Láz, lázgörcs – a kisgyerekes anyukák réme

Már maga a láz is, de főként a lázgörcs a kisgyerekes anyukák réme, valóságos lázfóbia alakult ki a szülők körében, a tapasztalat pedig azt mutatja, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ilyen esetben mi a teendő, illetve  kétségbeesésükben képtelenek felmérni, valóban annyira súlyos-e a helyzet, ahogyan azt gondolják – mutatott rá hétfőn délután dr. Hadadi Hajnal Tímea gyerekgyógyász a Védem Egyesület által szervezett rendkívül tanulságos előadáson. 

 

 

A marosvásárhelyi édesanyákat tömörítő Védem Egyesület újabb előadás-sorozatot indított el, amelynek keretében gyerekgyógyász szakorvosokat hívnak meg, akik különböző témakörökben hasznos gyakorlati tanácsokkal látják el a fiatal anyukákat. 

Első meghívottjuk dr. Hadadi Hajnal Tímea, a marosvásárhelyi rohammentő-szolgálat gyermeksürgősségi osztályának a szakorvosa, aki Láz, lázcsillapítás, lázgörcs gyerekkorban címmel tartott előadást a marosvásárhelyi Bernády Házban. 

Nem kell minden lázas betegségre rögtön antibiotikumot adni

– hívta fel a teremben ülő édesanyák figyelmét a doktornő. – A láz önmagában nem betegség, hanem jel, a gyerekkori betegségek leggyakoribb tünete. Fontos megkülönböztetni az akut és az elhúzódó lázas állapotot. Az akut általában pár napig tart, majd elmúlik. De meg kell keresni az okát, mivel jelezhet egy fülgyulladást, vizeletfertőzést, légúti virózist, vagy tüdőgyulladást, hasmenést. Az elhúzódó lázas állapot két-három hétig, vagy ennél tovább tart, és sok esetben a lázon kívül más tünet nem is jelentkezik, viszont fontos egy átfogó, teljes kivizsgálás, mivel előfordul, hogy a láz jelezte fertőzés nyomán komolyabb betegségeket fedeznek fel, mint például a tbc vagy cukorbetegség – figyelmeztetett a doktornő. 

A mérés pontosságát számos tényező befolyásolja

A szakember arra is kitért, hogy miként kell helyesen mérni a gyerek lázát annak érdekében, hogy pontos értéket kapjunk. A régi ajánlások szerint egyéveskor alatt a végbélben ajánlott mérni, egy éves kor után pedig a hónaljban, viszont a legfrissebb, 2013-as ajánlások minden esetben a hónaljt nevezik meg. A lázmérők széles választéka kapcsán a doktornő úgy vélekedett, tökéletes lázmérő nincsen, és nem igaz, hogy a drága darabok pontosabb értékeket adnak. A hagyományos, higanyos lázmérő előnye, hogy pontosan mér, viszont ha véletlenül eltörik, fennáll a higanymérgezés veszélye. A digitális, hajlítható végű is elég megbízható, ami a pontosságot illeti, ellenben amikor az elem kezd lemerülni, már veszít a pontosságából. A digitális kijelzőjű cumi nem minden esetben válik be, hiszen vannak gyerekek, akik eleve elutasítják a cumit, nehéz rávenni őket, hogy két percig a szájukban tartsák – sorolta az egyes lázmérők előnyeit és hátrányait a doktornő. Arra is rávilágított, hogy a mérés pontosságát számos tényező befolyásolja. Például a hónalj esetében az izzadt bőr, vagy ha a higanyos lázmérőt nem tartjuk elég ideig – legalább 5 percig – a hónalj alatt. Amennyiben a végbélbe helyezés módszerét választjuk, csecsemőknél egy centiméterig ajánlott bevezetni a lázmérőt a végbélbe, nagyobb gyerekeknél már 1,5-2,5 cm-ig is felhelyezhető. Ez esetben számolni kell azzal, hogy ha érintkezik a széklettel, ennek a melegsége hatására szintén téves értéket mutathat. Emellett fontos odafigyelni arra, hogy a végbélben eleve a reálisnál 0,5 fokkal magasabb értéket kapunk. 

