Közös menekültügyi politikát sürget az EU belügyi biztosa

Közös menekültügyi politikát sürgetett az Európai Unió számára az Európai Bizottság belügyi biztosa.

Közös menekültügyi politikát sürgetett az Európai Unió számára az Európai Bizottság belügyi biztosa.

A svéd Cecilia Malmström a Der Tagesspiegel című berlini napilap csütörtöki számában megjelent írásában hangsúlyozta, hogy a menekültekkel kapcsolatosan Európában mielőbb egységes szabályozásra lenne szükség. Pontosan 60 évvel ezelőtt lépett életbe az ENSZ Menekültügyi Egyezménye, és kereken 10 év telt el azóta, hogy az Európai Unió a közös menekültügyi politikát célként tűzte ki – emlékeztetett.

Cecilia Malström megjegyezte, hogy az unió állam- és kormányfői június végén tartott csúcstalálkozójukon megállapodtak abban: legkésőbb 2012 végéig közös európai menekültügyi rendszert dolgoznak ki. Utalt arra, hogy erre több szempontból is megérett az idő. 2010-ben összesen 257 800 menekültkérelmet regisztráltak Európában, és ezek kilencven százalékát mindössze 10 ország – köztük Franciaország, Németország, Svédország, Belgium, Nagy-Britannia és Lengyelország dolgozta fel. A biztos úgy értékelte, hogy mindez olyan egyenlőtlen tehermegosztást tükröz, ami nem felel meg az európai szolidaritás szellemének.

A svéd politikus a közös menekültügyi politika halaszthatatlan kialakításának második okaként említette azt, hogy a jelenleg érvényben lévő rendszer a menedéket keresők számára egyfajta „szörnyűséges szerencsejátékká” vált. A kérelmek feldolgozásának időtartama, valamint a nemzetközi védelem esélyei tagországok szerint különbözőek – magyarázta. Példaként hozta fel, hogy míg 2009-ben 82 százalék volt az esélye annak, hogy egy iraki Franciaországban menedékjogot kap, Görögországban ugyanez az esély 2 százalékos volt. Ezeket a különbségeket a biztos elfogadhatatlannak nevezte. Annak a nézetnek adott hangot, hogy csakis a kérelmek feldolgozásával kapcsolatos egységes szabályozások, valamint az egységes befogadási feltételek segíthetik elő a menedékért folyamodók igazságos elosztását, illetve azoknak a tagországoknak a tehermentesítését, amelyek mostanáig oroszlánrészt vállaltak a menekültek befogadásában.

A belügyi biztos felhívta a figyelmet arra is: mielőbb megállapodásra lenne szükség azzal kapcsolatban, hogy a menekültek vállalhatnak-e munkát vagy nem az adott országban. Úgy értékelte, hogy a munkavállalás ügye olyan kérdés, amely befolyásolhatja, hogy a menedéket kérők melyik tagállamhoz fordulnak.