Magyar Filmnapok és filmtörténeti sorozat

Mint arról korábban beszámoltunk, február végén sor került Marosvásárhelyen a  VI. Magyar Filmnapokra, amely igen gazdag programmal, számos díjnyertes magyar filmmel – köztük az Oscar-díjas Saul fia premier előtti bemutatójával –, vetítés utáni beszélgetéssel várta az érdeklődőket: utóbbiakból nem is volt hiány. A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet és a marosvásárhelyi K'ARTE Egyesület közös szervezésében létrehozott filmfesztivál ez évben is nagy sikernek örvendett, a szemle utáni összegzésképpen a Balassi Intézet igazgatója, Kósa András László mesélt a részletekről.

 

– Véget értek a VI. Magyar Filmnapok; hogy érzed, sikerült megvalósítani azt, amire idén is vállalkoztatok?

– Úgy érzem, hogy igen. Nagy öröm, hogy igen népszerűvé váltak a marosvásárhelyi Magyar Fimnapok. Minden egyes vetítésen telt ház volt, pótszékeket kellett igényelnünk, és hasonló sikernek örvendett a Fókusz című programunk is, amelynek keretében Hajdu Szabolcs rendező méltán neves filmjeit, a Délibábot, valamint a részben Marosvásárhelyen forgatott Bibliotheque Pascalt vetítettük, utóbbiakat közönségtalálkozó követte. A Magyar Filmnapok nem titkolt célja a magyar filmek megismertetése  a román közönséggel  is, a legtöbb alkotás román felirattal futott, és örömünkre igen sok román nemzetiségű filmkedvelő eljött a fesztiválra. Természetesen a húzófilmek is vonzották a közönséget, nagy fegyvertény volt, hogy a Saul fiát még a hivatalos országos premier előtt levetíthettük. A Túlélés vagy népszolgálat? Mikó Imre és a Securitate című dokumentumfilmet követő, Láng Zsolt író, Novák Csaba Zoltán történész, Szokoly Elek politikai elemző, Ungvári Zrínyi Imre egyetemi docens és Demény Péter író, költő, ezúttal moderátor részvételével szervezett kerekasztal-beszélgetésnek is nagy sikere volt, a Bibliotheque Pascalt követő közönségtalálkozón is számos kérdés hangzott el a vásárhelyi forgatásról, a helyszínek kiválasztásáról. Mindez emberivé teszi a filmeket, és jelzi, hogy létezik Marosvásárhelyen filmes élet, holott úgy gondolnánk, a TIFF elvonzza a filmkedvelőket. Mégis, ha jól csinálod, akkor az emberek megtöltik a mozikat, és ezt nagyon pozitív dolognak tartom napjainkban, amikor szinte minden film letölthető az internetről. A mozis közösségi élmény azonban más, mint az otthoni filmnézés, és úgy tűnik, van rá igény és kereslet.

– Akkor a hagyomány folytatódik...

– Folytatódik, jövőre ismét megszervezzük a Magyar Filmnapokat, és újdonsággal is jelentkezünk. Egyrészt hagyományt szeretnénk teremteni a hivatalos premier előtti vetítésből, erre van is lehetőség, hiszen az elmúlt másfél évben nagyon sok magyar film nyert díjat, lesz amit bemutatni. Nagyon örvendek, hogy a K'ARTE felkarolta a fesztivált, számos jó ötlettel álltak és állnak elő. Másrészt tervezzük egy magyar filmtörténeti sorozat megvalósítását és bemutatását. 120 éves a magyar film, az első mozi 1896-ban nyílt Budapesten – e jeles esemény előtt tisztelegvén a magyar filmtörténet legnagyszerűbb alkotásait mutatjuk majd be, filmtörténeti gyöngyszemeket, közöttük például Janovics Jenő némafilmjeit, avagy Korda Sándor Aranyembe-rét, amely részleteiben ugyan, de csodával határos módon fennmaradt. E sorozatot bemutatjuk Bukarestben, majd Marosvásárhelyen is, utóbbira valószínűleg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel közös szervezésben, a jövő évi filmnapok előtt kerül sor, és úgy tervezzük, hogy a vetítések időtartama kicsúszik az Alter-Native rövidfilmfesztivál kezdetéig, igazi filmélményekben részesítve ezáltal a marosvásárhelyi filmkedvelők népes táborát.