Lakótelepi cicagondok

Ember és állat harmóniája

Egyre többen szeretjük és etetjük a lakótelepekre beszállított vagy ott született cicákat. Az állatok etetése mellett azonban az igazi gondoskodás sokoldalúbb kellene legyen, oltásoktól, féregtelenítéstől kezdve az élősködők elleni védekezésig, betegség esetén a kezelésükig, hogy ne terjesszék a kórt. Mindezt azonban rendkívül kevesen vállalják fel, így marad az ivartalanítás vagy sterilizálás, ami állandó vita forrása. Pedig a macskák ivartalanítását vagy sterilizálását nem jogaiknak megcsorbításaként kellene értelmezni, ugyanis az állatvédelem szerves részét képezi. 

Egyik-másik állatvédő egyesület időnként ingyenes sterilizálási akciót szervez, de érdekes módon a vártnál kevesebben élnek a lehetőséggel. A cicák túlszaporodását legtöbben bosszantónak, mások sajnálatosnak tartják, de vannak olyanok is, akik a sterilizálás ellen tiltakoznak, mondván, hogy az kegyetlen beavatkozás a természet rendjébe.

Mindez sok esetben konfliktus forrása a cicabarátok és azok között, akik nem szeretik, ha parkoló autójukon sütkérezik a kis doromboló, ezért nem hátrálnak meg attól sem, hogy dobozokban mérget helyezzenek az épületek mellé. 

A cicabarátok számára aligha lehet aranyosabb látvány a bolyhos kiscicáknál, de sajnos nem minden gazdátlanul született cicababa talál magának otthont. Azok, akik közelebbről is követik a lakótelepi árvák életét, megfigyelhetik, hogy miután a gazdátlan macskák egymással vagy más kijáró macskákkal párosodnak, a kölykök élete többnyire szenvedésből áll, és számtalan veszélynek vannak kitéve. Azzal, ha sikerül ivartalanítani vagy sterilizálni egy macskát, az állat felesleges szenvedéseit lehet megelőzni.

A szakemberek szerint az ivartalanításnak rengeteg előnye van. A kasztrált macskák kevésbé agresszívek, megbízhatóbbak, és kisebb területre van szükségük, ezáltal a kijárós macskáknál csökkenhet a balesetek és verekedések esélye. A nőstény macskák nem tüzelnek többet, a kandúrok pedig felhagynak a kellemetlen jelöléssel. A kasztrált macskák élettartama átlagban magasabb, mint a nem ivartalanított társaiké, nyugodtabbak és kiegyensúlyozottabbak; az eljárással megakadályozható a túlszaporodás. 

A macskák már az első életévükben ivaréretté válnak. Egyes fajtatiszta macskáknál ez kicsivel tovább tart. Egy nőstény macska évente átlagosan kétszer ellik, egy alkalommal 2–6 kölyök jöhet világra. Így tehát egy macska 10 éven belül kb. 80 kiscicát szül, amelyek hasonló ütemben szaporodhatnak, azoknak a kölykei ugyancsak, és így 10 év elteltével több százezer kismacska láthat napvilágot. A nem kívánt kiscicákat sokszor az utcára teszik, megölik vagy a legjobb esetben gazdára találnak. 

Mind az ivartalanítás, mind a sterilizálás során terméketlenné teszik az állatot annak érdekében, hogy megakadályozzák a nem kívánt szaporulatot. A nőstény macska ivartalanítása során a hormontermelő szerveket távolítják el, kandúroknál a heréket, nőstényeknél pedig a petefészket. Ez egy olyan rutinműtét, amelyet a legtöbb orvosnál el lehet végeztetni.

A sterilizálás is megbízható módja a terméketlenné tételnek, ez esetben az ondóvezetéket, illetve nőstény esetében a petevezetéket kötik el. A megtermékenyülés esélytelenné válik, de semmi más nem változik, a hormontermelés és szaporodási ösztön változatlan marad. A szaporulat elkerülését tekintve mindkét módszer egyaránt megbízható. Az ivartalanításnak azonban nagyobb hatása van az állatra, tehát a gazdikra is. Mivel a beavatkozás befolyásolja a hormontermelést, az állatoknál megszűnik a szaporodási ösztön, ami ahhoz vezet, hogy nyugodtabbak és kevésbé agresszívek. Gyakorlott macskatartók, állatvédő egyesületek és állatorvosok az ivartalanítást részesítik előnyben, mert az a nem kívánt viselkedés leállításával teljesebb megoldást jelenthet. A műtéthez megfelelő időpont több tényezőtől függ, például az egyéni fejlettségtől vagy a fajtától. Egyébiránt ajánlott a macskákat a nemi érés előtt (6–8 hónap) megműttetni, de gyakori a korai macskaivartalanítás is, ami 8–14 hetes korban már elvégezhető. Egyes macskák az ivartalanítást követően lustábbak lesznek, és az elhízás veszélye is fennáll, ezért nem árt csökkenteni az eledel mennyiségét, hogy az állat tartani tudja műtét előtti testsúlyát.