Külterületen is kilőhetők a medvék

Ez sem oldja meg az ügyet

December 15-én, szerdán sürgősségi rendeletben hagyta jóvá a kormány azt, hogy a veszélyes medvék külterületen ártalmatlaníthatók legyenek. Mint ismeretes, az RMDSZ kezdeményezésére a környezetvédelmi minisztérium kidolgozott egy olyan jogszabályt, amely előírja, miként kell beavatkozni medvetámadás esetén. A korábban elfogadott jogszabály azonban nem vonatkozott a kültelkekre, ezért módosítani kellett az előírást. Míg a kezdeményezők azt állítják, hogy ezáltal hatékonyabban oldják meg a „medveügyet”, a civil szakértők véleménye az, hogy ennek a célja tulajdonképpen a medvevadászat „szentesítése”, és az intézkedéssel nem fog csökkenni a medvelátogatások száma. 

A hivatalos állásfoglalás 

Az RMDSZ által kiadott közleményben hangsúlyozzák, hogy a szövetség volt az első politikai alakulat, amely felvállalta és hangosan kimondta, hogy a medvepopuláció több éve tartó, nem megfelelő menedzsmentjének eredményeként a túlszaporodott faj veszélyt jelent az emberi életre és a javakra, és azonnali törvényes közbelépésre van szükség. Éppen ezért nyáron Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter javaslatára egy olyan sürgősségi kormányrendeletet fogadott el a kormány, amely lehetővé tette az azonnali közbelépést a település határain belül medvetámadás esetén. A parlamenti eljárásban az RMDSZ frakciója javaslatára úgy módosult a törvény, hogy az a település határain kívülre is érvényes legyen. Az RMDSZ álláspontját Könczei Csaba és Kolcsár Károly képviselők ismertették a képviselőház plénumában.

Könczei Csaba, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője beszédében kiemelte: „rendkívüli időszakban rendkívüli intézkedésekre van szükség. A ma elfogadott törvény értelmében emberi életeket mentünk, azonban hosszú távon azoknak a projekteknek a befejezésére van szükség, amelyeket Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter elindított, és amelyek alapján felmérik a Romániában élő medveállományt. Csak így lehet biztos alapokra helyezni a medvepopuláció menedzsmentjét.” Könczei Csaba rámutatott arra is, hogy míg 2016-ban 200 hívást tartottak számon a 112-es segélyhívó számon, addig 2020-ban 1800 hívásra ugrott ez a szám, továbbá idén az első 5 hónapban több mint ezren hívták a 112-es segélyhívó számot, hogy veszélyes medvét jelentsenek. A törvény vitáján Kolcsár Károly, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője elmondta: „meggyőződésem, hogy az emberi élet mindenekfelett van, éppen ezért dolgozta ki az RMDSZ frakciója azt a cikkelyt, amely lehetővé tette a település határain kívül is az azonnali közbelépést medvetámadás esetén.” 

A medvék imázsának lejáratása 

Domokos Csaba biológus, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület medvekutatással foglalkozó szakértője lapunknak elmondta, hogy első hallásra pozitív megoldásként hangzik ez az intézkedés, mivel az utóbbi időben az emberek egyre több rémhírt hallottak a medvetámadásokról. Elméletileg a jogszabály egy olyan lehetőséget teremtett, aminek alapján azonnal be lehet avatkozni medvetámadás esetén. A gyakorlatban azonban az intézkedés külterületen a legtöbb esetben megvalósíthatatlan. A szakértő véleménye, hogy mindaddig nem kellene intézkedni, ameddig nem tisztázzák, mi vezetett a medvetámadáshoz, és ez milyen körülmények között történt. 

– Tudunk konkrét eseteket, hogy Romániában bizonyos helyeken elterjedt az orvvadászat hurokkal. Volt, amikor a csapdába esett medvét el akarta pusztítani az ember, és a történetnek számára tragikus vége lett. Arról is vannak információink, hogy kereskedelmi céllal medvebocsokat emelnek ki a barlangokból. Annak ellenére, hogy ez szigorúan tilos, az elmúlt években 44 olyan medvebocs került hozzánk, amelyeket háztáji gazdaságokban tartottak. A Hargita megyei Kőrispatak közelében történt „elhíresült” halálos medvetámadás is azért történt, mert az áldozat megpróbálta kiszedni a barlangból a medvebocsokat, és az anyamedve megvédte kicsinyeit. Ezt a fajta ösztönös önvédelmet nem lehet medvetámadásnak nevezni – mondta Domokos Csaba. 

