Mantegna, Dürer, Hogarth

A rézmetszés legnagyobb mestereinek 87 remekművét ismerheti meg a közönség a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből válogatott, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában mától látható kiállításon.

A Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteménye közel tízezer rajz mellett mintegy százezer sokszorosított grafikát őriz a 15. századtól napjainkig terjedő időszakból. A változatos grafikai eljárásokkal készült művek (fa- és rézmetszet, rézkarc, mezzotinto, akvatinta, hidegtű, litográfia, linómetszet, szitanyomat) közül a Marosvásárhelyen rendezett tárlat a legkorábbi mélynyomású sokszorosító technikát, a rézmetszést mutatja be. A rézmetszés történetét a legkiválóbb itáliai, német, németalföldi, francia és angol mesterek munkáin keresztül ismerhetik meg a látogatók. Egy-egy meghatározó, virtuóz metszőtől több lapot is bemutatnak, hogy kirajzolódjon egyéni stílusuk és világossá váljanak újító technikai vívmányaik. Végigkövethető az a folyamat, amely a technika 15. századi kialakulásától a művészi rézmetszés kibontakozásán át a reproduktív grafika uralkodóvá válásáig ível. 

A kiállításon látható legkorábbi lapok a 15. század második felében készültek, itáliai és német mesterek, közöttük Andrea Mantegna, Antonio Pollaiuolo, Martin Schongauer, Israhel van Meckenem művei. A 16. századi német rézmetszés jelentőségét a tárlat elsősorban a nürnbergi festő és grafikus, Albrecht Dürer metszetein keresztül mutatja be, akinek tevékenységével a rézmetszés a virágkorát élte. A 16. század nemcsak német nyelvterületen számított termékeny időszaknak a rézmetszés történetében: Németalföldön Lucas van Leyden, Hendrick Goltzius, Jan Saenredam, Aegidius Sadeler, Jacob Matham és Jan Muller a korszak legkiválóbb grafikusművészei közé tartoztak. A 16. századi itáliai művészeket elsősorban Giulio Campagnola, Marcantonio Raimondi és Giorgio Ghisi képviseli a kiállításon, a franciákat Jean Duvet és a fontainebleau-i iskola tagjai. A következő két évszázadban elsősorban reproduktív grafikák születtek, ezért Pieter Pauwel Rubens és Antoine Watteau festményei után készült lapokból és a francia portrémetszetekből látható válogatás. 

 A 18. század kiemelkedő mestere az angol William Hogarth, akinek számos lapját őrzi a Szépművészeti Múzeum. A 19. és a 20. században más sokszorosított grafikai eljárások kerültek előtérbe, a rézmetszet ekkorra elvesztette jelentőségét, így a tárlat a 18. században készült művekkel zárul, négy évszázad művészeti termését áttekintve. 

A tárlatot magyar, román és angol nyelvű katalógus kíséri.

Kurátorok: Bodnár Szilvia és Gonda Zsuzsa. 

Kiállítás-megnyitó: december 11-én, ma 20 órakor a Kultúrpalota kistermében.