Kompromisszumos zárónyilatkozat

Egyetértésre jutottak a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót mint intézményt tömörítő G20-csoport hamburgi csúcsértekezletének résztvevői szombaton egy kompromisszumos zárónyilatkozat elfogadásában, amelyben kinyilvánítják, hogy folytatják a küzdelmet a protekcionizmus és a tisztességtelen kereskedelmi üzelmek ellen, visszafordíthatatlannak tekintik és támogatják a párizsi klímaegyezmény zökkenőmentes megvalósítását, miközben tudomásul veszik, hogy az Egyesült Államok kimarad belőle.

A csúcstalálkozó középpontjában politikai szempontból a klímavédelem állt. Először fordult elő a G20-csúcsok történetében, hogy a zárónyilatkozatban egy nézetkülönbséget rögzítettek, nevezetesen az Egyesült Államok különállását a klímavédelem ügyében. Vlagyimir Putyin orosz elnök dicsérte Angela Merkel német kancellárt azért, hogy a G20-csoport 19 országát rá tudta bírni a párizsi klímaegyezmény megerősítésére.

A szabadkereskedelem ügyében Trump ellenállása miatt a zárónyilatkozat visszalépést jelent a korábbiakhoz képest. A G20 ebben elismeri a „legitim védőeszközök szerepét a kereskedelemben”, engedményt téve ezzel Trump bezárkózó politikájának. Viszonzásul bekerült a dokumentumba a protekcionizmus elutasítása. Csakhogy ezt a fogalmat különbözőképpen értelmezik: Donald Trump a maga „Amerika az első” politikáját nem tartja protekcionizmusnak, míg az európaiak igen.

Merkel záró sajtóértekezletén elégedetten nyilatkozott a csúcs eredményeiről. Örömét fejezte ki, hogy a G20 egyetért a piacok nyitva tartásában és a protekcionizmus elleni küzdelemben. Sok területen megmutatkozott, hogy „együtt többet tudunk elérni, mint külön-külön” – mondta. Megerősítette viszont azt a meggyőződését, hogy Európának jobban kell „emancipálnia magát” az Egyesült Államokkal szemben. „Nekünk, európaiaknak részben a saját kezünkbe kell vennünk a sorsunkat. Ez jót tesz Európának” – mondta.

Merkel védelmébe vette azt a döntést, hogy a csúcs helyszínéül Hamburgot választották, és úgy vélte, a rendőrség mindent megtett a konferencia biztonságáért. Egyúttal a 

legélesebben elítélte a kikötővárosban elszabadult erőszakot, és ígéretet tett arra, hogy kormánya átgondolja, milyen segítséget tud adni az összecsapások áldozatainak, és milyen kártérítésben részesítheti Hamburgot az elszenvedett károkért.

Emmanuel Macron francia államfő bejelentette, hogy két évvel a párizsi klímaegyezmény aláírása után december 12-re újabb csúcstalálkozót hív össze az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében.

A csúcsértekezlet után tartott záró sajtótájékoztatóján Macron kifejtette: további klímavédelmi intézkedéseket kell tenni, főleg pénzügyi téren. A csúcstalálkozó célja az lesz, hogy mozgósítsák a magán- és az állami tőkét a párizsi megállapodáshoz kötődő projektek megvalósításához.

Felemás sajtóvisszhang

Eltérően értékelte a német sajtó a G20-csoport hamburgi csúcstalálkozójának eredményeit, a vasárnapi kommentárokban Angela Merkel német kancellár sikereként és Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelmeként is megjelenik az előző nap véget ért tanácskozás ügye, és van olyan vélemény is, amely szerint felesleges ilyen értekezleteket tartani.

A hamburgi találkozó fordulópont a G20-csoport éves csúcstalálkozóinak 2008 óta tartó történetében, mert most először nem sikerült olyan zárónyilatkozatot elfogadni, amely kifejezi a világ népességének kétharmadát kitevő és gazdasági teljesítményének mintegy 80 százalékát biztosító csoport teljes egyetértését a soros elnökség által napirendre vett ügyekben.