Minél több folyadékot

Dr. Hadadi Hajnal Tímea szerint a gyerekek életkori sajátosságait sem kell figyelmen kívül hagyni a lázcsillapítás során. Az újszülöttek hőszabályozása fejletlen, nagyon könnyen kimelegednek, például ha túlságosan fel vannak öltöztetve, vagy túl meleg van a szobában. A folyadékháztartásuk is ingadozik, így könnyen kiszáradásos láz léphet fel. Ilyen esetben egyszerűbb a megoldás, hiszen folyadékbevitellel enyhíthetők a tünetek. A doktornő rámutatott, megoszlanak a vélemények annak kapcsán, hogy kell-e azonnal, már az első tünetek megjelenésekor csökkenteni a lázat. Az egyik tábor azt állítja, igen, mert a láz izomfájdalommal és egyéb komplikációkkal jár, és fölösleges kitenni ezeknek a gyereket. Ezzel szemben az azonnali lázcsillapítás ellen állást foglalók arra hivatkoznak, hogy a szervezetnek megvannak a maga természetes mechanizmusai, amelyekkel küzd a láz ellen, és hagyni kell, hogy tegye a dolgát, hiszen a gyógyszerek mérgezik a szervezetet, tönkreteszik a májat. A szakorvos véleménye viszont az, hogy minden esetben az arany középutat kell megkeresni. 

– 38 fok alatt még nem beszélünk lázról, csupán hőemelkedésről, a szervezet csak jelez, tehát nem kell azonnal antibiotikumot adni, hanem ajánlatos türelemmel várni, ha a gyerek általános állapota egyébként jó, játszik tovább. Ha megy fölfele, akkor kell lépni. A szülők ilyenkor hajlamosak emelni a hőmérsékleti értékeket a lakásban, betakarni és jól felöltöztetni a gyereket, valósággal dunsztba helyezik. De nem ez a teendő, ehelyett inkább szellőztessünk a lakásban, ne erőltessük az étkezést, és figyeljünk arra, hogy minél több folyadékot vigyünk be a szervezetébe. Láz esetén 37 fok felett minden egyes fok 10 százalékkal növeli a folyadékszükségletet. Tehát ha 39 fokra emelkedik a láz, a gyerek szervezetének 20 százalékkal több folyadékra van szüksége – hangsúlyozta a doktornő, aki a kiszáradás néhány tünetét is felsorolta. Például figyelmeztető jel, ha sír a gyerek, de nincs könnye, száraz a bőre, hidegek a végtagjai, aluszékony és kevesebb a vizelete. 

A megengedett napi gyógyszer-adagot ne haladjuk meg

Az otthoni lázcsillapításnak két módszere van: az egyik a gyógyszeres, és itt figyelembe kell venni a gyerek életkorát, amikor a kúp, szirup vagy tabletta között kell döntenünk, például egyes szakkönyvek szerint ötéves kor alatt nem ajánlott tablettát adni. A gyógyszerek esetében arra kell odafigyelni, hogy a megengedett napi dózist ne haladjuk meg, és ne kombináljuk a különféle készítményeket, csupán felváltva, 4-6 óránként adjuk ezeket, 10-15 mg-nak megfelelő adagot minden testtömeg-kilogrammra.

A gyógyszeresen kívül sok szülő a fizikális lázcsillapítással próbálkozik, azaz a hűtőfürdőzéssel, vagy a teljes test borogatásával. Ez önmagában azonban nem elegendő, gyógyszeres kezeléssel kell kombinálni. Fontos kiemelni, hogy a lázcsillapítás során ne arra törekedjünk, hogy a gyermek láza teljesen lemenjen, hiszen a nagy hőmérséklet-változás is ugyanúgy megviseli a szervezetet, ez esetben a fokozatosságon van a hangsúly. A hűtőfürdő esetében például, ha a gyereknek 40 fokos láza van, ugyanilyen hőmérsékletű vizet készítsen az édesanya, és fokozatosan hűtse azt. 

