*Harmadik MIÉRT Green Team konferencia résztvevői
Forrás: MIÉRT Green Team
III. MIÉRT Green Team konferencia
Idén harmadik alkalommal szervezte meg a Magyar Ifjúsági Értekezlet, a MIÉRT Green Team munkacsoportja a konferenciáját Marosvásárhelyen, az IncubCenterben. Az idén a szervezők arra törekedtek, hogy újabb szakembereket hívjanak az eseményre, illetve MIÉRT-közeli előadókat is.
Az új előadók sorát bővítette dr. Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, habilitált egyetemi docens, illetve több olyan személy is volt, aki a helyi közigazgatásban dolgozik, mint például Porzsolt Levente erdőmérnök, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének elnöke, a Kovászna megyei Gidófalva polgármestere, de előadást tartott dr. Szilveszter Szabolcs környezetmérnök, egyetemi adjunktus, Kézdivásárhely alpolgármestere is.
Ifj. Szepessy László, a MIÉRT külügyi alelnöke lapunk kérdésére elmondta, hogy három évvel ezelőtt, amikor létrehozták a MIÉRT Green Team konferenciát, az volt a cél, hogy a fiataloknak – de nem csak nekik –, legyen egy találkozási pont, ahol környezetvédelmi témákat tudnak megvitatni. A visszajelzések alapján ezt sikerült elérni, hiszen az ország minden részéből érkeznek résztvevők, ami azt is igazolja, hogy van igény erre a rendezvényre, mondta a MIÉRT külügyi alelnöke, és azt is aláhúzta, hogy van téma és kihívás bőven, ezek pedig az elmúlt időszakban csak szaporodtak, tehát van, miről beszélni.
– A Green Team konferenciáknak nincs egy konkrét fenntarthatósági témájuk, hanem általánosságban az ENSZ 17 fenntarthatósági célkitűzéséhez kapcsolódó szakembereket hívunk el, akiknek köszönhetően a résztvevők olyan ismereteket sajátíthatnak el, amelyekről azelőtt nem sokat tudtak, felületes volt a tudásuk – fogalmazott a külügyi alelnök, aki szerint a konferencia előadásainak köszönhetően a résztvevők sokkal jobban megértik, hogy milyen valós kihívások vannak.
Az eseményen ifj. Szepessy László is tartott előadást, amelynek témája a társadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység volt, vagyis az, amit tanulmányai során Indiában tapasztalt meg. Elmondása szerint az ott megtapasztaltak életre szóló benyomást hagytak benne, valamint ráébresztették arra, hogy habár sokan és sokszor kritizálják az Európai Uniót, egészen addig nem tudják értékelni azokat az előnyöket, amelyeket az EU biztosít, ameddig nem szembesülnek az elvesztésükkel vagy a hiányukkal. „Gondoljunk az adatvédelemre, a higiéniára, az élelmiszerekre, a szórakozásra, ezek mind nem maguktól értetődőek Indiában, azt éreztem, mintha egy védőháló hullana le rólam”, fogalmazott Szepessy László, aki kiemelte, hogy a bürokráciának van egy olyan része, amely minket, állampolgárokat véd. Az egyenlőtlenségek kapcsán a MIÉRT külügyi alelnöke elmondta, hogy akár egy utcán belül is hatalmas különbségek lehetnek. Az utcának az egyik felében volt a nagyon fejlett egyetemi campus, mellette a Microsoft épületével, a másik felén pedig ott voltak a nyomortelepek. „Számomra Indiában az egyenlőtlenségekkel való szembenézés mindennapi tapasztalattá vált”, zárta beszédét a MIÉRT külügyi alelnöke.
Dr. Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, habilitált egyetemi docens előadásában a fenntartható gazdaság vagy a társadalmi összeomlás kérdését tematizálta. Lapunknak adott interjújában aláhúzta az a korrelációt, hogy minél több ember él a Földön, annál nagyobb lesz az üvegházhatású gázok kibocsátása, ráadásul a mind magasabb GDP is hozzájárul ehhez, hiszen a GDP megtermelése tekintetében az alapvető technológiák szintjén sincs olyan megoldás, amely üvegházhatású gázok kibocsátásától mentes lenne. Gondoljunk csak az épületekre, a vasbetonra, de akár a műtrágyára is, sorolta az egyetemi docens, aki azt is nyomatékosította, hogy elértük azt az 1,5 fokot, ami a klímatudósok szerint visszafordíthatatlan változásokat eredményez, és haladunk a 3 fokos átlaghőmérséklet-változás felé. Lehet, hogy 3 fok nem tűnik soknak, hiszen napi szinten nagyobb a hőmérsékletingadozás, de itt átlagról beszélünk, a 3 fokos változás pedig azt fogja eredményezni, hogy az aszállyal sújtott területek megháromszorozódnak.
