Madárnéző

A madárnéző szóban az ember nézi a madarat, de a madár is nézi a világot. A lapszám különféle lehetséges viszonyulásokat mutat be, amelyek összekötik őket: személyes történetektől szakemberek helyzetértékeléséig, a madarak kedvéért életmódot változtató Tandori Dezső verebeitől kezdve a madaraktól való szorongást filmre álmodó Hitchcock és követői filmes világáig. Szolláth-Máté Hunor interjúiban Konyhás István, a Hortobágyi Madárpark igazgatóhelyettese, illetve ifj. Szabó József székelyudvarhelyi ornitológus beszélnek a Magyarországon és Romániában megfigyelhető madárpopuláció összetételéről, az aktuális madárkutatások irányairól. Bedecs László, Beretvás Gábor és Szabó R. Ádám irodalmi és filmes madarakról írnak, és gazdag összeállításban (Mészáros Márton, Szabó Marcell, Tinkó Máté írásaiban) foglalkozik a lapszám Áprily Lajos madaras verseinek kortárs költészeti párhuzamaival Tandori Dezső, Oravecz Imre, Kovács András Ferenc szövegeiben. A tanulmány- és kritikarovat szerzői között szerepel Gömöri György, Cs. Gyimesi Éva, Gaal György, Oplatka András, a rovatokban többek között a szürrealista festészetről, Reiter Róbert verseiről, Romsics Ignác történészi szintéziséről, Schuller Rudolf könyvszereplővé válásáról, a Kolozsváron élő Doru Pop, illetve fiatal vajdasági szerzők köteteiről olvashatunk. Irodalmi szövegeket Géczi János, Sánta Miriám, Serestély Zalán, Tamás Kincső, Vörös István jegyeznek.