A nagyanyáinktól tanult házi módszerek kerülendők

Dr. Hadadi Hajnal Tímea néhány furcsa, nagyanyáinktól hallott módszerre is kitért, amelyet sajnos manapság is sok szülő előszeretettel alkalmaz lázcsillapításra, annak ellenére, hogy nemcsak hatástalan, de ártalmas is lehet a gyerekre nézve. Ilyen az ecetes borogatás, amely hígítatlan formában felmarja a bőrt, és égési sérüléseket okoz. Ugyanilyen veszélyes a pálinkás borogatás, hiszen a bőr teljes felületén felszívódó alkohol miatt a jó szándékú kezelés alkoholmérgezéssel végződhet. Hasonlóképpen nem vezet eredményre a mákfőzet, a hideg tej itatása a gyerekkel, a reszelt krumplis zokni, a test mustárral való bekenése, sem pedig a káposztaleveles borogatás. A jeges fürdő pedig határozottan ellenjavallt – fogalmazott a szakember. 

Ha az orvos azt mondja, szükséges a beutalás, annak nyomós oka van

– jelentette ki a doktornő, aki összefoglalta, mire lehet számítani, amikor a lázas gyerek felkerül a sürgősségire. Mint mondta, a legtöbb szülő retteg attól, hogy beutalják a gyerekét, viszont ha ez megtörténik, azt jelenti: a szakemberek a vizsgálatok eredményeit látva, nem merik orvosi felügyelet nélkül hagyni a babát. Ennek ellenére sajnos akadnak szülők, akik ellenállnak, és saját felelősségükre hazaviszik a gyereket, ami ilyen körülmények között felelőtlenségnek számít. A doktornő elmesélte, két esettel találkozott, amikor be akarta fektetni a gyereket, de az anya nem egyezett bele. Mivel erőszakkal nem tarthatta bent, az anya aláírta, hogy saját felelősségére hazaviszi, és hiába jött vissza vele másnap, a gyerek állapota annyira súlyosbodott, hogy intenzív terápiára került és harmadnap elhunyt. 

Az első lázgörcs után forduljunk orvoshoz

Az előadás során szó esett a lázgörcsről is, amelynek a pontos oka mindmáig ismeretlen. Bizonyos genetikai összefüggésekre világítottak rá a kutatások, azaz ha valamelyik szülőnél előfordult gyerekkorában, nagyobb a valószínűsége, hogy a gyereknél is előáll. A statisztikák szerint a hat hónap és öt év közötti gyerekek 3-4 százalékánál legalább egyszer fellép a lázgörcs, öt év felett viszont már nem jellemző. A kisgyerekes anyukák rémét, a lázgörcsöt a láz hirtelen emelkedése váltja ki, és a következő tünetekről lehet felismerni: megmerevedik a test, a végtagok ritmusosan rángatózni kezdenek, az arc sápadttá válik, elkékül, az arcizmok megfeszülnek, a gyerek hörögni kezd és fixen egy pontba néz, általában fel vagy oldalra. A doktornő szerint az esetek 75-80 százalékában egyszerű lázgörcsről van szó, amely átlagban 1-3 percig tart, és nem okoz neurológiai károsodást. Ha a roham időtartama a 15 percet meghaladja, már az összetett változatról beszélünk. Minden esetben az első lázgörcsnél orvoshoz kell fordulni, mivel részletes kivizsgálás indokolt. 

Az ilyen helyzetek természetesen sokkolják a szülőt, viszont dr. Hadadi Hajnal Tímea azt ajánlja, amikor először jelentkezik a roham, lehetőleg ne essen pánikba. Arra koncentráljon, hogy fordítsa oldalra a gyermeket és a légutait tartsa szabadon. Semmiképpen nem szabad hanyatt fektetni, a rángatózó végtagokat pedig nem szabad leszorítani. Arra is oda kell figyelni, hogy lázgörcs alatt ne tegyünk semmit a szájába, még vizet sem, ilyen esetben kizárólag kúppal csillapítsuk a lázat. Az is tévhit, hogy ki kell húzni a gyerek nyelvét, mert lenyeli – sorolta a teendőket a doktornő, hozzátéve, hogy ezek a lépések epilepsziás roham esetén is érvényesek.