A kibocsátás kapcsán azt is látni kell, hogy a gazdasági értelemben vett felső 10% az üvegházhatású gázok kibocsátásának az 50%-áért, a felső 20% pedig már a kétharmadáért felel, miközben az alsó 50%-nak már csak 10% jut. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a romániai lakosok többsége a felső két osztályhoz tartozik. Eddig tehát a felül lévők erősítették a klímaváltozást, csakhogy a népességrobbanás miatt emellé be fognak csatlakozni az alul lévők, akik szintén lecserélnék a biciklijüket egy autóra, fogalmazott Pogátsa Zoltán, aki rámutatott, hogy az egyre több ember egyre nagyobb kibocsátás jelent, a felelősséget pedig nem lehet lesöpörni magunkról, nem lehet azt mondani, hogy a nagyvállalat vagy a hajó többet szennyez, mint én az autómmal, mert a nagyvállalat az embereknek termel, a hajó az embereknek hozza az árut. Pogátsa Zoltán aláhúzta: a nagyvállalatok nem az ufóknak termelnek, nincs két gazdaság, egy egységként kell kezelni a jelenségeket.
Winkler Gyula EP-képviselő is részt vett a Green Team idei konferenciáján. A kerekasztal-beszélgetése után a Népújságnak adott interjújában elmondta, hogy az Európai Unió nagy kihívások előtt áll, ezen kihívások pedig felismerhetővé tették azokat a függőségeket, amelyekkel az Európai Unió gazdasága küzd. Függésben vagyunk az energiaellátás szempontjából, a ritka földfémekkel való ellátottságunk szempontjából, de a zöldtechnológiák szempontjából is óriási mértékben függünk Kínától, sorolta Winkler Gyula, azt is kiemelte, hogy ezek a függőségek sebezhetőséggé változtak, amiket kezelni kell mind a gazdasági versenyképesség, mind a mesterséges intelligencia körüli verseny, mind pedig a stabil gazdasági növekedés szempontjából. Az EP-képviselő lapunknak arról is beszélt, hogy fenntartható gazdasági növekedés nélkül nem lehet válaszolni a szociális kihívásokra vagy éppen a lakhatási válságra sem, ami azt eredményezheti, hogy az Európai Unió különböző régiói közötti árkok még tovább mélyülhetnek.
Ezzel együtt a zöldátállásnak is haladni kell, de csak olyan sebességgel, amit egyrészt megenged a technológiai megvalósíthatóság, másrészt a társadalmi elfogadás. Winkler Gyula meglátása szerint az erőltetett zöldátállás nem fenntartható. Új kihívásokkal találkozunk, amelyek ezelőtt tíz éve még nem voltak, ilyen terület a biztonság is, az EU új védelempolitikát kell kialakítson, ami rendkívül költséges, illetve szüksége van egy diverzifikált külkereskedelemre is, mondta az EP-képviselő, aki szerint csak utóbbi eredményezheti azt, hogy egy-egy beszállítótól függünk bizonyos területeken, mint például most Kínától a zöldtechnológiák terén. Az ilyen jellegű függőségeket csökkenteni kell, és az elmúlt két-három évben az Európai Bizottság nagyon intenzíven foglalkozott ezzel a kérdéssel. A függőségek csökkentése érdekében van szükségünk Ausztráliával vagy éppen Indiával kötni kereskedelmi és biztonsági megállapodást, illetve ezért van szükség a Mercosur-megállapodásra, sorolta Winkler Gyula, aki az energiapiac terén rámutatott, hogy az Oroszországtól való európai függést nagyrészt sikerült felszámolni, pontosabban felváltani az amerikai függőséggel. Utóbbi sem egy egészséges helyzet, hiszen egyre nehezebb előre tervezni, nem tudjuk azt, hogy a következő tíz évben mi történik az amerikai demokráciával, miközben azt is látjuk, hogy Kína egyre agresszívebben lép fel mind a külpolitikában, mind a kereskedelmi politikában –fogalmazott az EP-képviselő, aki azt is nyomatékosította, hogy a megállapodásokat a közös érdekek és értékek alapján kell kialakítani. Winkler Gyula meglátása szerint az EU-ban tapasztalható életmód egy olyan érték, amit nem szabad zárójelbe tenni. A gazdasági növekedést úgy kell megteremteni, hogy az megengedje, hogy az európai életmódunkat mind kulturális, mind társadalmi, mind pedig szakmai szempontból tudjuk megőrizni. Az EP-képviselő úgy vélekedett, hogy a gazdasági növekedésben nagy szerepe lesz a technológiaalapú szakmáknak, véleménye szerint a közeljövőben óriási szükség lesz mérnökökre.