A szakértő szerint azáltal, hogy kilövik a veszélyesnek ítélt egyedet, az ügyet még nem oldják meg, mert a környéken felbukkanhat egy másik. Gyakorlatilag lehetetlen beazonosítani az állatot. A medve általában este merészkedik a lakott területek közelébe. Az esetek többségében a találkozáskor az ember egyedül van. Ha túléli, akkor érthető módon sokkos állapotba kerül, így képtelen utólag beazonosítani az állatot. Az a medve, ha elszalad a helyszínről, másnap már nagyon messze van, hiszen naponta képes akár száz kilométert is bejárni. A medve számára is stresszes helyzet áll elő, és így jó eséllyel elhagyja azt a környéket. Bulgáriában tudományos módszerekkel próbálták beazonosítani a támadó medvét. Ilyenkor ugyanis marad a helyszínen szőr, nyál, amelynek alapján az állattól DNS-mintát lehet venni. A kivizsgálások alapján kiderült, hogy utólag nem a támadó állatokat ejtették el – mondta Domokos Csaba, majd kérdésünkre arra is választ kerestünk, hogy tulajdonképpen – szakmailag is bizonyítottan – mi vezeti az állatot arra, hogy támadjon. 

A jogszabály részleges megoldást kínál 

– Vizsgálataink kiderítették, hogy az esetek nagy részében provokálták a medvét. Ha az incidens után több személyt kihallgatsz, akkor más-más történeteket mesélnek. Volt egy sajnálatos eset Szovátán, amikor a medve egy kaszáló fiatalembert támadott meg, aki aztán belehalt a sérüléseibe. Utólag kiderült, hogy azelőtt való nap az anyamedve bocsait kutyákkal kergették meg a Bekecsen. A felbőszült medve a kaszáló felé vette az útját, és ott találkozott a fiatalemberrel. Szolokmán is egy medve súlyos sérüléseket okozott egy gazdának, aki mozgást észlelt a kukoricásban, és mivel azt hitte, vaddisznó, le akarta szúrni a villával, viszont egy anyamedve volt, bocsokkal. A medvének nincs zsákmányszerző magatartása az emberrel szemben, nem ragadozó, hanem önvédelmi támadás történik. Erre a legjobb bizonyíték, hogy az esetek nagy többségében az emberek életben maradnak. Csak addig támad a medve, ameddig az ember a földre kerül, így megszűnik számára a vélt veszély, és odébbáll – magyarázta a szakértő. A medve a lakott területekre könnyű élelmiszerszerzésért megy be. Az állatot a gyomra, az ösztönei vezérlik. A hiperfágiás korszakában naponta 20.000 kalóriájú ételt kell megegyen ahhoz, hogy átvészelje a telet. Az ember által eldobott hulladék tele van zsírokkal, cukorral, vitaminokkal, amelynek megszerzése számára is veszélyekkel jár, de sokkal hatékonyabb, mint az erdőben barangolni. A jogszabály pillanatnyilag orvosolja a helyzetet, de nem kezeli a kiváltó okokat. Ha elszállítják a helyszínről, vagy kilövik az egyedet, akkor csak idő kérdése, hogy mikor tér vissza egy másik. 

Ezért kellene kiegészíteni a törvény által előírt eljárást további intézkedésekkel. Elsősorban a könnyű élelemszerzési módszer lehetőségét kell felszámolni. Fel kell gyorsítani a vadkárok kifizetését, hogy a medve ne váljon önbírálat áldozatává, hiszen sok helyen mérgezik a nagyvadakat. Több pénzt kellene juttatni a vadásztársaságoknak, hogy a kilövés okozta jövedelemkiesést kompenzálják, ugyanakkor többet fordítsanak a vadállatok, így a medve erdőbeli élelmezésére. 

Sajnos, mivel a vadászati tilalom van a medvére, a vadászok abban látják az újabb lehetőséget, hogy megpróbálják lejáratni a fajt a közvélemény előtt. Továbbá támogatni kell a gazdákat, hogy ahol lehet, jó minőségű villanypásztorokat vásároljanak és szereljenek fel. Ez egy ördögi kör, és senki nem kíváncsi a medvelátogatásokat kiváltó okok kezelésére, csupán jól hangzó, magas szinten hozott döntésekkel akarják megoldani a kérdést, ami az említett okok miatt eredménytelen – mondta Domokos Csaba biológus. 

Megkönnyített eljárás 

Tánczos Barna miniszter lapunknak bővebben kifejtette, hogy az intézkedés kiterjesztésével ezentúl medvetámadás esetén nemcsak a településeken belül, hanem a külterületen is megvédik az emberéletet. Az eljárást az a vadásztársaság végzi majd a szakmai személyzetével, amelynek szerződése van azzal a polgármesteri hivatallal, amelynek a külterületén történt az eset. A különbség csak annyi, hogy nem minden esetben kell jelen legyenek a csendőrök, ugyanis nekik kellett biztosítaniuk azt, hogy a lakott területen, a beavatkozás helyszínén egyetlen ember se kerüljön veszélybe az intervenció során. Az állatorvos jelenlétére is csak akkor van szükség, ha a medvét elaltatják, vagy eutanáziára kerül sor. 

