A labdarúgó-Eb politikai bojkottja is szóba került
Egyre több európai politikus ad hangot nemtetszésének annak kapcsán, ahogyan az ukrán hatóságok a korábbi kormányfővel, a tavaly hét év börtönbüntetésre ítélt Julija Timosenkóval bánnak.
Egyre több európai politikus ad hangot nemtetszésének annak kapcsán, ahogyan az ukrán hatóságok a korábbi kormányfővel, a tavaly hét év börtönbüntetésre ítélt Julija Timosenkóval bánnak. Az emberi jogok durva megsértésének fölemlegetése mellett az utóbbi napokban szóba került az öt hét múlva kezdődő labdarúgó-Európa-bajnokság ukrajnai mérkőzéseinek a bojkottja is.
A német kancellár sajtóértesülés szerint komolyan fontolgatja, hogy minisztereivel együtt távol marad a rendezvénytől, ha az ukrán hatóságok az Eb kezdetéig nem bocsátják szabadon a bebörtönzött korábbi miniszterelnököt. Az amúgy futballrajongó hírében álló Angela Merkel állítólag erre vonatkozó utasítást adott kormánya minisztereinek.
Egyes megfigyelők szerint a politikai bojkott élénk nemzetközi visszhangra találna, és megtenné a hatását Kijevben is. Amennyiben a német kormány csakugyan rászánná magát erre a lépésre, az követőkre találna Nyugaton. Az pedig arculcsapást jelentene az ukrán kormánynak. Kijev arra számít, hogy tökéletes showműsorral és profi rendezéssel kápráztathatja el a világot, s az Eb során vezető politikusai, élükön Viktor Janukovics elnökkel, magas rangú külföldi vendégekkel parolázhatnak a kamerák előtt.
Kijev a bojkottra hívó hangokban „a hidegháború szellemét” látja feléledni, és arról beszél, hogy a Nyugat megpróbálja túszul ejteni a sportot. Érdekes módon azonban Moszkvából is ellenszél fúj Kijev irányában. Dmitrij Medvegyev (még) orosz elnök „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte azt, ahogyan az ukrán hatóságok Timosenkóval bánnak. Moszkva már az egykori miniszterelnök tavalyi perét is provokációnak minősítette. Az Eb bojkottja azonban föl sem merül az orosz kormányban: nagyon is jól emlékeznek még Moszkvában az 1980. évi olimpia nyugati bojkottjára.
A Timosenko elleni vádakat Moszkvában Oroszország elleni támadásként értékelik – miközben változatlanul próbálkoznak az Ukrajnán át haladó csővezeték tulajdonjogának megszerzésével. Az orosz igényeket eddig az oroszbarátként elkönyvelt Janukovics elnök is rendre visszaverte.
A moszkvai követelések hagyományosan bizalmatlanságot és visszautasítást váltanak ki Kijevben. Ha azonban az ukrán kormány megmakacsolja magát, és nem engedi szabadon Timosenkót, az könnyen az ország elszigetelődéséhez vezethet – ez pedig végső soron Moszkva kezére játszhat.
