A magyarországi közmédia március 15-ei műsorajánlója

Igényes műsorkínálattal várják nézőiket és hallgatóikat a közmédia csatornái.  A palettán helyszíni közvetítések, ifjúsági műsorok és az ünnepi hangulathoz illő filmek szerepelnek.

A Duna a Kossuth térről Magyarország nemzeti lobogójának ünnepélyes felvonását közvetíti (10.00), később a nézők a Múzeum kerti díszünnepségbe kap-

csolódhatnak be, amelynek keretében ünnepi beszédet mond Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, s többek között fellép Pápai Joci, A Dal 2017 nyertese, Magyarország eurovíziós indulója is (11.30).

Ópusztaszeren állították ki az Erdélyi panorámát, más néven a Bem–Petőfi-tabló darabjait. A körképet lengyel és magyar művészek festették Jan Styka (1858–1925) vezetésével. Témája a diadalmas, 1849. március 11-én lezajlott nagyszebeni csata. Mivel a festő nem kapta meg a kialkudott honoráriumot, fölszabdalta a körképet, és a figurális részeket eladta. A hely ünnepi műsorában az érdeklődők nemcsak a körkép kalandos sorsát, hanem az első vesztett nagyszebeni csatától a város bevételéig tartó hadműveletek történetét is megismerhetik (Kossuth Rádió 12.07). 

A Déli harangszót a Kossuth Rádió Erdélyből, a várfalvi templomból közvetíti. Az Aranyos folyó völgyében fekvő település középkori temploma a XII. században épült, s a lakosság a XVI. században vette fel az unitárius hitet.

A Népzene – itthonról főszereplői a pesti fiatalok, akiknek bátor fellépése vitte sikerre a forradalmat. A márciusi események daliás hőseit a nép emlékezete is megőrizte. A műsor a piros betűs ünnepet idézi a népdalok segítségével (Bartók Rádió 13.05). 

Petőfi Sándor kevésbé ismert írása az Úti jegyzetek. Elsősorban a fiatalabb hallgatók figyelmét keltheti fel: az írásban a költő két utazást is tesz egy időben: egy külsőt és egy belsőt. Saját munkásságát is bemutatja, gyakran odaszúr a kritikusoknak, adomázik – egyszóval igen szórakoztató olvasmány. A lánglelkű költőt a korán elhunyt, nagyon tehetséges Kaszás Attila személyesíti meg (Kossuth Rádió 14.06).

Az Arcvonásokban a hallgatók Mécs Károllyal találkozhatnak. A Nemzeti Színház művésze mindig nyalka huszárkapitányként, Baradlay Richárdként jelenik meg a nézők szemei előtt. A 81 esztendős színész életpályáját 130 színházi bemutató, 28 játékfilm és 22 tévéfilm fémjelzi (Kossuth Rádió 15.05).

Bereményi Géza A Hídember című alkotása Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak állít emléket. A parádés szereposztású film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg-monarchiában; a különleges szellemi képességekkel megáldott magyar arisztokrata életét mutatja be, sajátos módon (Duna 19.30).

Az égbe temetett tábornok című dokumentumfilm Bem József életét ismerteti meg a nézőkkel. Bem apó a magyar történelem egyik meghatározó, lengyel születésű személyisége. A szabadságharc elvesztése után emigrációba kényszerült. Halála után a lengyel katolikus püspöki kar – muzulmán hite miatt – nem engedélyezte keresztény földbe való temetését, ezért igen leleményesen, egy mesterséges tó közepére oszlopokon álló szarkofágot terveztek végső nyughelyeként (Duna 22.05). 

Sára Sándor alkotása, a 80 huszár a katonák honvágyának és hazaszeretetének állít emléket. A Lengyelországban állomásozó, osztrák kötelékhez tartozó Lenkey-huszárok a forradalom hírére – az ellenkező értelmű parancs ellenére – hazaindulnak. A szökevények útja ezer veszéllyel teli (Duna 23.00).

A jeles napot a Gurul a kő – a Republic együttes 1997. március 15-én, a Budapest Sportcsarnokban rögzített ünnepi koncertje zárja (M3 0.05).