Kiosztották a DSD-diplomákat

A nyelvek nyújtotta lehetőségek

A mai világban egyre nagyobb szerepet kap az idegen nyelvek ismerete, hiszen minél több nyelven tudunk megszólalni, annál több lehetőségünk van. Napjainkban pedig egy középiskolát elvégzett diák általában három nyelvet ismer: a magyart, ami az anyanyelve, a románt és az angolt. Amennyiben ezek mellett még el tud sajátítani egy újabbat is, már nagy lépéselőnyben van.

Sokan választják negyedik nyelvnek a németet, ami, bár nem egyszerű, rengeteg lehetőséget tud megnyitni mind a felsőoktatás, mind pedig a munkaerőpiac tekintetében. A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban május 19-én adták át a DSD, azaz a Deutches Sprachdiplom okleveleket. A német nyelvvizsgára egyrészt az iskolában oktató tanárok, másrészt a német kultuszminisztérium egyik kihelyezett oktatója, Jörg Feldmann készíti fel a jelentkezőket. 

A nyelvvizsga kapcsán dr. Puskás Attila, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum némettanára elmondta, hogy a felkészülési folyamat nagyon hosszú, hiszen egy bonyolult nyelvről van szó, amelynek nagyon szigorú szabályai vannak, és első hallásra nehéz kifejezéseket kell elsajátítani. A DSD-nyelvvizsgát általában az intenzív német osztályba járó diákok teszik le, mert az intenzív osztály azt jelenti, hogy a diákok a szak főprofilja – mondjuk a természettudomány – mellett heti négy órában tanulják az adott nyelvet, jelen esetben a németet. Ezekbe az osztályokba úgy kerül be a diák, hogy feltételezik, már vannak előismeretei az adott nyelv területén, azaz nem a nulláról kell kezdeni az oktatást. Ezt követően, a vizsgára való felkészülés során megadott témák vannak, az ezekhez kapcsolódó ismeretanyagot a diákok el kell sajátítsák. Minden évben három témát ölel fel a nyelvvizsga. Ezek az idén az oktatás, a fogyasztás és a turizmus kérdései voltak. Ezen nagy témakörökön belül bizonyos alpontok szerint kell kidolgozzák a saját bemutatójukat, valamint az írásbeli dolgozat, a hallásgyakorlat és az olvasás is az imént felsorolt témákon alapszik. Szempont az, hogy a diák biztonságban legyen, jól ismerje a kifejezéseket, mert így tanul meg német nyelven kommunikálni.

A némettanár hozzátette, hogy ez a folyamat négy évet foglal magába, de 10. osztály végén kezdődik a komolyabb felkészülés a nyelvvizsgára, és többlet-erőfeszítéssel érik el a diákok, hogy felsőfokú német nyelvvizsgát tehessenek. Dr. Puskás Attila kiemelte, hogy ez az okirat egyenértékű a német érettségi bizonyítvánnyal. Ezzel az oklevéllel németországi egyetemeken és főiskolákon tanulhatnak tovább, valamint számos ajtót kinyit a DSD diploma a munkaerőpiacon is.

Mindenképpen tiszteletreméltó a diákok teljesítménye, hiszen a középiskola végi stressz mellett még erre is fel kellett készülniük, és mostanra eljutottak arra a szintre, hogy tudnak beszélni németül, és megvan a lehetőségük, hogy ősztől német anyanyelvűekkel járjanak egy egyetemre, illetve jövő télen már németül tegyék le az első egyetemi vizsgáikat, fogalmazott dr. Puskás Attila. A diplomák átadása után azt is elmondta, hogy a diákok felkészítése két szinten történik. Egyrészt a diákok rendes tanára az iskolában tartja számukra a rendes tanórákat, másrészt a német kultuszminisztériumnak van egy kiküldöttje, aki tizenegyedik osztálytól nemcsak Marosvásárhelyen, hanem Csíkszeredában és Segesváron is tart felkészítőket. Tizenegyedik osztálytól ő veszi át a diákok felkészítését, elsősorban technikai szempontból tanítja meg őket arra, hogy miről szól a vizsga, hogyan kell vizsgázni, valamint milyen szófordulatokat érdemes használni. A német nyelvvizsga előre kiszámítható, hiszen a diákok tisztában vannak azzal, hogy milyen tudásra van szükségük annak érdekében, hogy sikeres legyen a nyelvvizsga, vagyis nem éri őket meglepetésszerűen a tétel vagy annak formája. Ennek a résznek az oktatását vállalja fel a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban is a Németországból ide küldött Jörg Feldmann tanár. 

Vass Péter, tizenkettedik osztályos tanuló az idén szerezte meg a DSD-oklevelét. Elmondása szerint még egy idegen nyelv tudása sok lehetőséget tud biztosítani egy romániai fiatalnak, főleg, hogy egyre több diáknak van angol nyelvvizsgája, így jobban kitűnnek a tömegből azok, akik elsajátítottak egy másik nyelvet is. Vass Péter hozzátette, hogy a német nyelv tanulásának vannak nehézségei, de például a nyelvtan nagyon logikus felépítésű. Véleménye szerint, ha kellő időt fordítanak a tanulásra és a felkészülésre, akkor nem annyira nehéz, viszont a szókincset is csak idővel lehet elsajátítani. A komolyabb felkészülést tizenegyedik osztályban kezdték meg, és mivel akkor járványidőszak volt, online formában tartották az órákat, amikor közösen dolgoztak ki tételeket. Maga a vizsga két részből állt, az első az írásbeli, ami magába foglalta a hallás utáni értést, írást és olvasást. A második rész keretében pedig be kellett mutatni egy előre elkészített prezentációt, továbbá egy, a helyszínen húzott témáról is kellett beszélni. Vass Péter elmondta, hogy mivel ez a diploma lehetőséget nyújt arra, hogy német nyelvű országokban egyetemi képzéseken vehessenek részt a diákok, tervei szerint vagy alapképzésre, vagy mesterire ő is hasznosítani fogja a DSD-oklevelet, mert külföldön szeretne tanulni.