Felmérik a medvepopulációt

Tekintettel arra, hogy 2016 óta a romániai medvepopuláció menedzsmentje igencsak hiányos, a túlszaporodott állatfaj kénytelen volt elhagyni az élővilágát, máshol keresve magának táplálékot és életteret. A túlszaporodott medvepopuláció eredményeként egyre gyakoribb a medve és az ember találkozása, amelynek kimenetele gyakran tragikus.

– Az elmúlt évben láthattuk, az országos média is kellő figyelemmel követte a medvetámadások okozta tragikus eseményeket. Nekünk, a minisztérium élén most egy sürgősségi megoldást kellett találnunk az emberi életek védelmére. Láthattuk, hogy mekkora veszélyt jelent a nagyvad azokon a településeken, ahol az iskolák közelében, az utcákon, az udvarokon garázdálkodik. Senki nem szeretné, hogy a gyerekét az iskolai szünetben medvetámadás érje, vagy az utcán hazafelé medve kergesse meg – tette hozzá a miniszter, majd elismerte, hogy a most elfogadott törvény hosszú távon nem oldja meg a problémát, de emberi életeket ment. 

Támogatás villanypásztorok vásárlására 

– A medvepopuláció menedzsmentje akkor lehet fenntartható, ha tudjuk, hány medve van Romániában. Ennek feltérképezésére indítottuk útjára idén nyáron azt az átfogó projektet, amelynek egyik célja a romániai barnamedve-populáció felmérése. 53.598.950 lejt különítettünk el a nagy infrastruktúra operatív program 2014–2020 egyik projektjének keretében arra, hogy olyan intézkedéseket foganatosítsunk, amelyek csökkentik az ember és a medve közti konfliktusok számát, és hozzájárulnak a medvék életterének jó állapotban tartásához és a populáció hosszú távú megőrzéséhez. 

A projekt nemcsak a medvepopuláció genetikai megfigyelését és számbeli felmérését tűzte ki célul, hanem védekezőrendszerek (villanypásztorok) biztosítását is. A villanypásztor egyike a rendelkezésünkre álló preventív intézkedéseknek. Nem csodaszer, de sok esetben hasznos. Adott helyzetben egy komoly, etológiai szempontokat is figyelembe vevő rendszer segíthet megvédeni egy adott kultúrát vagy farmot. Országunk egyes térségeiben, ahol az egyedsűrűség nagy, rengeteg faktor közrejátszása nyomán a villanypásztor hatékonysága csökken. Ezek közül a legfontosabb a faj tanulási képessége, ami rendkívüli módon hozzásegíti ahhoz, hogy kijátssza vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyja a létesítményt, pláne ha az egy szál zsinórból áll. Láttunk már a szálak alá ásó és úgy behatoló, a sokkot előre látó és előre hangot hallató egyedet, amely tudta, hogy a szál meg fogja rázni, de ugyanakkor azt is tudta, hogy ez a maximum, ami történhet. Szóval a megoldás a helyes vadgazdálkodás, és nem a település minden házán látható villanypásztor, mint például Tusnádon. Ennek ellenére az akcióterv tartalmazza az effajta rendszerek telepítését, és mindent megteszünk a prevenció érdekében. Az EU-s finanszírozású projekt keretében 2022-től bocsátjuk a gazdák rendelkezésére ezeket a preventív eszközöket – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy a medvefaj védelme érdekében be kell vonni a vadásztársaságokat is, amelyek eddig is etették, gondozták a rájuk bízott állományt. Ahhoz, hogy mindez hatékonyabb legyen, a vadgazdálkodás jelenlegi struktúrája nem kielégítő. A megoldáshoz paradigmaváltás és modern vadgazdálkodás szükséges. Mivel a kérdés elég komplex, ehhez több idő kell. 

Napirenden a vadkárok értékének törlesztése 

A továbbiakban – a témához kötődően – a miniszter elmondta, hogy amikor egy éve átvette a szaktárca vezetését, a károkkal kapcsolatos káosz és a kifizetések elmaradása volt számára az egyik legfontosabb megoldásra váró probléma. Azóta a károk követésére létrehoztak egy országos adatbázist. Országszerte december 20-ig 9579 esetet jelentettek, amiből 5261-et medve okozott. Minden vadkárt kifizetnek év végéig, két hónapnál nagyobb elmaradás nem lesz, kizárólag a novemberi és a decemberi esetek utáni kártérítések törlesztése marad jövő évre. A minisztérium honlapján követni lehet országos szinten az összes hivatalosan felmért és regisztrált kártérítési kérelem elbírálásának folyamatát, amely nyilván naponta változik. Mindezek ellenére a vadkárok felmérésének és az akták kezelésének a rendszerén még mindig sokat kell javítani – ismerte el Tánczos Barna. 

A módosított jogszabályt az államelnöki kihirdeti, majd a Hivatalos Közlönyben való közzététel után lép érvénybe.