Látvány- és ízkavalkád a GastroPanon

Bár a rendezvény elsősorban szakmabelieknek szólt, ugyanis a standok nagy részénél sütő-, cukrász-, fagylalt-, csokoládé-, kávé-, illetve a vendéglátóipar számára kifejlesztett gépek, felszerelések, alapanyagok voltak kiállítva, a közszemlére tett tortaköltemények, csokiszobrok, különleges kenyerek, hidegtálak, a kóstolásra szánt ínyencségek idén is látogatók ezreit vonzották a hét végén Marosvásárhelyen zajlott GastroPan-kiállításra, amelyen huszonöt országból több mint százötven kiállító vett részt. 

A székelyudvarhelyi Boro-Info, a Brutarul-Cofetarul és a Gastromedia országos piacvezető szakmai magazinok által szervezett rendezvény idén is nagy sikernek örvendett. A nem szakmabeli látogatók érdeklődését elsősorban a kiállított ínyencségek, illetve a helyszínen lenyűgöző kézügyességgel elkészített különlegességek keltették fel. Sokan időztek el a magyarországi Kovács János mestercukrász asztalánál, aki mintha gyurmával dolgozna, úgy készítette el a formátlan, nyújtható cukormasszából a tökéletes pontossággal kidolgozott virágokat. 

A fagylaltkedvelők paradicsomának bizonyult egy brassói cég standja, ahol a konyakos fagyitól a fekete vaníliás változatig számos különlegességet meg lehetett kóstolni. 

 

Menyasszonynak piskóta, vőlegénynek grillázs

Lenyűgöző látvány- és ízvilág fogadta a látogatókat a Rimóczi-standnál: különféle ízesítésű, aszalt gyümölcsös grillázslapok, csilipehellyel megbolondított grillázskolbász, levendulás, pálinkás csokoládészalámi, csokilaptop, csoki-cd, gumicukor pizza, csokipisztoly, -rúzs vagy szerelmi lakat parányi kulccsal – mindez Rimóczi László, a Magyar Grillázsszövetség elnökének a fantáziáját dicséri. A lajosmizsei mester lapunknak elmondta, grillázsmanufaktúrát üzemeltetnek, illetve csokoládétermékekkel is foglalkoznak, és az a cél, hogy különlegességszámba menő cikkeket állítsanak elő, olyanokat, amelyek a multiknál nem találhatók meg. 

A mester elárulta, a grillázstortának Magyarországon hagyománya van, ez a vőlegény tortája, a piskótából készült a menyasszonyi torta. Mátyás király esküvői asztalán ez volt a hetedik fogás, az ő korából ered a hagyomány, ami szerint ahány darabba töri az ifjú pár éjfélkor a grillázstortát, annyi boldog esztendőt fognak együtt tölteni.

 

Jók között a legjobbak

Akárcsak az előző években, az idén is díjazták az év legjobb termékeit. A 2018. Év Tortája a Taste of the Garden nevű csokitorta lett, amelyet Selaru Elena Doiniţa készített.

Mogyorós, olajbogyós, korpás kekszlapból készült, keserűcsokoládé-krémmel, házi tehéntúróval, sárgarépazselével, kakukkfüves, almás, mákos tortalappal, paradicsommousse-szal, mézzel, fehér csokoládéval, csokis-mézes bevonattal. A tortát tehéntúrókorongra fektetett, kandírozott paradicsom és olíva-crumble díszítette.

A világszinten elismert szakmai zsűri a legszebb, cukorpasztából készült művészeti alkotásnak járó díjat a konstancai Velniceriu Ionela cukrásznak ítélte oda. A díszmunkát a román paparuda népszokás ihlette.

A csokoládéból készült művészi alkotások témája idén a hagyományok volt. A legszebb díszmunkát a falusi, népviseletbe öltözött, dolgozó nő ihlette, a szucsávai Nistor Cristina cukrász készítette.

A legtehetségesebb romániai pékek neveztek be a pék kategória négy versenyszámába, különleges kenyerekkel és péksüteményekkel. A legjobb ipari technológiával készült kenyér a Voica Silvia Florentina által készített kovászos, lenmagos, napraforgómagos és szójababos lett. A második díjat Gál Rozália nyerte el a szentmártoni Bocskor Pékségtől. 