A 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságot és az EU-t összefogó csoport a klímaváltozás ügyében csak azt tudta felmutatni, hogy egyetértés van a konszenzus hiányáról. Azonban érvényesült a soros elnökség törekvése, sikerült elkerülni, hogy az Egyesült Államok kilépése a klímaváltozás elleni küzdelmet összehangoló párizsi egyezményből megbontsa a többi 19 tag egységét – emeli ki több kommentár.

A Welt am Sonntag című konzervatív lap rámutatott: Angela Merkel a rugalmasság és a keménység keverékét alkalmazó taktikájával „ügyesen” felsorakoztatta a párizsi egyezmény mellett eleve kiálló európai tagok mellé a többieket. Végül a „tizenkilenc az egyhez” formáció alakult ki, és tizenkilencen nemcsak elkötelezték magukat a párizsi egyezmény mellett, hanem azt is kijelentették, hogy a megállapodás visszafordíthatatlan, elutasítva Washington újratárgyalási követelését. Továbbá elfogadták az úgynevezett hamburgi klímavédelmi akciótervet.

Így „a német kancellár elégedett lehetne, ha nem árnyékolták volna be a G20-csúcsot zavargások” – írta a Welt am Sonntag.

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című konzervatív lap rámutatott, hogy a legnagyobb érdeklődést nem a munkaülések vagy a Húszak elleni tüntetések váltották ki, hanem Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök első személyes találkozója, amelyet a csúcstalálkozó közben tartottak meg.

A hamburgi G20-csúcs egy „kis győzelem Putyin számára”, akinek döntő fontosságú, hogy egyenrangú félként tárgyalhasson Amerikával, a „szuperhatalommal”. Ez Barack Obama idején nemigen sikerült, az előző amerikai elnök kerülte az orosz államfő társaságát és regionális hatalomnak nevezte országát, ami felháborította Putyint. Trumppal viszont a tervezett 45 perc helyett több mint két óráig tárgyaltak, és a kiszivárgott információk szerint „rögtön megvolt köztük a kémia”.

A Spiegel Online hírportál szerint a hamburgi csúcs legfőbb tanulsága, hogy ilyen rendezvényeket nem szabad nagyvárosokban megrendezni. Miközben Trump, Putyin és a többiek hangversenyben gyönyörködtek és díszvacsorán vettek részt az Elbphilharmonie koncertpalotában, amelyet a legtöbb hamburgi még nem látott belülről, erőszakos tüntetők pusztítottak egy negyedben, és a rendőrség órákig tétlenül szemlélte rombolásukat. Ennek az az üzenete, hogy amíg a fontos vendégek biztonságban vannak, a hamburgiak igényei másodlagosak.

Ezért – tette hozzá a hírportál kommentátora –, ha már muszáj ilyen találkozókat tartani, akkor inkább egy szigeten, a sivatagban vagy egy repülőgép-hordozó hajón rendezzék.

Fontos tanulság az is, hogy a szerte Európából összesereglett fekete ruhás, maszkos tüntetőknek – az úgynevezett fekete blokk tagjainak – semmi közük a politikához. Baloldali radikálisnak, antikapitalistának, antifasisztának, anarchistáknak nevezik magukat, holott csupán huligánok, hiszen kisautók felgyújtása vagy a sarki ABC kirakatának betörése nem politikai állásfoglalás, rendőrök megdobálása kövekkel pedig nem az ellenállás kifejezése egy demokratikus jogállamban.

A Spiegel Online hozzátette: a csúcstalálkozó eredménye sovány; Amerika továbbra sem akar együttműködni a klímavédelemben, törődni kell valahogyan Afrikával, mindenki jó dolognak találja a szabadkereskedelmet. Ezt „a hölgyek és az urak egy telefonkonferencián is megbeszélhették volna”. Sürgősen más megoldásokat, új formátumokat kell kitalálni a vezetők eszmecseréjére, méghozzá olyanokat, amelyek révén „nem ejtenek túszul egy egész nagyvárost”. (MTI)