Magyar vélemények az EP-ben a nemek egyenjogúságáról
A nemek közötti egyenjogúság kérdéséről és a politikai döntéshozatalban való női részvétel arányáról folytatott vitát az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülése hétfőn, néhány nappal a nemzetközi nőnap után. Az EP-képviselők eltérően vélekedtek arról, hogy célravezető eszköz-e az úgynevezett női kvóták előírása bizonyos posztok betöltése tekintetében.
A nemek közötti egyenjogúság kérdéséről és a politikai döntéshozatalban való női részvétel arányáról folytatott vitát az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülése hétfőn, néhány nappal a nemzetközi nőnap után. Az EP-képviselők eltérően vélekedtek arról, hogy célravezető eszköz-e az úgynevezett női kvóták előírása bizonyos posztok betöltése tekintetében.
Járóka Lívia néppárti EP-képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a nők átlagban még ma is mintegy 15 százalékkal kevesebb pénzt kapnak ugyanazért a munkáért, mint a férfiak. Elfogadhatatlannak mondta, hogy az anyaság vállalása az elszegényedés kockázati tényezője legyen a XXI. században. Kiemelte, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a sérülékenyebb helyzetű nők ügyének – ide sorolva az egyedülálló anyákat, az árva lányokat, az idősebb, a kisebbséghez tartozó, illetve a bevándorló nőket, a nagycsaládos anyákat és azokat, akik gyerekszülés miatt félbeszakították tanulmányaikat. Hangsúlyosan szólt a roma nők különösen nehéz helyzetéről.
Bauer Edit szlovákiai néppárti EP-képviselő elmondta, hogy a statisztikák szerint a bérszakadék mélységének csökkentése nem egyenletes, és nem is feltétlenül mindig pozitív irányú folyamat, hanem időnként visszaesés, a helyzet romlása következik be. Különösen aggasztónak nevezte a bérszakadékot azon nők esetében, akik vállalják az anyaságot. A szocialista párti Gurmai Zita úgy vélekedett, hogy a helyzet javítása érdekében az Európai Bizottságnak el kell köteleznie magát olyan intézkedések támogatása mellett, mint például a női kvóta előírása adott esetekben.
Az RMDSZ-es Sógor Csaba a családtámogatási intézkedések szükségességét hangsúlyozta felszólalásában, a jobbikos Morvai Krisztina pedig az őshonos nemzeti kisebbségekhez tartozó nők különösen nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet.
