer lakos tart el egy törvényhozót, Olaszországban pedig 64.300 lakosra jut egy.
Hollandiában 74.600 lakosra jut egy honatya, míg Lengyelországban 68 ezer lakosra.
Az egykamarás parlamenttel rendelkező Görögországban a romániaival hasonló a helyzet, ott is 36 ezer lakosra jut egy törvényhozó. Csehországban – ahol kétkamarás parlament működik – 37 ezer lakosra jut egy törvényhozó.
Ugyanakkor vannak olyan országok is, amelyekben a romániaihoz képest kevesebb lakos tart el egy törvényhozót. Ilyen például jelenleg Magyarország, ahol 25.906 állampolgárra jut egy képviselő. (A magyar parlament létszámának csökkentésével a 2014-es választások után nagyjából 50 ezer lakosra jut majd egy képviselő Magyarországon.) Bulgáriában – ahol szintén egykamarás parlament működik, akárcsak Magyarországon – 30.666 lakosra jut egy törvényhozó. Több skandináv országban, így Dániában és Finnországban is hasonló a helyzet.
2009-ben volt népszavazás Traian Băsescu államfő kezdeményezésére arról, hogy 300-ra csökkentsék a törvényhozók számát, és a jelenlegi kétkamarás helyett egykamarás parlamentet vezessenek be. A pártok többsége azonban nem értett egyet az államfő által kiírt referendummal, így annak ellenére, hogy érvényes és eredményes volt, nem módosították az alkotmányt a népszavazás eredményének megfelelően.