A legjobb kézműves kenyér a kovászos és krumplis lett, amelyet Gheambazu Florin Nicolae készített. Ebben a kategóriában a Bocskor Pékséget képviselő Bocskor István kenyere harmadik helyezést ért el. A versenyző pékek a péksütemény kategóriában is megmutathatták szaktudásukat, olyan péksüteményekkel nevezhettek be, amelyek az egészséges életmód jegyében készültek.

A legfinomabb péksütemény egy bukaresti pékség szakembere, Oprea Alexandru által készített avokádós lepény lett, amely kókuszpelyhet, mandulalisztet, kókuszolajat, juharszirupot, avokádót és kakaót tartalmaz. A második legjobb péksütemény Bocskor István szaktudását dicséri. 

 

Ünnepi hidegtálak és hagyományos ételek

Szombaton az ország legtehetségesebb szakácsai csillogtatták meg tehetségüket a gasztronómiai versenyeken. Díjazták a legesztétikusabb és legelegánsabb hidegtálakat, a hagyományos román nemzeti ételeket és desszerteket, amelyeket egyénileg, illetve csapatban készítettek el, továbbá a legkülönlegesebb, zöldségből és gyümölcsből faragott művészi alkotást is.

Az egyéni versenyszámban két nyertes született: Cozma Bogdan Cosmin, a Crăiasa Munţilor szakácsa és Ciutacu Gheorghe. 

A szakácscsapatok által összeállított hidegtálaknál a Pritax Invest Srl – Golden Tulip Nagyszeben csapata lett a győztes. 

A legízletesebb hagyományos román ételnek a marhapacal puliszkával és bébirépával, céklával, savanyított gyöngyhagymával és tormakrémmel bizonyult.

A legfinomabb és legszebb tányérdesszert pedig a fehércsokoládé-mousse kakaózselével és édes málélappal, mojitozselével és karamellszósszal.

 

Teret hódít a digitalizáció

A pékiparban várható trendek kapcsán Ilonka Boldizsár, a Világ Pék- és Cukrászszövetség nagykövete lapunk érdeklődésére kifejtette, a Világ Pékszövetség a fogyasztók bevonásával felmérést készített arra vonatkozóan, hogy milyen tendenciákra kell számítani az elkövetkező időszakban, és a pékeknek milyen irányt kell követniük. – Az egyik legfontosabb kérdéskör a termék ízhatása. Régebb az volt a tendencia, hogy a fogyasztó számára az elsődleges szempont az ár, majd a minőség következik. Most első helyre került a frissesség és az ízhatások, tehát az az elv érvényesül, hogy az illatmarketing vonzza a vásárlót. Egy másik fontos kérdés a munkaerő-probléma, ami Európa-szerte gondot jelent, ezért a digitalizációnak és az automatizációnak nagyon fontos szerepe lesz az elkövetkező időszakban, ebbe az irányba kell fejleszteniük a szakmabelieknek. 

A kutatások szerint az egyik legaktívabbak ezen a téren a romániai vállalkozók, fokozott hajlandóságot mutattak a fejlesztésekre, a digitalizációra, az új módszerek átvételére. A termelésben a digitalizáció hozzájárul ahhoz, hogy jobb minőségű termékeket állítsanak elő, illetve költségcsökkentéseket is eredményezhet. 

Lehetővé teszi, hogy például egy központi helyről elindítsák a kelesztőt úgy, hogy a péknek be sem kell menni, a dagasztásnál pedig a számítógép pontosan kiszámolja, miből mekkora mennyiség szükséges. A pékre tehát gyakorlatilag csak az ellenőrzés hárul, és mindez nem megy a minőség rovására – mutatott rá a szakember. 

Mint mondta, az egyszerű érési folyamatokkal befolyásolható az ízhatás, minél tovább érik a kovász, annál finomabb terméket tud előállítani a pék, anélkül, hogy adalékanyagokhoz kellene nyúlnia. A szakmabeliek közül sokan már 36-48 órás érésű kovásszal dolgoznak.

– Ahogy az emberek egyre jobban élnek, mindinkább érzékelhető, hogy az egészséges életmódhoz köthető termékeket fogják fogyasztani, például a rozskenyeret. Az utóbbi 7-8 évben a rozskenyér gyártása egyre emelkedett. Bizonyos mértékű kenyérfogyasztás-csökkenés észlelhető, a péksütemények, különböző töltelékes termékek forgalma viszont emelkedett – fejtette ki Ilonka Boldizsár.