Legyünk ott, amikor és ahol kell!

Evangélikus egyházmegyei közgyűlés Marosvásárhelyen

A Kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Egyházmegye a marosvásárhelyi evangélikus templomban tartotta idei közgyűlését, amely ünnepi istentisztelettel vette kezdetét. A liturgiai szolgálatot Fehér Attila esperes és Tóth Zoltán Csaba alesperes végezte, igét hirdetett Papp Noémi Melinda lelkész. Az egyházmegyéből összesereglett gyülekezetet Adorjáni Dezső Zoltán püspök, Kelemen Hunor szövetségi elnök, Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere köszöntötte. A közgyűlésen megválasztották az egyházmegye zsinati jelöltjeit.

Az istentiszteleten hálát adtak a 15 évvel ezelőtt átadott és felszentelt gyülekezeti központért, a Luther Házért, mely teret biztosít a marosvásárhelyi egyházközség gyülekezeti és közösségi tevékenységeinek. A közgyűlésen Fehér Attila esperes és Magos György egyházmegyei felügyelő beszámolója hangzott el.

Öt mozzanat az irgalmasság „útján” 

Az evangélikus egyházban diakóniai évnek nyilvánították az idei esztendőt, Papp Noémi Melinda igehirdetésének témája találóan az irgalmas samaritánus története volt (Luk. 10, 25-37). – Nagyon nehéz ma arra biztatni az embereket, hogy irgalmasak legyenek. Mert felteszik a kérdést: megéri ma irgalmasnak lenni? Ugyanis sokszor azt tapasztalják, hogy nem éri meg. Az irgalmassággal vissza lehet élni, és nagyon sokan vissza is élnek. S ezen túlmenően óriási fáradsággal is jár, sok energia kell ahhoz, hogy az irgalmasságot gyakorolják. Az irgalomgyakorláshoz lelkileg egyre gyengébbek vagyunk. A bibliai példa útmutatóként kellene szolgáljon valamennyi keresztény embernek, az irgalmasságnak azt az öt mozzanatát kellene szem előtt tartani, amit a samaritánus „végigjárt” a Jeruzsálem és Jerikó közötti úton. Megállt a rablótámadás áldozatául esett, félholtra vert ember mellett, lehajolt, olajat és bort töltött a sebeire, bekötözte, gondját viselte a betegnek, elvitte a fogadóba, megbízta a fogadóst, hogy ápolja, pénzt adott hozzá, majd az esetleges további költségeket is vállalta. Végül eltűnt. Nem az volt a célja, hogy magára terelje a figyelmet, és érdemeket szerezzen magának.

Fehér Attila esperes a 15 éves gyülekezeti központ fontosságát emelte ki, ahol gyermek-, nőszövetségi, diakóniai tevékenység folyik, sőt egyetemisták számára bentlakás is működik itt. A prédikációra reflektálva elmondta: – A diakónia fontos szolgálata az evangélikus egyháznak, a segítségnyújtás Isten által ránk bízott feladat és kötelesség. Amikor a rászorulókon segítünk, Istentől kapott küldetésünket teljesítjük. A diakóniai szolgálat nemcsak a fizikai szükségleteket elégíti ki, hanem az emberi méltóságot is visszaadja, példát mutat az önzetlen szeretet gyakorlásában. Az irgalmasság öt mozzanatára napi szinten kellene emlékeztessük magunkat – fogalmazott az esperes. 

Fontos nekünk, hogyan szerepel a magyarság a választásokon

Adorjáni Dezső Zoltán püspök elmondta, hogy idén három egyházmegyei közgyűlésre kerül sor, a marosvásárhelyi után következik a brassói, majd a nagylaki közgyűlés, ahol megválasztják a zsinati képviselőket.

– Felfokozott választási évben vagyunk. Intenzíven éljük a demokrácia által nyújtott jogunkat és szabadságunkat, mert egyházban, közéletben, nagyvilágban, Európában választunk. Mi, erdélyi magyarok komolyan kell vegyük a kötelességünket és a véleménynyilvánítási lehetőségünket. A politikai kampány hangulata mindenre és mindenkire rátelepedik. A belső egyházi választásokra ez az attitűd nem jellemző. A politikában más a tét, hiszen a hatalomról szól minden. A kérdés, hogy milyen lesz a választókedv, hogy mennyire lehet motiválni az embereket, hogy egy adott szónak higgyenek. Nem mellékes, sőt fontos nekünk, hogyan szerepel ezeken a választásokon magyar közösségünk. Marosvásárhelyen az 1990-es fekete március tragédiája nyomot hagyott az emberekben, rengeteg negatív hozadéka volt a város életében, de kohéziót, szolidaritást aktivizált. A kihívások ma egészen másak. Jó lesz továbbra is komolyan venni önmagunkat, gyermekeinket és intézményeinket. Legyünk ott, amikor és ahol kell, igyekezzünk legyőzni a közönyt! – fogalmazott Adorjáni Dezső Zoltán püspök, aki hozzátette, hogy az egyházmegyei közgyűléseket mindig más-más városban szervezik, azért, hogy az ottani lelkésszel, gyülekezettel, presbitériummal találkozzanak, akik a közösséget képviselik, és együtt ünnepeljenek. Marosvásárhelyen 14 gyülekezet küldöttsége vett részt. A zsinat hatévente választja a tagságát, minden egyházmegyéből 8 világi és 8 lelkészi tagot. 

Marosvásárhely az irányváltást megtette, ezt folytatni kell!

Kelemen Hunor szövetségi elnök arról beszélt, hogy közösségünket a nyelv, kultúra és hagyomány köti össze, s ezért a közösségért a szövetségnek felelősséget kell vállalnia, ahogyan 34 éve teszi. – Felelősek vagyunk egymásért, a magyar érdek vezérel bennünket 2024-ben is. Marosvásárhely az irányváltást megtette, ezt folytatni kell – fogalmazott a szövetségi elnök. 

Soós Zoltán polgármester elmondta, hogy Marosvásárhely sokat köszönhet történelmi egyházainknak. Ezért az egyházaknak nyújtott támogatásokat megduplázta a város. Ez nemcsak egy gesztus, hanem elismerés. 

De ez eltörpül amellett, amit az egyházak az évszázadok során nyújtottak a közösségnek. Szeretné, ha a város és az egyház közötti együttműködés megmaradna – mondotta. 

A tulajdonképpeni közgyűlést megelőzően dr. Rád András László református lelkipásztor Együtt az életért! – a morzsák szolgálatáról tartott előadást, Gyombolai Péter Vince, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja honosítási, anyakönyvi és útlevélügyekben tartott tájékoztatót. 

A közgyűlésen elhangzott Fehér Attila esperes és Magos György egyházmegyei felügyelő beszámolója, ismertették a pénzügyi jelentéseket, az egyházmegye gazdasági tevékenységét.