Törökországban a hétfői földrengések halálos áldozatainak száma 3419-re emelkedett – jelentette be kedd délelőtt Fuat Oktay török alelnök, így a Szíriában meghalt legkevesebb 1602 emberrel együtt a földmozgás már egészen biztosan több mint 5000 életet oltott ki.
Oktay is megerősítette, hogy a hideg és a téli időjárás megnehezíti a segítség célba juttatását és a mentést. Közölte, hogy a három legsúlyosabban érintett tartományba, Hatayba, Kahramanmarasba és Adiyamanba csak a mentéshez kapcsolódó járművek léphetnek be, és csak a mentési tevékenységet végző járművek hagyhatják el őket.
Törökországban a sebesültek száma 20.426-ra nőtt – közölte a török katasztrófavédelem (AFAD) kedden.
Az AFAD arról is beszámolt, hogy legkevesebb 5775 épület omlott össze a katasztrófában, miközben összesen 11.302 romba dőlt épületről érkezett hozzájuk bejelentés, de a fennmaradó közel 6000 épület állapotát egyelőre nem tudták felmérni.
Ismertették, hogy a földrengésekben érintett területek nagysága mintegy 110 ezer négyzetkilométer, amely nagyjából Törökország területének egyhetede.
A mentési munkálatokban nagyjából 24,5 ezer hivatásos vesz részt, továbbá hétfői adatok szerint több mint 45 ország ajánlott fel segítséget.
Gaziantep városában egy lakóházból a mentés 28. órájában után hoztak a felszínre egy édesanyát és hároméves gyermekét. Hatay tartományban a 29. órában szintén egy édesanyát és hat hónapos kisbabáját sikerült kimenteni, valamint egy másik helyszínen egy két hónapos kisbabát is ki tudtak húzni a romok alól.
Mindeközben Isztambulban ezrek lepték el a repülőteret, hogy önkéntesként menjenek a térségbe segíteni. A török légitársaság folyamatosan szállítja őket a földrengés sújtotta régióba.
Az Anadolu török állami hírügynökség hétfőn azt közölte, hogy csak Törökországban a katasztrófa sújtotta tíz déli tartományban mintegy 13,5 millióan élnek.
Az AFAD adatai szerint hétfőn az első, 7,7-es erősségű földrengés helyi idő szerint 4 óra 17 perckor a dél-törökországi Kahramanmaras tartomány Pazarcik körzetében következett be. A hajnalitól függetlenül a déli órákban egy újabb, 7,6-os magnitudójú földmozgásról is jelentést adott az AFAD Kahramanmaras tartomány Elbistan körzetéből.
Eddig 285 utórengést regisztráltak.
A természeti csapás miatt a török elnök még hétfőn hétnapos nemzeti gyászt hirdetett, február 12-én naplementéig országszerte és a külképviseleteken félárbócra eresztik a nemzeti lobogót, és február 13-ig az egész ország területén felfüggesztik az iskolai oktatást.
Önkénteseket toboroz és véradási kampányt indított az egészségügyi minisztérium
Önkénteseket toboroz az egészségügyi minisztérium az orvosi egyetemekkel közösen, hogy olyan egészségügyi szakemberekből álló csapatokat állítsanak készenlétbe, amelyek segítséget nyújthatnak a törökországi földrengés sújtotta térségekben.
Emellett véradási kampányt kezdeményeztek a földrengés vérátömlesztésre szoruló áldozatai számára, és gyógyszereket, egészségügyi felszereléseket készítenek elő, hogy szükség esetén elküldjék a török hatóságoknak.
A minisztérium hétfő esti közleménye értelmében a törökországi és az észak-szíriai lakosságot súlyosan érintő földrengés után Alexandru Rafila egészségügyi miniszter azonnal felvette a kapcsolatot Törökország romániai nagykövetével, Ozgur K. Altannal, hogy kifejezze szolidaritását és támogatását.
Az önkéntesnek jelentkező orvosok és egészségügyi asszisztensek a www.ms.ro honlapon kaphatnak részletesebb tájékoztatást a feliratkozásról, és itt lehet tájékozódni a véradási helyszínekről is.
Erős utórengések követhetik a mostani földmozgást
Akár két-három évig is tarthatnak az utórengések a hétfői, Törökországot és Szíriát sújtó földmozgás után, és nem zárható ki, hogy ezek meghaladják a 6-os erősséget – mondta Tóth László szeizmológus kedd reggel az M1 aktuális csatornán.
A szakértő kifejtette: akkor nevezhető a földmozgás utórengésnek, ha ugyanannak a tektonikai lemeznek a mozgásához kapcsolható.
Törökország alatt három tektonikai lemez, az afrikai, az arábiai és az anatóliai találkozik, s ezek évente néhány centiméteres sebességgel közelednek egymás felé – ismertette.
A hétfői földrengés epicentruma körülbelül 15-20 kilométeres mélységben volt; a földkéregben egy 180 kilométer hosszú és 25 kilométer mély törés keletkezett.
Tóth László hangsúlyozta, hogy a tektonikai lemezek mozgása egy természetes folyamat, amely több tízmillió éve zajlik, és a következő egymillió évben is zajlani fog.
Kérdésre elmondta azt is, hogy a szakemberek nagy pontossággal tudják meghatározni, hol várható földrengés, de azt már nem lehet előre jelezni, hogy pontosan mikor lesz.
Hozzátette: megfelelő technológiával jelentősen lehet csökkenteni a földrengés okozta épületkárokat, igaz, a földrengésbiztos építkezés sokkal drágább, mint a hagyományos. (hírösszefoglaló)
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
